
Az eredeti kolozsvári Sissi-szobor ma a helyi szépművészeti múzeum folyosóján található
Fotó: Nánó Csaba
A kiegyezés után szerte a Kárpát-medencében számos köztéri szobor, emlékmű született, amelyeket a trianoni döntést követően elpusztítottak. Ezekről a határon túli, immár nem látható magyar műemlékekről indított sorozatot az Országos Széchényi Könyvtár blogja.
2020. május 10., 20:272020. május 10., 20:27
2020. május 26., 09:382020. május 26., 09:38
A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata. A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről – idézi fel az OSZK által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
Az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául. A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön a https://nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató.
A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető volt: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A Monarchia polgárai lojálisak voltak a Szent Koronával megkoronázott uralkodóhoz, ugyanakkor szívükben ott élt a meg nem alkuvó Kossuth, aki előtt képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.
Jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte a magyarság győztes vagy vesztes csatáinak helyszínét. Ezt az aranykort zárta le az első világháború és Trianon – idézi fel az OSZK. A megszállt területeken már a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése. A megszállók a történelem „áthangolásának” első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.
A trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozat a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségei közül válogat; első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket bemutatva – közölte az OSZK.
Kolozsváron is állt a Stróbl tervezte Sisi-szobor
A Stróbl Alajos tervezte Sisi-szobornak Kolozsváron is állt másolata, amíg a második világháború után el nem tűnt a Pákey Lajos tervezte talapzatról. A szobor a kincses városbeli szépművészeti múzeum raktárából került elő, másolatát az evangélikus-lutheránus püspökség udvarán avatták fel 2012-ben. Gergely Balázs régész, a szoborállítás ötletgazdája és szervezője az avatón reményét fejezte ki, hogy a szobrot pár éven belül az eredeti helyén, a Fellegvár egyik sétányán is felállíthatják. Az EMNT még 2011 júliusában kezdeményezte, hogy a legendás hírű osztrák császárné és magyar királyné egykori mellszobrának mását állítsák vissza az eredeti helyére. Nemsokára váratlan módon került elő a mindenki által ellopottnak hitt eredeti Sisi-szobor, a műalkotásra véletlenül bukkant rá a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban Gergely Balázs. Stróbl Alajos műalkotása meglehetősen rossz állapotban vészelte át a kommunizmust, golyónyomot is visel. Gergely Balázs korábban Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész társaságában utazott Miskolcra, hogy levegyék az ott található Sisi-szobor negatívját, Stróbl műalkotásából ugyanis szerencsére négyet helyeztek el a Kárpát-medencében.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!