Hirdetés

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

kiállítás

Bútorok, munkaeszközök és családi emlékek idézik fel a régi Bánság mindennapjait a temesvári kiállításon

Fotó: Marius Cornea archívuma

Egy cselédkötény, egy családi iratokat őrző fadoboz, egy művészek múzsájává lett kislány fényképe: a régi Bánság olyan arcait mutatja meg a temesvári Bánsági Múzeum új kiállítása, amelyek a nemesi portrék és a polgári családalbumok mellett eddig háttérben maradtak. Marius Cornea kurátor a Krónikának arról beszélt, hogyan lett egy elszegényedett magyar nemesasszony megíratlan könyvéből kiállítástrilógia, és mit talált Márai Sándor műveiben, ami közelebb vitte ehhez a soknyelvű, társadalmilag tagolt világhoz.

Deák Szidónia

2026. október 16., 14:162026. október 16., 14:16

Miután eladta a zöldségeit a temesvári piacon, az újmosnicai Győri asszony nem indult egyből haza: barátnőjével moziba vagy színházba ment. Férje Kanadában próbált szerencsét, ám a gazdasági világválság idején nem tudta megkeresni a remélt összeget, és végül felesége segítségével tért haza. Attól kezdve, ha valakinek otthon kellett maradnia a gyermekekkel vagy az unokákkal, az asszony kész érvvel állt elő: maradjon a férj, hiszen ő már Amerikában is járt, nem kell még a városba is elmennie.

A Győri család történetét Marius Cornea, a temesvári Bánsági Nemzeti Múzeum muzeológusa elevenítette fel a Krónikának. Az intézmény új kiállításának kurátora

Hirdetés

családi emlékekből, fényképekből és megőrzött tárgyakból rekonstruálta azoknak az életét, akik a nemesség és a vagyonos polgárság mellett rendszerint kevesebb figyelmet kapnak.

A tegnap világa. A Bánság a 19–20. században című tárlat október 15-én nyílik meg a temesvári Mária Terézia-bástya B1-es tetőtéri kiállítóterében. A bánsági társadalmi trilógia zárórésze az 1800 és 1947 közötti időszakot idézi fel, különböző foglalkozású és társadalmi helyzetű emberek életútjain keresztül. A nemesi családokat, majd a polgárságot bemutató előző két kiállításról korábban a Krónika is beszámolt.

korábban írtuk

Megismertetik a Bánság felvirágoztatásában szerepet játszó nemesi családok történetét
Megismertetik a Bánság felvirágoztatásában szerepet játszó nemesi családok történetét

Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.

A társadalmi piramis alapját mutatja be a kiállítás

A három tárlat sorrendjét a hajdani társadalom szerkezete határozta meg. Cornea elmondása szerint a 19. században a nemesség kulturális és életmódbeli mintát jelentett más rétegek számára is, ezért a sorozat első része a társadalmi piramis csúcsán álló családokat mutatta be.

„Idén azokkal foglalkozunk, akik nem voltak sem nemesek, sem polgárok, mert ők alkották ennek a piramisnak az alapját” – fogalmazott. A záró tárlat szereplői ugyanakkor igen változatos körből kerülnek ki:

földművesek, katonák, munkások, varrónők és tanítók mellett művészek és múzsáik, újságírók, kereskedők, piaci árusok, cselédek, prostituáltak és koldusok történetét is bemutatják.

A trilógiát a közös földrajzi tér és az időbeli keret fogja össze. A nemesi családokról szóló első kiállítás 1779-től indult, amikor a Bánságot visszacsatolták a Magyar Királysághoz; a polgárságról és a szélesebb társadalmi rétegekről szóló tárlatok kezdőpontja 1800. A záróév mindhárom esetben 1947: Mihály király kényszerű lemondása és a köztársaság kikiáltása a sorozatban egy történelmi korszak végét jelöli.

kiállítás Galéria

Győri Sándor (jobbról a második) újmosnicai fiatalok társaságában. A temesvári Mierzinsky fényképészműterem felvétele, Laslavic Tímea gyűjteményéből

Fotó: Marius Cornea archívuma

Egy fadobozban a család története

A Győri család az első világháború előtt Makóról települt Újmosnicára. A muzeológus felidézte, a magyar közigazgatás akkoriban ösztönözte magyar nyelvű földművesek letelepedését Temesvár környékén. A család zöldségtermesztéssel foglalkozott, egyik tagja, Gőri Sándor pedig 1930-ban Hamburgból hajózott Kanadába. A világválság azonban keresztülhúzta a számításait.

A családhoz kapcsolódó tárgyak Laslavic Tímea fordító, újságíró és blogger gyűjteményéből kerülnek a kiállításra. A temesvári televízió magyar szerkesztőségének egykori munkatársa két Amerikába kivándorolt felmenőjének, ükapjának és dédapjának történetét írta meg a tárlathoz.

„A családi hagyatékból egy intarziás fadoboz is a vitrinbe kerül. Ebben őrizték a Győri család valamennyi tagjának születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatát” – mondta a muzeológus. Ugyanitt három egyházi énekeskönyvet is bemutatnak, az egyik kötet hátsó lapjain a családban született gyermekek nevét is feljegyezték.

A személyes történetekhez kapcsolódó emlékek mellett a kiállítás tárgyai között

  • régi textíliák, például egy 1930-as évekből fennmaradt cselédkötény, továbbá
  • festmények, grafikák, szobrok, kerámiák, üveg- és fémtárgyak,
  • dokumentumok és fényképek is szerepelnek.

kiállítás Galéria

Szuits Olga kislányként, szerb édesapja, Milan Suić és egy német barátja társaságában

Fotó: Marius Cornea archívuma

Gyermekkori fényképtől a művészportrékig

A kiállítás plakátjára választott, az első világháború idején készült felvételen egy körülbelül nyolcéves kislány látható az apjával és annak egyik barátjával. A gyermek, Szuits Olga később a temesvári művészeti élet több jelentős alakjával került kapcsolatba.

Olga ekkor már elveszítette édesanyját. Anyai ágon német, római katolikus, apai ágon szerb ortodox családból származott, neveltetésében és későbbi életében azonban a magyar nyelv és kultúra vált meghatározóvá. Cornea elmondta,

azért tartották fontosnak kiemelni az ő történetét, mert egyetlen életúton keresztül érzékelteti a Bánság egymással összefonódó nyelvi és kulturális hagyományait.

Olga fiatal nőként báró Hatvany Pál magántitkárnőjeként dolgozott a temesvári ILSA textilgyárban. Munkája révén a báró családjával több európai országba is eljutott, az utazások pedig lehetőséget adtak idegennyelv-tudásának bővítésére. A magyar mellett szerbül, németül és románul, továbbá franciául, olaszul és angolul is beszélt.

A művészethez maga is alkotói érdeklődéssel közeledett: a temesvári képzőművészeti élet meghatározó alakja, Podlipny Gyula grafikus és festő tanítványaként tanult rajzot az 1925-ben Kolozsváron alapított, majd 1933-ban Temesvárra áthelyezett képzőművészeti iskolában. Szépsége és személyisége több alkotót megihletett, így tanítványként és modellként egyaránt kapcsolódott a város művészeti életéhez. Otthonát festők, költők és műgyűjtők látogatták; baráti köréhez tartozott

  • Szőnyi István temesvári festő, valamint
  • Franyó Zoltán és
  • Endre Károly költő, műfordító is.

A róla készült festmények, grafikák és szoborportrék ezeknek a művészi kapcsolatoknak az emlékét őrzik.

Olga történetének háború utáni folytatása a korábbi életforma megszűnését is érzékelteti: az államosítás az ő életében is törést jelentett. A gyár tulajdonviszonyainak megváltozásával megszűnt a báró mellett betöltött titkárnői állása, és egy ideig az üzemcsarnokban kellett dolgoznia.

A hagyaték átadásakor a névhasználatra is külön felhívták a múzeum munkatársainak figyelmét: a kurátor elmondása szerint azt kérték, hogy Olga nevét az általa használt formában, Szuitsként tüntessék fel.

kiállítás Galéria

Családi fényképek és megőrzött használati tárgyak hozzák közelebb az egykori bánsági emberek életét a kiállítás látogatóihoz

Fotó: Marius Cornea archívuma

Márai nyomában, családi emlékek között

A régi Bánság társadalmi világának bemutatásához Marius Cornea az irodalomban is támpontokat keresett. Míg a kiállítás címét Stefan Zweig A tegnap világa című önéletrajzi műve ihlette, a kurátori munkára Márai Sándor írásai, köztük az Egy polgár vallomásai és A gyertyák csonkig égnek is hatottak.

Mint elmondta, Márai műveit nyugati múzeumi tanulmányútjai során szerezte be, és előbb franciául, majd románul is elolvasta azokat.

Az olvasmányélmények nyomán idén nyáron Kassán felkereste az író emlékhelyét, valamint gyermek- és fiatalkorának helyszíneit, illetve Pozsonyba és Budapestre is ellátogatott. Ugyancsak inspirációt jelentettek számára Szabó István magyar rendező filmjei is, mint mondta, különösen nagy hatást gyakorolt rá a Redl ezredes és A napfény íze című alkotás. Mindkét alkotás a történelmi változásoknak kiszolgáltatott ember sorsát követi nyomon, feltárva, miként formálják az életútját a társadalmi elvárások, a hatalmi viszonyok és az önazonosság megőrzésének dilemmái.

Az irodalmi művek és filmek mellett a bánsági emberek személyes visszaemlékezései segítették az egykori életkörülmények és társadalmi kapcsolatok feltárását. Elmondta, különösen sokat merített annak a szóbeli történeti és kulturális antropológiai kutatócsoportnak a munkájából, amelyet Smaranda Vultur irodalomkritikus, a kulturális antropológia és az emlékezet kutatója, a Temesvári Nyugati Egyetem egykori oktatója hozott létre 1998-ban a Harmadik Európa Alapítvány keretében.

A több száz életútinterjút őrző gyűjteményben különböző társadalmi helyzetű bánsági emberek idézik fel családjuk múltját és saját tapasztalataikat; a visszaemlékezések egy része könyvekben is megjelent.

Arra a kérdésünkre, hogy nehezebb-e egy földműves vagy varrónő életét rekonstruálni, mint egy nemesi család történetét, a muzeológus elmondta: a kutatás során ugyanazokra a forrástípusokra támaszkodott, a családi albumok, fényképek, iratok és interjúk ezekben az esetekben is lehetővé tették az életutak feltárását.

„Kurátorként a történetmesélés nézőpontjának kiválasztását találom igazán izgalmasnak. Azt mérlegeltem, mely történetek és tárgyak révén alakítható ki olyan elbeszélő szál, amely összekapcsolja a vallási, nyelvi és társadalmi szempontból is sokféle ember sorsát” – fogalmazott.

kiállítás Galéria

Vukovics Erzsébet (középen) édesanyjával, Krisztinával (balra) és testvérével, Iphygeniával (jobbra) Velencében, a 20. század elején

Fotó: Marius Cornea archívuma


Egy megíratlan könyv nyomán született trilógia

A muzeológus arról is beszélt, a kiállítássorozat gondolata egy elszegényedett magyar nemesasszony tervéhez vezethető vissza. Mint mesélte, Maria Gomboșiu elbeszélésein keresztül ismerte meg berekszói Vukovics Erzsébet életútját, amely a szerző Tereza Vengrovici című kötetének egyik ihletforrása volt. A bukaresti írónő rendszeresen utazott nyári vakációra Temesvárra és a Maros völgyébe, Soborsinba; ott találkozott Erzsébettel, akinek emlékeit később az írásaiban is megörökítette.

Erzsébet és testvére nagynénjük támogatásával előkelő római leánynevelő intézetben tanult. Apjuk, Vukovics Gábor szenvedélyes kártyajátékosként elveszítette a család vagyonát,

így az úrilányok neveltetése nem párosult a társadalmi helyzetüknek megfelelő anyagi biztonsággal. Rangjukhoz illő házasságot nem tudtak kötni, megélhetésüket végül nevelőnőként és társalkodónőként biztosították.

Erzsébet később visszatért Soborsinba. Petru Groza dévai ügyvéd gyermekeinek nevelőnőjeként is dolgozott, majd idegen nyelveket tanított a környék családjainak. Lányával, Fiamettával szegényes bérelt szobában élt, a helybeliek mégis grófnőnek nevezték, holott kisnemesi családból származott, grófi címe nem volt. Írói álmokat is dédelgetett, trilógiát szeretett volna írni az első világháború előtti Európa általa jól ismert társadalmi rétegeiről: a nemességről, a polgárságról és a sokaságról.

Idézet
„Ez az elképzelés adta meg a kiállítássorozat indító gondolatát. Erzsébet könyv formájában szeretett volna társadalmi trilógiát készíteni a Bánságról. Mi kiállítások formájában valósítottuk meg”

– mondta a muzeológus.

Hozzátette, azt szeretné, hogy a látogatók az egyéni sorsokon keresztül a Bánság különböző nemzetiségű, nyelvű és felekezetű közösségeinek kapcsolatait is mélyebben megértsék. Mint fogalmazott, ez a „nap mint nap megélt valóság” még az 1970-es és 1980-as évek Temesvárján is természetes volt: egyetlen villamosút során még egyaránt hallani lehetett román, magyar, német és szerb beszédet.

A trilógiát lezáró tárlat 2027. január 31-éig látogatható a temesvári Mária Terézia-bástyában.

korábban írtuk

Egy eltűnt világ albuma: a bánsági polgárság modernkori történetét bemutató tárlat nyílik Temesváron
Egy eltűnt világ albuma: a bánsági polgárság modernkori történetét bemutató tárlat nyílik Temesváron

A Bánság polgári világát idézi meg a pénteken nyíló temesvári kiállítás, amely fotók, bútorok, ruhák és relikviák révén mutatja be a térség meghatározó családjait, köztük a Pogány és Kimmel famíliát. A megnyitó díszvendége a 90 éves Pogány András lesz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
Hirdetés
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
Hirdetés
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
2026. október 29., csütörtök

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
2026. október 28., szerda

Sokféle történet, közös öröm: Müller Péter és a Sziámi zenekar is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon

Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.

Sokféle történet, közös öröm: Müller Péter és a Sziámi zenekar is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor

Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.

Elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor
2026. október 27., kedd

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon

Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon
2026. október 26., hétfő

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában

Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában
Hirdetés
Hirdetés