Térillúziók, nemesen elvont képek, „kötések a szívben” – Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt tárlat Kolozsváron

A megnyitón elhangzott a művész ama megfogalmazása is, amely szerint:

Gazdáné Olosz Ella életművét Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta. Mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”. Mint mondta, a 19. században Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében Kovásznát mint a természetes fürdőiről nevezetes várost emlegette, de bekövetkezett az, ami Nagybányát is utolérte: az egykor aranybányászatával dicsekedő településről ma már mindenkinek az 1896-ban megalakult művésztelep jut az eszébe.

A művésznő pályáját felidézve szólt arról is, hogy Kolozsváron még életében, 1976-ban az akkor alternatív helynek számító Korunk Galériában szerepeltek művei, 1994-ben a Bánffy- palotában immár emlékkiállítással adóztak az egy évvel korábban eltávozott művésznek. „Akár jelképes is lehet, hogy 2003-ban a bukaresti magyar, 2009-ben pedig a budapesti román kulturális központ szervezett tárlatot műveiből” – mutatott rá Szücs György. Azt is kifejtette, hogy az 1950-es évek közepén, a kolozsvári Ion Andreescu főiskola textil-tanszékén a tanítványok nemcsak szakirányú oktatást kaptak, hanem a képzőművészeti alapképzés részeként

„A szintén anyagkísérleteket folytató, a festészet hagyományos kereteit meghaladó Jakobovits Miklós ragadta meg Gazdáné Olosz Ella életműve bartóki modellhez való igazodásának lényegét: „a foltokat, a felületeket az áhítat, a mesterség szeretete szövi át. Az az érzésünk, hogy bizonyos színeket ő maga talál ki, hisz a lélek legbelsőbb részeiből törnek felszínre, így őszinteségük hiteles és ezért fejezik ki oly erőteljesen azt a világot, azt a tájegységet, ahonnan származnak” – idézte Szücs György Jakobovitsot. Az is elhangzott, hogy

„A Gazda-házaspár 1970-es években megtett nyugat-európai útja során személyesen találkozhatott mind a kortárs törekvésekkel, mind a különféle népi hagyományokkal, például Spanyolországban az évezredes mór ornamentikára csodálkozhattak rá. Olosz Ella a felületek megmozgatásával, a textil plasztikai tulajdonságainak vizsgálatával már ekkor megpróbálkozott. Elképzeléseinek helyességét visszaigazolták a szombathelyi és bukaresti nemzetközi miniatűrtextil-biennálék, amelyeken 1978–1986 között rendszeresen részt vett” – idézte fel Szücs György.

Mint kifejtette,

A textilművészeti alkotások állagmegőrzéséről a tárlatot követően Gazda Árpád újságírót, a művésznő fiát kérdeztük. Kifejtette, a családnak szerencséje van azzal, hogy az életmű darabjai főként Kovásznán vannak, ahol mofetták találhatóak: ezeknek a gödröknek a fenekén kéndioxid termelődik, ami nehezebb az oxigénnél, az tölti meg lent a teret. „Minden kiállítás esetében, amikor hazakerülnek Kovásznára a textilművészeti alkotások,