Hirdetés

Török Ignác, a rejtélyes aradi vértanú – Pozsgai Zsolt rendező a Magyar Golgota című filmről

A Török Ignác vértanúról szóló, Magyar Golgota című filmet már számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták  •  Fotó: Mythberg Films

A Török Ignác vértanúról szóló, Magyar Golgota című filmet már számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták 

Fotó: Mythberg Films

Török Ignác aradi vértanú utolsó éjszakájáról szól a Magyar Golgota című, Pozsgai Zsolt által rendezett film, amelyet az aradi színházban és az M5 csatornán láthat a napokban a közönség. Arról, hogy miért választotta színdarabja és filmje főszereplőjéül Török Ignácot, a Balázs Béla-díjas író-rendező beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2021. október 05., 12:342021. október 05., 12:34

Az aradi vértanúk napján, október 6-án mutatja be romániai idő szerint 22 órakor az M5 csatorna Pozsgai Zsolt író-rendező Magyar Golgota című, Török Ignác utolsó éjszakájáról szóló filmjét. A díszbemutatót kedden az aradi színházban tartják, ugyanis a Magyar Golgota eredetileg színpadra készült, az előadást az Aradi Kamaraszínház mutatta be 2019-ben.

A Balázs Béla-díjas rendező alkotása Török Ignác aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát.

Hirdetés

A mozi a Mythberg Films gyártásában készült, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Pozsgai Zsolt rendező a Krónika megkeresésére elmondta, Török Ignác figurája eleve nagyon izgalmasnak tűnt számára, ez is ösztönözte, hogy előbb színdarabot írjon, majd filmet készítsen a témában.

Pozsgai Zsolt, a film rendezője •  Fotó: szinhaz.online Galéria

Pozsgai Zsolt, a film rendezője

Fotó: szinhaz.online

„Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője kért meg, hogy színdarabot mutassunk be Aradon. Aztán a pandémia miatt nem tudták játszani a darabot. A Nemzeti Filmintézet pályázatot írt ki, így adta magát, hogy Tapasztó Ernővel pályázzunk, és a színdarabból film készülhetett. A színpadon játszó szereplőkkel készítettük el a filmet” – mondta a rendező.

A történet végigköveti Török Ignác fordulatokkal és izgalmakkal teli utolsó éjszakáját.

Pozsgai azt mondta, a vértanúk közül Törökről lehet a legkevesebbet tudni, ő az, aki család nélkül élt és halt meg, a többi vértanúról szinte minden tudható, hiszen leveleket írtak a feleségüknek, gyerekeiknek. „Ő viszont rejtélyes valaki volt, ez is megtetszett a figurájában. A rejtély nyomába eredtem, hogy miért is nem volt családja. Nem dokumentumfilmről, hanem játékfilmről van szó, ami szabadon bánik a történelmi helyzetekkel: nem csak arról beszél, ami volt, hanem arról is, ami lehetett volna” – fejtette ki a rendező.

Arról is beszélt, hogy bizonyos tények valósak, ilyen például, hogy Török Ignác a bitófa előtt halt meg szívrohamban az akasztás előtt, és holtan akasztották fel. „Aminthogy az is tény, hogy volt egy bécsi szerelme, egy férjes asszony. Azt írta Török Ignác valamikor, hogy hűséges marad a nőhöz élete végéig. Utánajártam ennek a történetnek, kiderült, hogy ettől az asszonytól született Töröknek egy gyereke, erről Vörösmarty is írt, akivel jó barátságban volt a vértanú” – ecsetelte a rendező.

•  Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films Galéria

Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films

A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és lánya látogatása az aradi várbörtönben már az írói képzelet szüleménye.

A rendező kitért arra is, hogy Török Ignác kiváló hadmérnök volt, tanította a haditechnikát, mérnökséget, aztán császári tisztként átállt a magyar szabadságharc oldalára, vállalva azt is, hogy kivégzik. A Magyar Golgota már 28 nemzetközi fesztiválon nyert elismerést. A Canadian Cinematography Awards havonta rendezett nemzetközi filmes megmérettetésén áprilisban a legjobb egész estés film lett, de több más elismerésben is részesült egyebek mellett Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Bhutánban és Horvátországban.

A film meghívást kapott több őszre tervezett nemzetközi fesztiválra is.

Az alkotást korábban már díjazták Törökországban, júniusban a legjobb egész estés film, a legjobb produkció és a legjobb operatőr kategóriában is a nyertesek közé került a Golden Wheat Awards isztambuli nemzetközi filmfesztiválon. A Magyar Golgotában Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak.

•  Fotó: Nemzeti Filmintézet/ Facebook Galéria

Fotó: Nemzeti Filmintézet/ Facebook

„Jó, tehetséges színészekről van szó, Magyarországon jelenleg nincs is külön színházi és filmszínész, esetleg úgy lehet megfogalmazni: olyan színészek vannak, akik sokszor szerepelnek filmekben. Én jobban szeretem azt, ha a színészek nincsenek annyira elszokva a színpadtól. Tapasztó Ernő kiváló szereplője a filmnek, a hóhér figuráját alakítja nagyszerűen” – mondta Pozsgai Zsolt. A filmet az író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.

Török Ignác tábornok, aradi vértanú (1795–1849)

Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családban. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt. 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. Tanítványai között volt Görgey és Klapka is. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató. 1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozott a honvédsereghez. 1848. december 17-én ezredessé léptették elő. 1849 januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka lett. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le, majd az Esztergom–párkányi hídfő építését irányította. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, másodikként lépett a bitófa alá, és megkönnyítette a hóhér dolgát, szívroham végzett vele.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
Hirdetés
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
Hirdetés
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
Hirdetés
Hirdetés