A Török Ignác vértanúról szóló, Magyar Golgota című filmet már számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták
Fotó: Mythberg Films
Török Ignác aradi vértanú utolsó éjszakájáról szól a Magyar Golgota című, Pozsgai Zsolt által rendezett film, amelyet az aradi színházban és az M5 csatornán láthat a napokban a közönség. Arról, hogy miért választotta színdarabja és filmje főszereplőjéül Török Ignácot, a Balázs Béla-díjas író-rendező beszélt a Krónikának.
2021. október 05., 12:342021. október 05., 12:34
Az aradi vértanúk napján, október 6-án mutatja be romániai idő szerint 22 órakor az M5 csatorna Pozsgai Zsolt író-rendező Magyar Golgota című, Török Ignác utolsó éjszakájáról szóló filmjét. A díszbemutatót kedden az aradi színházban tartják, ugyanis a Magyar Golgota eredetileg színpadra készült, az előadást az Aradi Kamaraszínház mutatta be 2019-ben.
A mozi a Mythberg Films gyártásában készült, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Pozsgai Zsolt rendező a Krónika megkeresésére elmondta, Török Ignác figurája eleve nagyon izgalmasnak tűnt számára, ez is ösztönözte, hogy előbb színdarabot írjon, majd filmet készítsen a témában.
Pozsgai Zsolt, a film rendezője
Fotó: szinhaz.online
„Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője kért meg, hogy színdarabot mutassunk be Aradon. Aztán a pandémia miatt nem tudták játszani a darabot. A Nemzeti Filmintézet pályázatot írt ki, így adta magát, hogy Tapasztó Ernővel pályázzunk, és a színdarabból film készülhetett. A színpadon játszó szereplőkkel készítettük el a filmet” – mondta a rendező.
Pozsgai azt mondta, a vértanúk közül Törökről lehet a legkevesebbet tudni, ő az, aki család nélkül élt és halt meg, a többi vértanúról szinte minden tudható, hiszen leveleket írtak a feleségüknek, gyerekeiknek. „Ő viszont rejtélyes valaki volt, ez is megtetszett a figurájában. A rejtély nyomába eredtem, hogy miért is nem volt családja. Nem dokumentumfilmről, hanem játékfilmről van szó, ami szabadon bánik a történelmi helyzetekkel: nem csak arról beszél, ami volt, hanem arról is, ami lehetett volna” – fejtette ki a rendező.
Arról is beszélt, hogy bizonyos tények valósak, ilyen például, hogy Török Ignác a bitófa előtt halt meg szívrohamban az akasztás előtt, és holtan akasztották fel. „Aminthogy az is tény, hogy volt egy bécsi szerelme, egy férjes asszony. Azt írta Török Ignác valamikor, hogy hűséges marad a nőhöz élete végéig. Utánajártam ennek a történetnek, kiderült, hogy ettől az asszonytól született Töröknek egy gyereke, erről Vörösmarty is írt, akivel jó barátságban volt a vértanú” – ecsetelte a rendező.
Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
A rendező kitért arra is, hogy Török Ignác kiváló hadmérnök volt, tanította a haditechnikát, mérnökséget, aztán császári tisztként átállt a magyar szabadságharc oldalára, vállalva azt is, hogy kivégzik. A Magyar Golgota már 28 nemzetközi fesztiválon nyert elismerést. A Canadian Cinematography Awards havonta rendezett nemzetközi filmes megmérettetésén áprilisban a legjobb egész estés film lett, de több más elismerésben is részesült egyebek mellett Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Bhutánban és Horvátországban.
Az alkotást korábban már díjazták Törökországban, júniusban a legjobb egész estés film, a legjobb produkció és a legjobb operatőr kategóriában is a nyertesek közé került a Golden Wheat Awards isztambuli nemzetközi filmfesztiválon. A Magyar Golgotában Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak.
Fotó: Nemzeti Filmintézet/ Facebook
„Jó, tehetséges színészekről van szó, Magyarországon jelenleg nincs is külön színházi és filmszínész, esetleg úgy lehet megfogalmazni: olyan színészek vannak, akik sokszor szerepelnek filmekben. Én jobban szeretem azt, ha a színészek nincsenek annyira elszokva a színpadtól. Tapasztó Ernő kiváló szereplője a filmnek, a hóhér figuráját alakítja nagyszerűen” – mondta Pozsgai Zsolt. A filmet az író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.
Török Ignác tábornok, aradi vértanú (1795–1849)
Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családban. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt. 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. Tanítványai között volt Görgey és Klapka is. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató. 1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozott a honvédsereghez. 1848. december 17-én ezredessé léptették elő. 1849 januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka lett. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le, majd az Esztergom–párkányi hídfő építését irányította. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, másodikként lépett a bitófa alá, és megkönnyítette a hóhér dolgát, szívroham végzett vele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!