Molnár Zsolt
Közel 900 szócikkével segít eligazodni az 1920-as békediktátumot övező történések, jelenségek útvesztőjében a nemrég napvilágot látott Trianon-kislexikon, amelynek Molnár Zsolt budapesti történelemtanár, mesterpedagógus a szerzője. A kötet összeállításának céljáról, mikéntjéről Molnár Zsoltot faggattuk. A lexikon a tervek szerint eljut valamennyi magyar tanítási nyelvű iskolába, így az összes határon túli magyar tanintézetbe is.
2021. július 21., 19:382021. július 21., 19:38
– Nemrég látott napvilágot az Ön által összeállított Trianon-kislexikon, amely közel 900 szócikkével segít eligazodni az 1920-as békediktátumot övező történések, jelenségek útvesztőjében. Mi indította arra, hogy történelemtanárként egy ilyen nagy lélegzetű munkába kezdjen? Mennyiben volt személyes és mennyiben szakmai, pedagógusi az indíttatás?
– Trianon minden magyar ember lelkében fájó seb, akkor is, ha nincsenek határon túli családi gyökerei. Én a trianoni határok között születtem és nevelkedtem, mégis, már gyerekkoromban tapasztaltam, hogy milyen hatással volt a döntés azokra, akik az új határ magyarországi oldalán maradtak. Gyerekkoromat ugyanis a csonka-bihari térség egyik falujában töltöttem, amely 1920-ig Bihar megye nagyszalontai járásához tartozott.
Szülőfalum és a környező, határ mentére szorult települések nem igazán találták meg a helyüket abban az új közigazgatási beosztásban, ahová csatolták őket: új megyei és új járási székhely mellett az ország perifériájára kerültek.
Tanítványaimban – idestova húsz éve – próbálom a Kárpát-medencei szemléletet erősíteni, ezzel tudatosítani bennük, hogy a történelmi Magyarország ugyan már nem létezik, de az anyanyelv, a történelem, a kultúra, a népművészet ezer szállal köti össze száz évvel a tragédia után is ezeket a területeket.
– Rengeteg szó esik mostanában arról, hogy a digitális bennszülöttnek is nevezett ifjú nemzedékeknek immár az interneten van a „szellemi otthonuk”, egy kattintásra van tőlük bármilyen információ. Hogyan látja – nemcsak a lexikon szerzőjeként, de pedagógusként is –, egy papír alapú, kézbe fogható lexikon miként illeszkedhet a diákság érdeklődési horizontjához?
– Valóban, a mai diákok szinte mindent azonnal megtalálnak a digitális világban, azonban a rájuk zúduló rengeteg információból nem mindig tudják a valós és hiteles dolgokat kiszűrni. Egy ilyen lexikon segítheti őket ebben, nem beszélve arról, hogy a polcon tárolva évek múlva is levehető és lapozható, ellentétben a világhálón tárolt adatokkal, amelyek gyakran változnak és sokszor eltűnnek, mielőtt lementenénk őket onnan.
Hogy bele is lapozzanak, s olvasgassák, ahhoz pedig a színes illusztrációkkal – fotók, térképek, ábrák – kívánunk kedvet csinálni.
– Milyen szempontokat vett figyelembe a lexikon összeállításakor? Ha lehet így fogalmazni: miként rajzolná meg az olvasó „fantomképét”? A téma rendszeres, lexikonszerű tálalásával nemcsak a magyarországi diákságot, hanem a határon túli magyar ajkú diákságot is célozta?
– A lexikon első – szerényebb kivitelezésű – kiadása tavaly ősszel készült el, mintegy másfél hónap alatt, a rendszerezett anyag viszont hosszú évek munkája révén állt össze. A színes, kemény borítós lexikon a trianoni döntéssel összefüggő eseményektől, jelenségektől és szereplőktől indul el, ezeket tágítottam térben és időben, kitérve az előzményekre és az utótörténetre is.
Fontos, hogy a kisebbségben élő magyar gyerekek is hozzájussanak a témához kapcsolódó információkhoz, amelyhez ez a lexikon talán segítséget nyújthat.
– Történelemtanárként nyilván pontosan ismeri, hogy a magyarországi iskolai tantervek mennyi teret szánnak a trianoni események taglalásának, megismertetésének. Valószínűsíthető, hogy a környező országokban használatos tantervek másként, esetleg más fényben tüntetik fel az 1920-as eseményeket. Miként lehet eligazító jellegű a lexikon a határon túli magyar ajkú olvasók számára is?
– A könyv valóban hiánypótló, hiszen sok Trianon-témájú szakirodalom és oktatási anyag jelent meg az elmúlt években, de én vállalkoztam először arra, hogy lexikonszerűen rendszerezzem az ismereteket. Segítséget kívántam adni a pedagógusoknak is, hiszen nálunk ugyan érettségi témakör Trianon, mégsem áll rendelkezésre elegendő tanári segédlet, s a tankönyvek is csak néhány lecke erejéig tárgyalják a témát.
Fotó: Veres Nándor
– Mennyiben taglalja a lexikon Trianon utóéletét, azt, hogy miként alakul az emlékkultusz, akár napjainkban, a békediktátum 100. évfordulója apropóján? Miként közelíti meg a kiadvány a kisebbségben élő magyarok jelenlegi helyzetét?
– A könyv szócikkeiben részletesen megjelenik az elmúlt száz év, az úgynevezett Trianon-utóélet is. Foglalkozik a határon túli magyarság jelenlegi helyzetével, a kisebbségi léthez kapcsolódó politikai, társadalmi jelenségekkel, valamint az elcsatolt területek magyar kulturális értékeivel is. Külön szócikkeket kaptak azok a személyek is, akik a határon túli magyarság szellemi és politikai vezetői voltak az elmúlt száz évben.
– Ha meg lehetne azt is említeni: mik voltak a legnagyobb szépségei és a legnagyobb buktatói, nehézségei ennek a munkának?
– Szépségei? Sokat tanultam. A könyv elkészítéséig ugyanis azt hittem, hogy én szinte mindent tudok Trianonról, hiszen az összes szakirodalmat olvastam az elmúlt húsz évben, ami a témához kapcsolódóan megjelent. De a szócikkek összegyűjtése során rá kellett jönnöm, hogy mennyi mindent nem tudok, s mennyi új ismerettel lettem gazdagabb.
– Mondana példát a lexikonban szereplő olyan szócikkekre, amelyek érdekes adalékoknak tekinthetőek, esetleg olyan információnak, amit nem szokás túl gyakran emlegetni Trianon kapcsán?
– Kettőt emelnék ki, amelyek az érettségiző diákjaimnak is leginkább tetszettek. Az áruló folyók fogalom még 1920 előtt megjelent a köztudatban, azokat a folyókat nevezték így, amelyek itt, a Kárpát-medencében eredtek, de a torkolatuk nem itt volt, például: Poprád, Dunajec, Olt. A legmagyarabbnak pedig azért tartották a Tiszát, mert teljes hosszában az ország területén folyt. A másik szócikk pedig a Trianon árvái. Így nevezték azt a körülbelül 400 ezer magyart, akik a békekötés után az 1920-as évek közepéig – a határok végleges terepi kijelöléséig – szülőföldjüket elhagyva a trianoni Magyarországra menekültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!