Fotó: Facebook/Újvárad
Tényirodalomtól szépirodalomig több kötetet mutatnak be a tegnaptól szombatig tartó Nagyváradi Könyvmaratonon. A rendezvénysorozat tíz programmal várja az érdeklődőket.
2022. október 20., 20:282022. október 20., 20:28
Könyvbemutatókkal, szerzői esttel, díjátadóval várja a közönséget Nagyváradon a szombatig tartó könyvmaratont szervező Holnap Kulturális Egyesület és az Újvárad folyóirat szerkesztősége. A csütörtökön kezdődött rendezvénysorozatot immár 12. alkalommal tartják, és tíz programot kínálnak a Léda-házban az érdeklődőknek; ahogy a szervezők fogalmaznak: „tényirodalomtól szépirodalomig”. A Léda-házban tartott eseménysorozat meghívottja Visky András, a Kitelepítés című regény szerzője, Kiss Ágnes, a cenzúra természetéről szóló Finomhangolás írója, Hilgert István, a Váradi történet szerzője és Gálfalvy Ágnes, a Lector kiadó vezetője.
Csütörtökön délután és este a tervek szerint bemutatták a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete riportkötetét, amelynek címe: Máramarosi színek, bányavidéki árnyalatok. Szintén megismerhette a közönség Nagy Béla Egyszál magunk című könyvének második kötetét. A szerző visszaemlékezésében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeti időszakára, parlamenti tevékenységére tekint vissza, az 1990 május–december közötti időszakot ölelve fel.
Pénteken többek közt Kiss Ágnes politológusnak a Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák című, a Kriterion kiadónál megjelent kötetét. Amint a könyv ismertetőjében szerepel, 1949-től a diktatórikus egypártrendszerű Romániában az információ- és véleményáramlás ellenőrzése – vagyis a cenzúra – új elvek mentén és új intézményekre támaszkodva szerveződött. Milyenek voltak a jellemző szervezeti megoldások, milyen szerepet játszottak a személyes kapcsolatok, hogy alkalmazták a mindennapi praktikákat a homályosan megfogalmazott és változékony normák mentén alakuló cenzúrarendszerben, milyen volt a „jó” és milyen a „rossz” cenzor, hogy szövődtek jó szándékon is alapuló együttműködések az ellenőrzők és ellenőrzöttek között? Kiss Ágnes könyve ilyen kérdésekre próbál válaszokat adni.
Az eseményen közreműködik: Gálfalvy Ágnes, Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa. Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe Magyarországon és Erdélyben. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete hivatkozási ponttá tette az életművet. 2020-ban nevét viselő könyvsorozat indult, és irodalmi klub jött létre Kolozsváron.
Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lép párbeszédbe az életművel – és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele volt.
Szintén pénteken fórumszínházat tartanak Mitől miénk ez a város? címmel, az esemény játékmestere Tasnádi-Sáhy Péter rendező. „Építkezős kalandra hívunk mindenkit, akinek van egy jó története, melyen keresztül az élete Nagyváradhoz kötődik, és szívesen megosztaná az egybegyűltekkel, vagy szívesen hallgatná mások történetét, hogy közben esetleg rábukkanjon a sajátjára. Az egymásnak elmondott mesékből talán az is kiderül, mitől miénk ez a város” – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Orlando Balaș nagyváradi író műveinek fordítását is megismerheti a közönség, az eseményen Molnár Judit, lapunk munkatársa is közreműködik fordítóként. Szintén bemutatják Hilgert István nagyváradi születésű, Magyarországon élő író Váradi történet című, novellákat, elbeszéléseket felsorakoztató kötetét. A könyvmaraton utórendezvényeit november 11-én és 16-án tartják: Lapis József tart előadást Borbély Szilárdról és Forgách András Petri Györgyről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!