
A Tóték különleges megközelítésben. Az Őrnagy szerepében Bandi András Zsolt
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre. Az előadás előtt nyitják meg a Grotesq kollázskiállítást, amely az Örkény-szövegek ihlette munkák legjobbjait tárja a közönség elé.
2026. január 19., 19:242026. január 19., 19:24
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Tóték című előadása már szakmai közönség előtt is folyamatban lévő színházi gondolkodásként, egy folyamatosan alakuló előadásként mutatkozott meg.
A Tóték című előadás „fekete humorból épített látlelet”
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Az előadás előtt a konTEXT programsorozat részeként meghirdetett GROTESQ – párbeszédben Örkénnyel kollázspályázat válogatott munkáiból nyílik kiállítás 17:30-kor a színház előcsarnokában, ennek keretében a zsűri által legértékesebbnek ítélt munkák készítői vehetik át díjaikat. A tárlat a pályázatra beérkezett, az Örkény abszurd világához kapcsolódó vizuális reflexiókat mutatja be.
Örkény István a Tóték című kisregényének drámai átiratában és filmes forgatókönyvre adaptált szövegváltozatában
de az író ezt nem jellemhibaként, hanem az autokrata hatalmi működésből fakadó történelmi kényszerként jeleníti meg. A jól ismert történet középpontjában a Tót család áll, a család, amely abban a hitben fogadja be a szabadságra érkező, idegkimerült őrnagyot, hogy határtalan vendégszeretetük megóvhatja a tiszt alárendeltségében, a fronton szolgáló fiukat. Az abszurd látogatás során a remény fokozatosan háttérbe szorul, helyét átveszi a félelem, amely lassan épülő rendszerré alakul.
A magyar a belső világ hangja: a félelemé, a reményé, az összetartozásé; a román a külső világ nyelve: a rendé, a hierarchiáé, az állami tekintélyé – ez a törésvonal tovább erősíti a történet feszültségét, miközben a lezárás a rendezői koncepció szerint már egy, a történelmi sérelmeken túli perspektíva felé nyit.
egy közösséget, hogyan válik a rendkívüli állapot hétköznapivá, a rettegés pedig elfogadott normává; ugyanakkor felveti a kérdést: hol van az a pont, ahonnan a Tótok és őrnagyok – mi magunk – elveszíthetjük emberségünket, ahonnan a rend – vagy a rendszer – sokkal inkább fenyegetés, mint biztonság.
Mátyás Zsolt Imre (Tót Lajos), Borbély Bartis Emília (Tótné), Lőrincz Rita (Ágika), Bandi András Zsolt (Őrnagy), Balázs Attila (Postás), Molnos András Csaba (Professzor), Kocsárdi Levente (Plébános), Tar Mónika (Gizi Gézáné), Tar Erik (A lajt tulajdonosa), András Gedeon (Lőrincke), Foltányi Edina, Karsai Dóra, Vincze Erika (Szomszédok / operatőrök), Tóth D. Zsófia (Narrátor), Hajas Krisztián (Fiú)
Az előadás
A zenei koncepció Cári Tibor és Kolozsi Tamás nevéhez fűződik; a korrepetíciót Pál Petra biztosította; a zenei keverésért Dj K-lu felel. A fényterv Nichita Teodorescu, a videó Dan Basu és Ilinca Popescu munkája; a filmes betéteket Laura Brumă rendezte. A hangtervet (sound design) Kupán Zsolt készítette. A következő előadást február 5-ére tűzi ki a színház.
Jegyek kaphatók a https://ticket.tm-t.ro/hu oldalon, illetve a színház jegyirodájában.

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
szóljon hozzá!