
Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját is életre kelti a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása, amelyet most a bukaresti közönség is megtekinthet
Fotó: Kállai-Tóth Anett/MÜPA
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője a Krónikának úgy értékelt: nagy dolognak tartja, hogy a rangos bukaresti színház látja vendégül az előadást, amelyet nemrég Budapesten is sikerrel mutatott be a sepsiszentgyörgyi társulat.
2025. május 14., 14:022025. május 14., 14:02
Nagyon nagy dolog, hogy a bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése – mondta el a Krónika megkeresésére Tapasztó Ernő, az előadás egyik rendezője.
Munkácsy Mihály Köpülő asszony című festményét is megeleveníti táncban az előadás
Fotó: Háromszék Táncegyüttes/Facebook
Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője éppoly otthonosan mozog a román, mint a magyar színházi közegben is: decemberben a Moldovai Köztársaság fővárosában rendezett Molnár Ferenc-darabból előadást. „Nem hiszem, hogy van olyan alkotó ember Romániában, aki ne szeretne a Bulandrában játszani vagy dolgozni, hiszen nemzetközi szinten elismert színházról van szó.
Fotó: Háromszék Táncegyüttes/Facebook
Rámutatott, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes által 2024 januárjában bemutatott különleges előadást, amelyet ketten alkottak meg Farkas Tamás békéscsabai koreográfussal. A nagybányai Atelier színházi fesztivál nyitó díszprodukciója volt, majd a budapesti Müpában (Művészetek Palotája) kétszer is előadták, ami szintén nagy dolognak tekinthető.
Kiemelte, hogy a sepsiszentgyörgyi táncszínház nagyon magas nívójú munkát végzett és végez, azért is értékelendő, hogy a bukaresti közönség is láthatja az Ecce Homót.
Fotó: Háromszék Táncegyüttes/Facebook/Ádám Gyula fotója
Beszélgetésünk során felvetettük azt is, hogy az előadás Munkácsy képeit, művészetét színházi és táncnyelven fogalmazza meg, így ha mondjuk a román közönség számára nem is annyira ismert Munkácsy Krisztus-trilógiája, de maga a „nyelvezet” és a téma is univerzális. „Abszolút univerzális az előadás üzenete, és gondolom, hogy a Bulandra látogatói előtt nem teljesen ismeretlen Munkácsy Mihály neve, művészete sem.
És ezek a meghívások fontosak a Háromszék Táncszínház számára, és számomra is” – mondta Tapasztó Ernő. Mivel az alkotó korábban számos román színtársulattal dolgozott már – nemrég éppen a kisinyovi színházban rendezett Molnár Ferenc-darabot – , úgy fogalmazott, nagyon szerencsésnek érzi magát ilyen tekintetben. „Szerencsésnek érzem magam, hogy a magyar és a román színházi közeget is ismerhetem, és mind a kettőhöz egyformán kötődöm” –fejtette ki Tapasztó Ernő.
Fotó: Tapasztó Ernő
a marosvásárhelyi származású Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója rendezésében. Többek közt olyan – a filmvászonról is ismert – neves színművészek dolgoznak a társulatnál, mint Rodica Lazăr, Șerban Pavlu, Marian Râlea, Răzvan Vasilescu vagy Andi Vasluianu.
Az Ecce Homo tavaly januári premierje előtt Tapasztó Ernő a Krónika megkeresésére elmondta, nagyon régóta dolgoznak együtt Farkas Tamással, a Munkácsy-művek alapján születő produkciót pedig évek óta tervezik. „Régóta gondolkoztunk közösen azon, hogy hogyan fog kinézni képileg ez az előadás” – magyarázta Tapasztó Ernő, aki első ízben dolgozott együtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel. Mint fogalmazott, összetett produkció a Munkácsy Mihály művei alapján született Ecce Homo, nagy erénye az előadásnak, hogy rendkívül profi a táncegyüttes csapata, akárcsak az egész alkotógárda. A rendezőtől azt is megkérdeztük, miként született a különleges ötlet, amelynek nyomán festményekből a tánc nyelvén jön létre az előadás.
Fotó: Tapasztó Ernő
Rengeteg festményt szoktunk nézni – nemcsak Munkácsyt, viszont a 180 éve született művész munkássága »adta magát«, hiszen a festőnek békéscsabai és aradi kötődése is van” – mondta Tapasztó Ernő.
Munkácsy Mihály Munkácson született 1844-ben, békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, és élete későbbi szakaszaiban is kötődött a városhoz. Nagyon fiatalon Aradra került, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, majd élete későbbi időszakaiban többször is dolgozott a városban. Tapasztó Ernő rámutatott, Farkas Tamásnak jutott eszébe a Munkácsy-előadás ötlete, aztán elindult a közös munka. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy valóban szokatlan dolog színpadi nyelvezettel megközelíteni festményeket, sokat is készültek rá Farkas Tamással, és segített nekik művészeti tanácsadóként Gyarmati Gabriella.
Fotó: Háromszék Táncegyüttes/Facebook
„Képi szempontból is különleges előadás lesz, amelynek zenéje – Fazakas Levente zeneszerző munkája – csodálatos. Az egész alkotócsapat rendkívül profi, a táncosok kiválóak, és nagyon odateszik magukat – a Háromszék Táncegyüttes nagyon erős társulat. Kiemelendő a díszlet és a jelmez is, valamint Izsák Előd projekciós munkatárs munkája. Először dolgozom a táncegyüttessel, és remélem, nem utoljára, hiszen kiváló csapat” – sorolta Tapasztó Ernő.

A Moldovai Köztársaság fővárosában Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője rendezett Molnár Ferenc-darabból előadást december elején. Ez volt az első alkalom, hogy magyar rendező állított színpadra darabot Kisinyovban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!