Hirdetés

Teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota: új kulturális központ létesül a Csonkatorony szomszédságában

A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz •  Fotó: Rostás Szabolcs

A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz

Fotó: Rostás Szabolcs

Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában. A felújításról, a közgyűjtemény, valamint a tájházként működő Arany-porta látogatottságáról Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2020. február 08., 19:072020. február 08., 19:07

Felfrissíti Arany János szülővárosa, Nagyszalonta kulturális vérkeringését az az új kulturális tér, amely a Csonkatorony szomszédságában található, Arany-palotának nevezett ingatlanban kap helyet a tervek szerint ősztől. Az épületet, amelyben galériát, előadótermet, múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd, javában korszerűsítik – tájékoztatta a Krónikát Patócs Júlia, az ingatlan tulajdonosának, az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) az elnöke.

Két épület és kert
a kultúra szolgálatában

Megtudtuk, az épület teljes mértékben a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újul meg, és várhatóan augusztusra átadható állapotban lesz.

Hirdetés

Az Arany-palotában továbbra is helyet kap a városi könyvtár, a földszinten kiállítótér, galéria, a költőóriás hagyatékát bemutató múzeum irodája, kiszolgálóegysége működik majd, akárcsak a múzeumi kávézó, ami elengedhetetlen egy ilyen térben.

„A padlástérben előadótermet és vendégszobát tervezünk, meghívott előadókat tudunk vendégül látni, a havonta egy alkalommal működő szabadegyetem előadásait, különféle kulturális eseményeket tartunk majd itt. A Csonkatorony kertjében szabadtéri színpad áll, a kertet háromszáz férőhelyes nézőtérré tudjuk alakítani. Nyári szezonban, amikor június végén a Szentivánéji Fesztivált tartjuk, itt kapnának helyet a programok, és az Arany-napokat is itt szerveznénk. Tehát a két épület és a kert a magyar kutúra szolgálatába áll” – mutatott rá az egyesület elnöke.

Kifejtette, eddig is számos kulturális program várta a látogatókat a hajdúvárosban, de nyilván minél méltóbb a környezet, annál rangosabb eseményeket szervezhetnek. „Például az eddig is galériaként működő kiállítótér sokkal felszereltebb lesz. Nem volt megfelelő a világítás, a felfüggesztés lehetősége, ezeknek a minősége most jelentős mértékben javul” – közölte Patócs Júlia. Mint mondta, augusztusig el kell készülnie a felújításnak, és bíznak benne, hogy akkorra már átadható állapotban lesz az ingatlan, és ősszel már rendezvényeket tarthatnak az új kulturális térben.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az Arany-palota a múzeumnak otthont adó Csonkatoronnyal egy udvarban álló bérház, mindkét épület az AJME tulajdonában van.

A palotát az 1900-as évek legelején azért építette az egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt.

Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épületbe költözött a városi könyvtár az első emeletre, a földszinten üzletek kaptak helyet.

Patócs Júlia kifejtette, az 1990-es évek után galéria működött az épületben, az egyesület 2016 végétől próbálja újra kulturális központtá átalakítani az egész teret. A kert sem volt használható, a múzeum pedig – amely 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében – nagyon rossz állapotban volt.

Idézet
Mivel szerves része az udvarnak, mindenképpen kulturális intézményként szeretnénk üzemeltetni az Arany-palotát. Amióta száz éve megépült a ház, ilyen teljes körű tatarozás nem történt, a magyar kormány segítségével azonban sikerül teljesen felújítani: a belső és külső vakolatokat, a nyílászárókat is”

– mondta el az egyesület elnöke.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Főként magyarországiak
látogatják a közgyűjteményt

Az Arany-emlékév legfontosabb hozadéka volt Nagyszalonta számára 2017-ben, hogy kívül-belül teljesen újjászületett a Csonkatoronyban látogatható Arany János-emlékmúzeum, amelyet az önkormányzat tart fenn. Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrzőhelye.

Az Arany János relikviáit összesítő gyűjteménynek helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt a munkálatokban.

A torony renoválását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból.

„Azóta határozottan érezhető, hogy megélénkült az érdeklődés a gyűjtemény iránt, sokkal többen látogatják, mint azelőtt. Főleg a nyári szezonban érkeznek a turisták, bár mi hirdetjük, hogy a felújítás óta fűtés is van az épületben. Ez fontos, hiszen azelőtt fűtetlen volt a Csonkatorony” – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Kérdésünkre elmondta, a látogatók zöme, mintegy hetven százaléka Magyarországról érkezik, de jönnek erdélyi magyarok is, ezenkívül olykor a helyi román diákság és Nyugat-Európából oda látogatók is megtekintik a gyűjteményt. „Nincs nyelvi akadálya a múzeum meglátogatásának, mert egy alkalmazás segítségével román és angol nyelvű eligazítást is kapnak az érdeklődők” – közölte Patócs Júlia.

Egyébként az intézmény kiállítási tárgyait Budapesten restaurálták a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai, a négy évtizede létrehozott állandó tárlat anyagának darabjai nagyobbrészt felújításra szorultak. A 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatók, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János-portréja.

A bútorok és használati tárgyak valaha egy szoba berendezését alkották, a költőnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában berendezett lakásából származtak, és Arany László végakaratából kerültek Nagyszalontára.

A gazdag tárgyegyüttesben található Aranynak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala, Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője. Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az Arany-porta
is várja az érdeklődőket

A Nagyszalontán található úgynevezett Arany-portát is az egyesület gondozza. A tájházként működő ingatlan helyén állt egykor az az épület, amelyben a költőóriás született 1817. március 2-án. A portát is több ezren látogatják évente. „2017 elejére sikerült az épületet rendbe tenni, ez a látványosság is várja a látogatókat, de csak nyáron, mivel itt nincs fűtési lehetőség” – tudtuk meg Patócs Júliától. Az eredeti szülőház 2010-ben felavatott rekonstrukciója élethű, a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható.

Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Arany-kutató kiderítette, hogy a jelenlegi ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolt, ezt a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára. Az egyesület végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés