Fotó: Pinti Attila
Költségvetésük függvényében új munkaerőt alkalmazhatnak azok a polgármesteri hivatalok, amelyek saját művelődési intézményeket tartanak fenn – számolt be a Krónikának Miklós Zoltán.
2022. március 15., 16:022022. március 15., 16:02
A háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő törvényjavaslatát hétfőn este döntő kamaraként fogadta el az alsóház. A gazdasági szakpolitikus kifejtette: egy méltánytalanságot orvosolt a képviselőház, hiszen valamennyi polgármesteri hivatal megszabott alkalmazotti létszámmal dolgozhat, ám ebbe a keretbe eddig beletartoztak a kulturális intézmények alkalmazottai is.
A rendszer úgy működik, hogy minden év elején a prefektúra közli: egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Eddig a városok által fenntartott művelődési intézmények munkatársait is beleszámolták az összlétszámba, emiatt pedig annyival kevesebb szakembert tudtak foglalkoztatni más területeken.
Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik. A törvénymódosítás értelmében most már a színházak, operák és filharmóniák alkalmazottai – hasonlóan a tanügyi és egészségügyi dolgozókhoz – nem „terhelik” az önkormányzatok személyzeti keretét, így a polgármesteri hivatalok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a település fejlesztése érdekében.
Miklós Zoltán hozzátette: a következő évek legnagyobb kihívása az uniós pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználása, ezért meg kellett teremteni minden polgármesteri hivatalnak a lehetőséget, hogy szakembereket tudjon alkalmazni, azonban mindezt úgy, hogy ne váljon a kulturális intézmények hátrányára. A megszavazott törvénymódosítás az államelnöki kihirdetés után, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követően lép érvénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!