A Tóték különleges megközelítésben. Az Őrnagy szerepében Bandi András Zsolt
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre. Az előadás előtt nyitják meg a Grotesq kollázskiállítást, amely az Örkény-szövegek ihlette munkák legjobbjait tárja a közönség elé.
2026. január 19., 19:242026. január 19., 19:24
2026. január 19., 19:242026. január 19., 19:24
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Tóték című előadása már szakmai közönség előtt is folyamatban lévő színházi gondolkodásként, egy folyamatosan alakuló előadásként mutatkozott meg.
A Tóték című előadás „fekete humorból épített látlelet”
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Az előadás előtt a konTEXT programsorozat részeként meghirdetett GROTESQ – párbeszédben Örkénnyel kollázspályázat válogatott munkáiból nyílik kiállítás 17:30-kor a színház előcsarnokában, ennek keretében a zsűri által legértékesebbnek ítélt munkák készítői vehetik át díjaikat. A tárlat a pályázatra beérkezett, az Örkény abszurd világához kapcsolódó vizuális reflexiókat mutatja be.
Örkény István a Tóték című kisregényének drámai átiratában és filmes forgatókönyvre adaptált szövegváltozatában
de az író ezt nem jellemhibaként, hanem az autokrata hatalmi működésből fakadó történelmi kényszerként jeleníti meg. A jól ismert történet középpontjában a Tót család áll, a család, amely abban a hitben fogadja be a szabadságra érkező, idegkimerült őrnagyot, hogy határtalan vendégszeretetük megóvhatja a tiszt alárendeltségében, a fronton szolgáló fiukat. Az abszurd látogatás során a remény fokozatosan háttérbe szorul, helyét átveszi a félelem, amely lassan épülő rendszerré alakul.
A magyar a belső világ hangja: a félelemé, a reményé, az összetartozásé; a román a külső világ nyelve: a rendé, a hierarchiáé, az állami tekintélyé – ez a törésvonal tovább erősíti a történet feszültségét, miközben a lezárás a rendezői koncepció szerint már egy, a történelmi sérelmeken túli perspektíva felé nyit.
egy közösséget, hogyan válik a rendkívüli állapot hétköznapivá, a rettegés pedig elfogadott normává; ugyanakkor felveti a kérdést: hol van az a pont, ahonnan a Tótok és őrnagyok – mi magunk – elveszíthetjük emberségünket, ahonnan a rend – vagy a rendszer – sokkal inkább fenyegetés, mint biztonság.
Mátyás Zsolt Imre (Tót Lajos), Borbély Bartis Emília (Tótné), Lőrincz Rita (Ágika), Bandi András Zsolt (Őrnagy), Balázs Attila (Postás), Molnos András Csaba (Professzor), Kocsárdi Levente (Plébános), Tar Mónika (Gizi Gézáné), Tar Erik (A lajt tulajdonosa), András Gedeon (Lőrincke), Foltányi Edina, Karsai Dóra, Vincze Erika (Szomszédok / operatőrök), Tóth D. Zsófia (Narrátor), Hajas Krisztián (Fiú)
Az előadás
A zenei koncepció Cári Tibor és Kolozsi Tamás nevéhez fűződik; a korrepetíciót Pál Petra biztosította; a zenei keverésért Dj K-lu felel. A fényterv Nichita Teodorescu, a videó Dan Basu és Ilinca Popescu munkája; a filmes betéteket Laura Brumă rendezte. A hangtervet (sound design) Kupán Zsolt készítette. A következő előadást február 5-ére tűzi ki a színház.
Jegyek kaphatók a https://ticket.tm-t.ro/hu oldalon, illetve a színház jegyirodájában.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!