
Makkai Sándor erdélyi író, református püspök 1951-ben hunyt el Budapesten
Tudománnyal és fegyverrel – ez a címe a Makkai Sándor író, református püspök életművét bemutató kiállításnak, amely kedden nyílik Sepsiszentgyörgyön. A Makkai halálának 70. évfordulójára időzített tárlat az Erdélyi Helikont bemutató kiállítások újabb darabja.
2021. május 10., 10:372021. május 10., 10:37
Makkai Sándor (1890–1951) író, református püspök életművét, egyházi, irodalmi és közéleti tevékenységét bemutató tárlat nyílik kedden 13 órakor Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Intézet és a helyi evangélikus egyházközség szervezésében. Az evangélikus templomban június közepéig látogatható vándorkiállítás, amely Budapestről indult, és a korábbi években Kolozsváron, Nagyszebenben és Brassóban is bemutatkozott, 18 tablón, fotók és dokumentumok segítségével ismerteti meg az érdeklődőkkel Makkai Sándor életútját, műveit, életének főbb helyszíneit.
A Makkai Sándor születésnapján megnyíló, elhalálozása 70. évfordulójának alkalmából immár Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozó tárlaton
Emellett olyan sarkalatos pontokat is felelevenítenek, mint az egyik legnagyobb vitát gerjesztő, Magyar fa sorsa című munkája, valamint a kisebbségi felelősséggel kapcsolatos írásai, amelyek szintén nagy vihart kavartak abban az időben.
„Hangulatos és tartalmas tárlatot akartunk létrehozni” – hangsúlyozta Makkai Lilla református lelkész, kurátor, az író unokája. Hozzátette, Makkai Sándor életének filozófiai, irodalom- és vallástörténeti vonatkozásait is igyekszenek bemutatni. Szebeni Zsuzsa, a Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője kitért arra,
Ebben a sorozatban mutatták be korábban a Kós Károlyról, Bánffy Miklósról és Szilvássy Caroláról szóló anyagot is.
Makkai Sándor 1926-ban lett az erdélyi református egyházkerület püspöke, sokat tett az erdélyi magyarságért, tanügyi, kulturális és irodalmi szintjének megtartásáért, felemeléséért, valamint a román szenátus tagjaként a magyarok politikai jogaiért. A küzdelmekbe belefáradva elhagyta Erdélyt, 1936-tól Debrecenben volt egyetemi tanár. Irodalmi munkássága során történelmi és társadalmi kérdésekkel foglalkozó regényei, irodalomtörténeti, egyházi témájú, filozófiai és pedagógiai szakcikkei jelentek meg. Elnöke volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Irodalmi munkássága is gazdag: Ördögszekér, Táltoskirály, Sárga vihar című történelmei regényei méltán népszerűek.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!