Hirdetés

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Makkai István

Makkai István: Mező-dimenzió. Installáció

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Krónika

2025. július 07., 12:272025. július 07., 12:27

Július 11-én, pénteken 18 órától az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótereiben Nagy T. Katalin művészettörténész, a tárlat kurátora és Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője megnyitják Makkai István szobrászművész kiállítását, amelynek mottójaként a szervezők René Magritte mondatát idézik, mely szerint „minden, ami látható, elrejt valamit, ami láthatatlan.”

Makkai István (1983) marosvásárhelyi születésű szobrász, vizuális művész, mesteri diplomáját a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem szobrászat szakán szerezte.

Hirdetés

Tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének (2020 óta a Maros megyei fiók szobrászati felelőse), a Barabás Miklós Céhnek, amelynek keretében 2021 óta Maros megyei régiófelelős, valamint a MAMŰ Társaságnak. 2025-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíját. Egyéni kiállításai voltak Marosvásárhelyen (K’Arte Galéria, 2017 és 2020; Bernády Ház, 2022; Kultúrpalota, 2025); Csíkszeredában (Megyeháza Galéria, 2023) és Budapesten (Parthenon-fríz Terem, 2025). Ugyanakkor rendszeres résztvevője csoportos tárlatoknak, művésztelepeknek itthon és külföldön. Számos díjban részesült az elmúlt években. Több munkáját közgyűjteményekben (MARe, Bukarest; Sapientia Alapítvány gyűjteménye – Erdélyi Művészeti Központ, Sepsiszentgyörgy; Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely; Kulturális és Művészeti Központ, Gyergyószárhegy) őrzik.

Köztéri alkotásai Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Backamadarason, Barantón, Miklósváron és Mila 23 településen láthatóak.

Makkai István Galéria

Makkai István: Ismeretlen hős, 2020.

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Makkai különböző anyagokkal dolgozik, de szobrászatában előszeretettel használja a sárgarezet és a vörösrezet. Szobrászatának egy másik jellegzetes vonása a dolgok humoros, ironikus vagy éppen játékos megközelítése, ugyanakkor munkái gyakran egy konceptuális szituációba vonják be a nézőt, nem egyszer arra is ösztönözve a látogatót, hogy aktív részese legyen a művész által megteremtett, sokszor szürreális helyzetnek (Kalap-dimenzió; Hommage à René Magritte; Félhal). A szituációteremtés iránti vonzalmából egyenesen következik, hogy előszeretettel használja az installáció (Tiszta réz), a kinetikus művészet (Mező-dimenzió) vagy a videó (Nyugtalan tömeg) műfaját is, hogy az egyedi plasztikai megoldások egy performatív mezőben újabb jelentésrétegekkel gazdagodjanak.

Plasztikai történetei rafinált gondolkodást tükröznek, amelyek szokatlan megoldásokat eredményeznek. Munkái a mindennapi élet eseményeire éppúgy érzékenyen reagálnak, mint a történelmi, társadalmi kérdéseket feszegető felvetésekre.

Makkai István Galéria

Makkai István: Tiszta réz. Installáció-részlet

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

A kiállítás a művész első átfogó, reprezentatív tárlata, amely a 2006 óta eltelt közel két évtized alkotásait mutatja be a nagyméretű installációktól kezdve a kisebb méretű rézszobrokig. A tárlat címe, Rézben érthető, egyrészt utal a szobrász által előszeretettel használt anyagra, amelyet mechanikus eljárásokkal, hajlítással, domborítással, vágással munkál meg, másrészt jól tükrözi a Makkai szobrászatában leginkább megnyilvánuló esztétikai minőségeket is, a humort, az iróniát és annak konceptuális mivoltát.

A tárlat, amely egy újabb Erdélyben élő fiatal képzőművész munkásságát mutatja be, szeptember 5-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.

korábban írtuk

Kettős tavaszi tárlatot nyitnak az Erdélyi Művészeti Központban
Kettős tavaszi tárlatot nyitnak az Erdélyi Művészeti Központban

Két újabb nagyszabású tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) február 28-án.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Krasznahorkai lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről Stockholmban

A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.

Krasznahorkai lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről Stockholmban
Hirdetés
2025. december 06., szombat

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi

A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi
2025. december 05., péntek

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból

Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból
2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
Hirdetés