Fotó: Facebook/Újvárad
Tényirodalomtól szépirodalomig több kötetet mutatnak be a tegnaptól szombatig tartó Nagyváradi Könyvmaratonon. A rendezvénysorozat tíz programmal várja az érdeklődőket.
2022. október 20., 20:282022. október 20., 20:28
2022. október 20., 20:282022. október 20., 20:28
Könyvbemutatókkal, szerzői esttel, díjátadóval várja a közönséget Nagyváradon a szombatig tartó könyvmaratont szervező Holnap Kulturális Egyesület és az Újvárad folyóirat szerkesztősége. A csütörtökön kezdődött rendezvénysorozatot immár 12. alkalommal tartják, és tíz programot kínálnak a Léda-házban az érdeklődőknek; ahogy a szervezők fogalmaznak: „tényirodalomtól szépirodalomig”. A Léda-házban tartott eseménysorozat meghívottja Visky András, a Kitelepítés című regény szerzője, Kiss Ágnes, a cenzúra természetéről szóló Finomhangolás írója, Hilgert István, a Váradi történet szerzője és Gálfalvy Ágnes, a Lector kiadó vezetője.
Csütörtökön délután és este a tervek szerint bemutatták a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete riportkötetét, amelynek címe: Máramarosi színek, bányavidéki árnyalatok. Szintén megismerhette a közönség Nagy Béla Egyszál magunk című könyvének második kötetét. A szerző visszaemlékezésében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeti időszakára, parlamenti tevékenységére tekint vissza, az 1990 május–december közötti időszakot ölelve fel.
Pénteken többek közt Kiss Ágnes politológusnak a Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák című, a Kriterion kiadónál megjelent kötetét. Amint a könyv ismertetőjében szerepel, 1949-től a diktatórikus egypártrendszerű Romániában az információ- és véleményáramlás ellenőrzése – vagyis a cenzúra – új elvek mentén és új intézményekre támaszkodva szerveződött. Milyenek voltak a jellemző szervezeti megoldások, milyen szerepet játszottak a személyes kapcsolatok, hogy alkalmazták a mindennapi praktikákat a homályosan megfogalmazott és változékony normák mentén alakuló cenzúrarendszerben, milyen volt a „jó” és milyen a „rossz” cenzor, hogy szövődtek jó szándékon is alapuló együttműködések az ellenőrzők és ellenőrzöttek között? Kiss Ágnes könyve ilyen kérdésekre próbál válaszokat adni.
Az eseményen közreműködik: Gálfalvy Ágnes, Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa. Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe Magyarországon és Erdélyben. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete hivatkozási ponttá tette az életművet. 2020-ban nevét viselő könyvsorozat indult, és irodalmi klub jött létre Kolozsváron.
Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lép párbeszédbe az életművel – és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele volt.
Szintén pénteken fórumszínházat tartanak Mitől miénk ez a város? címmel, az esemény játékmestere Tasnádi-Sáhy Péter rendező. „Építkezős kalandra hívunk mindenkit, akinek van egy jó története, melyen keresztül az élete Nagyváradhoz kötődik, és szívesen megosztaná az egybegyűltekkel, vagy szívesen hallgatná mások történetét, hogy közben esetleg rábukkanjon a sajátjára. Az egymásnak elmondott mesékből talán az is kiderül, mitől miénk ez a város” – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Orlando Balaș nagyváradi író műveinek fordítását is megismerheti a közönség, az eseményen Molnár Judit, lapunk munkatársa is közreműködik fordítóként. Szintén bemutatják Hilgert István nagyváradi születésű, Magyarországon élő író Váradi történet című, novellákat, elbeszéléseket felsorakoztató kötetét. A könyvmaraton utórendezvényeit november 11-én és 16-án tartják: Lapis József tart előadást Borbély Szilárdról és Forgách András Petri Györgyről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!