
Makkai Sándor erdélyi író, református püspök 1951-ben hunyt el Budapesten
Tudománnyal és fegyverrel – ez a címe a Makkai Sándor író, református püspök életművét bemutató kiállításnak, amely kedden nyílik Sepsiszentgyörgyön. A Makkai halálának 70. évfordulójára időzített tárlat az Erdélyi Helikont bemutató kiállítások újabb darabja.
2021. május 10., 10:372021. május 10., 10:37
Makkai Sándor (1890–1951) író, református püspök életművét, egyházi, irodalmi és közéleti tevékenységét bemutató tárlat nyílik kedden 13 órakor Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Intézet és a helyi evangélikus egyházközség szervezésében. Az evangélikus templomban június közepéig látogatható vándorkiállítás, amely Budapestről indult, és a korábbi években Kolozsváron, Nagyszebenben és Brassóban is bemutatkozott, 18 tablón, fotók és dokumentumok segítségével ismerteti meg az érdeklődőkkel Makkai Sándor életútját, műveit, életének főbb helyszíneit.
A Makkai Sándor születésnapján megnyíló, elhalálozása 70. évfordulójának alkalmából immár Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozó tárlaton
Emellett olyan sarkalatos pontokat is felelevenítenek, mint az egyik legnagyobb vitát gerjesztő, Magyar fa sorsa című munkája, valamint a kisebbségi felelősséggel kapcsolatos írásai, amelyek szintén nagy vihart kavartak abban az időben.
„Hangulatos és tartalmas tárlatot akartunk létrehozni” – hangsúlyozta Makkai Lilla református lelkész, kurátor, az író unokája. Hozzátette, Makkai Sándor életének filozófiai, irodalom- és vallástörténeti vonatkozásait is igyekszenek bemutatni. Szebeni Zsuzsa, a Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője kitért arra,
Ebben a sorozatban mutatták be korábban a Kós Károlyról, Bánffy Miklósról és Szilvássy Caroláról szóló anyagot is.
Makkai Sándor 1926-ban lett az erdélyi református egyházkerület püspöke, sokat tett az erdélyi magyarságért, tanügyi, kulturális és irodalmi szintjének megtartásáért, felemeléséért, valamint a román szenátus tagjaként a magyarok politikai jogaiért. A küzdelmekbe belefáradva elhagyta Erdélyt, 1936-tól Debrecenben volt egyetemi tanár. Irodalmi munkássága során történelmi és társadalmi kérdésekkel foglalkozó regényei, irodalomtörténeti, egyházi témájú, filozófiai és pedagógiai szakcikkei jelentek meg. Elnöke volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Irodalmi munkássága is gazdag: Ördögszekér, Táltoskirály, Sárga vihar című történelmei regényei méltán népszerűek.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!