Vesztésre áll? Mihajlo Fedorov sötét jövőt fel Ukrajna számára, ha nem változtat
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter, figyelmeztetve arra, hogy Kijevnek még néhány hónapja van arra, hogy meghozza azokat a kulcsfontosságú döntéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a helyzetet a saját javára fordítsa.
2026. augusztus 26., 08:442026. augusztus 26., 08:44
A fiatal reformerként számon tartott Fedorov, akinek a múlt hónapban történt leváltása hetekig tartó tüntetéseket váltott ki, elmondta, hogy Ukrajna nem rendelkezik átfogó elképzeléssel arról, hogyan nyerje meg a négy éve dúló konfliktust, és az innováció hiánya is gátolja az országot.
A mélyen gyökerező korrupció és a klientúra-hálózatok, valamint a kormányzati intézmények politikai függetlenségének hiánya szintén visszatartja az országot – mondta egy interjúban.
– mondta Fedorov, ami jelentősen eltér Kijev hivatalos retorikájától.
Ukrajnának még mindig „minden esélye megvan” a győzelemre, de sürgősen szükség van egy tervre a háború befejezéséhez – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten azzal kavarta fel az ukrán politikai életet azzal, – a kormányzás „rendszerszintű” válságát elítélve – elsőként követelte a háborús időszakban történő választások kiírását a jelentős politikai személyiségek közül.
Hétfői interjújában hangsúlyozta, hogy
Olyan elképzelést vázolt fel, amelyben az ellenség felderítésére szolgáló elektronikus érzékelők borítják a frontvonalat, míg a földön és a levegőben repülő drónok minimalizálják az emberi jelenlétet.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
„Már léteznek olyan technológiák, amelyek teljesen megállíthatnák az oroszokat, de a jövőképünk hiánya… azt jelenti, hogy nem alkalmazzuk őket” – mondta.
Fedorov szerint ő volt az egyik hajtóereje annak az idei drónhadjáratnak, amely Oroszország üzemanyag-ellátását és katonai logisztikáját vette célba Ukrajna déli, megszállt részén, és ezzel problémákat okozott a moszkvai erőknek a frontvonalon.
Elmondta, hogy még van néhány hónapos lehetőség arra, hogy folytassák ezt a műveletet, amelynek célja az oroszok által megszállt Krím elszigetelése, mielőtt Oroszország kitalálná, hogyan reagáljon Ukrajna taktikájára.
Fedorov bírálta az ukrán állam elpazarolt potenciálját és a hatékonyság hiányát: szerinte csupán „5 százalékos hatékonysággal” működik.
Eközben
„Nem valószínű, hogy bármely harmadik fél irányíthatná Oroszország régióit” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságíróknak.
Oroszország a részben megszállt Donbaszt – az Ukrajna keleti részén fekvő, Donyeck és Luhanszk megyékből álló régiót – saját területének tekinti, és ezt az igényt beépítette alkotmányába is.
Moszkva azon követelése, hogy Kijev adja át az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeket, a béketárgyalások egyik legfőbb vitapontjává vált, miközben Ukrajna továbbra is a jelenlegi frontvonalak mentén történő tűzszünetet követel.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Peszkov nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette:
„Más szavakkal, mi és az oroszok egyaránt ugyanannyit hátrálunk, és létrehozunk egy pufferzónát, amelyet szabad gazdasági övezetnek neveznek, és amely valamilyen közigazgatás alá tartozik” – mondta Zelenszkij újságíróknak a hétvégi sajtótájékoztatón.
„Még nem világos, kinek az irányítása alatt, de valamilyen harmadik félről lenne szó” – tette hozzá.
A békejavaslat tűzszünetet is tartalmazott, és felvázolta a NATO és az EU szerepét a kezdeményezésben – mondta Zelenszkij, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
Az elnök hozzátette, hogy lehetőséget lát a béketárgyalások előmozdítására a decemberi, az Egyesült Államokban tartandó G20-csúcstalálkozó és a következő nyár vége között, amikor az amerikai elnökválasztási kampány megkezdődik.
Moszkvában tárgyalt a CIA igazgatója
Moszkvába érkezett tárgyalni John Ratcliffe, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – közölte kedden a TASZSZ hírügynökség Jennifer Jacobsnak, a CBS News-tudósítójának az X-en közzétett posztjára hivatkozva.
„Források szerint Ratcliffe, a CIA vezetője egy Boeing C-17-es Oroszországba repülőgépen érkezett, hogy kedden tárgyalásokat folytasson Moszkvában” – írta Jacobs a közösségi médiában.
Orosz hírügynökségek már délelőtt jelentették, hogy egy amerikai Boeing C-17A Globemaster III típusú katonai szállító repülőgép leszállt Moszkvában. A TASZSZ este azt jelentette, hogy a repülőgép Lettország felé felszállt a kormánygépeket fogadó vnukovói repülőtérről.
A légi forgalom online nyomon követő rendszereinek adatai szerint a gép a Washingtonhoz közeli Andrews légibázisról szállt fel, és Riga érintésével helyi idő szerint 10 óra körül landolt Vnukovo repülőterén.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nincs információja az amerikai géppel kapcsolatban.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az Andrews bázisról indul Donald Trump elnöki repülőgépe és más magas rangú amerikai kormánytisztviselők gépei is. Erre a támaszpontra szállították augusztus elején Robert Gilman volt amerikai tengerészgyalogost is, akit Oroszországban hivatalos személy elleni erőszak címén ítéltek el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!