
Az eredeti kolozsvári Sissi-szobor ma a helyi szépművészeti múzeum folyosóján található
Fotó: Nánó Csaba
A kiegyezés után szerte a Kárpát-medencében számos köztéri szobor, emlékmű született, amelyeket a trianoni döntést követően elpusztítottak. Ezekről a határon túli, immár nem látható magyar műemlékekről indított sorozatot az Országos Széchényi Könyvtár blogja.
2020. május 10., 20:272020. május 10., 20:27
2020. május 26., 09:382020. május 26., 09:38
A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata. A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről – idézi fel az OSZK által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
Az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául. A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön a https://nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató.
A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető volt: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A Monarchia polgárai lojálisak voltak a Szent Koronával megkoronázott uralkodóhoz, ugyanakkor szívükben ott élt a meg nem alkuvó Kossuth, aki előtt képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.
Jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte a magyarság győztes vagy vesztes csatáinak helyszínét. Ezt az aranykort zárta le az első világháború és Trianon – idézi fel az OSZK. A megszállt területeken már a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése. A megszállók a történelem „áthangolásának” első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.
A trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozat a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségei közül válogat; első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket bemutatva – közölte az OSZK.
Kolozsváron is állt a Stróbl tervezte Sisi-szobor
A Stróbl Alajos tervezte Sisi-szobornak Kolozsváron is állt másolata, amíg a második világháború után el nem tűnt a Pákey Lajos tervezte talapzatról. A szobor a kincses városbeli szépművészeti múzeum raktárából került elő, másolatát az evangélikus-lutheránus püspökség udvarán avatták fel 2012-ben. Gergely Balázs régész, a szoborállítás ötletgazdája és szervezője az avatón reményét fejezte ki, hogy a szobrot pár éven belül az eredeti helyén, a Fellegvár egyik sétányán is felállíthatják. Az EMNT még 2011 júliusában kezdeményezte, hogy a legendás hírű osztrák császárné és magyar királyné egykori mellszobrának mását állítsák vissza az eredeti helyére. Nemsokára váratlan módon került elő a mindenki által ellopottnak hitt eredeti Sisi-szobor, a műalkotásra véletlenül bukkant rá a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban Gergely Balázs. Stróbl Alajos műalkotása meglehetősen rossz állapotban vészelte át a kommunizmust, golyónyomot is visel. Gergely Balázs korábban Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész társaságában utazott Miskolcra, hogy levegyék az ott található Sisi-szobor negatívját, Stróbl műalkotásából ugyanis szerencsére négyet helyeztek el a Kárpát-medencében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
szóljon hozzá!