
Az eredeti kolozsvári Sissi-szobor ma a helyi szépművészeti múzeum folyosóján található
Fotó: Nánó Csaba
A kiegyezés után szerte a Kárpát-medencében számos köztéri szobor, emlékmű született, amelyeket a trianoni döntést követően elpusztítottak. Ezekről a határon túli, immár nem látható magyar műemlékekről indított sorozatot az Országos Széchényi Könyvtár blogja.
2020. május 10., 20:272020. május 10., 20:27
2020. május 26., 09:382020. május 26., 09:38
A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata. A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről – idézi fel az OSZK által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
Az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául. A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön a https://nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató.
A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető volt: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A Monarchia polgárai lojálisak voltak a Szent Koronával megkoronázott uralkodóhoz, ugyanakkor szívükben ott élt a meg nem alkuvó Kossuth, aki előtt képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.
Jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte a magyarság győztes vagy vesztes csatáinak helyszínét. Ezt az aranykort zárta le az első világháború és Trianon – idézi fel az OSZK. A megszállt területeken már a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése. A megszállók a történelem „áthangolásának” első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.
A trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozat a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségei közül válogat; első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket bemutatva – közölte az OSZK.
Kolozsváron is állt a Stróbl tervezte Sisi-szobor
A Stróbl Alajos tervezte Sisi-szobornak Kolozsváron is állt másolata, amíg a második világháború után el nem tűnt a Pákey Lajos tervezte talapzatról. A szobor a kincses városbeli szépművészeti múzeum raktárából került elő, másolatát az evangélikus-lutheránus püspökség udvarán avatták fel 2012-ben. Gergely Balázs régész, a szoborállítás ötletgazdája és szervezője az avatón reményét fejezte ki, hogy a szobrot pár éven belül az eredeti helyén, a Fellegvár egyik sétányán is felállíthatják. Az EMNT még 2011 júliusában kezdeményezte, hogy a legendás hírű osztrák császárné és magyar királyné egykori mellszobrának mását állítsák vissza az eredeti helyére. Nemsokára váratlan módon került elő a mindenki által ellopottnak hitt eredeti Sisi-szobor, a műalkotásra véletlenül bukkant rá a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban Gergely Balázs. Stróbl Alajos műalkotása meglehetősen rossz állapotban vészelte át a kommunizmust, golyónyomot is visel. Gergely Balázs korábban Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész társaságában utazott Miskolcra, hogy levegyék az ott található Sisi-szobor negatívját, Stróbl műalkotásából ugyanis szerencsére négyet helyeztek el a Kárpát-medencében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
szóljon hozzá!