
Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabjából állított színpadra előadást Kisinyovban Tapasztó Ernő
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
A Moldovai Köztársaság fővárosában Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője rendezett Molnár Ferenc-darabból előadást december elején. Ez volt az első alkalom, hogy magyar rendező állított színpadra darabot Kisinyovban. Az együttműködésről, az előadásról Tapasztó Ernő nyilatkozott a Krónikának.
2024. december 16., 08:042024. december 16., 08:04
Első ízben rendezett magyar rendező a kisinyovi (Chișinău) Satiricus Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban:
Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője (a felső sorban jobbról feketében) a kisinyovi színészekkel
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
A rendező a Krónika megkeresésére arról beszélt, hogy nagy sikere volt a magyar darabnak Kisinyovban, ahol remek társulat működik, kiváló játékstílusú színészekkel.
Commedia dell'arte, „gagyi amatőr” stílus, Csehov
„Sandu Grecu, a kisinyovi színház igazgatója hívott, hogy ott rendezzek, és akkor rögtön arra gondoltam, hogy magyar szerző művét fogom színpadra állítani. Hamar kiderült, hogy ebben nem az első vagyok, ugyanis Molnár Ferenc Liliom című művét ebben az évadban már megrendezte Andrei Huțuleac Kisinyovban.
A Játék a kastélyban az egyik legeredetibb és legbravúrosabb Molnár-színdarab a megannyi világsiker között
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
Kifejtette, románul az lett a címe az előadásnak, hogy „Te rog să nu mă muști”, mert a „Jocul la castel” románul semmitmondó lett volna. „A magyarok számára persze sokat jelent a Játék a kastélyban cím, de románul vonzóbb címet akartunk adni. Maga a darab egyébként kvázi egyfajta játék a színházban, a mi előadásunkban pedig színház a színházban. Az írott harmadik felvonásba a színészekkel együtt kitaláltunk és beletettünk egy egész sor stílusgyakorlatot: tíz stílusban játszunk le egy jelenetsort, a színészek nagyon élvezték, én is, meg a közönség is” – magyarázta a rendező.
A kisinyovi előadás számos „stílusgyakorlatot” is felvonultat
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
Mint sorolta, számos stílus megjelenik a produkcióban ily módon:
Tehát mondhatni kicsit elszabadult velünk a ló, a színészekkel is, amikor látták, hogy milyen jól dolgozunk együtt. Úgyhogy nagyon jó előadás született. Kisinyovban egyébként a közönség általában szereti és tiszteli a színházat, tűt nem lehetett leejteni, és ők évekig játszanak egy előadást, van olyan előadásuk, ami ötszázszor ment már” – fejtette ki Tapasztó Ernő.
Tulajdonképpen új Molnár Ferenc-darab született Kisinyovban
A 35 éve alapított kisinyovi társulat színészeiről úgy nyilatkozott, „nagyon erősek, ez megkönnyítette a rendezői dolgát”.
Az alkotók átalakították a darab dramaturgiáját, a színészekkel együtt is módosítottak a darabon
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
Van olyan színész, aki egy-másfél órával a próba előtt már ott van a színházban” – fejtette ki Tapasztó Ernő. Hozzátette azt is, remélhetőleg a kisinyovi előadás fog majd fesztiválmeghívásokat kapni, így romániai városokban is láthatja a közönség. Kiemelte Marian Stan munkáját, akivel közösen alakították át a darab dramaturgiáját, aztán a színészekkel együtt is módosítottak a darabon, úgy hogy „kvázi egy új Molnár Ferenc-darab született”.
A kisinyovi színház előnyben részesíti az innovatív előadásokat
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
„A premieren teltház volt, a közönség reakciójából érződött, hogy siker volt a bemutató.
Egyébként eljött a magyar nagykövet-helyettes is, megnézte az előadást” – mondta el Tapasztó Ernő.
A kisinyovi Satiricus Ion Luca Caragiale Színház
A kisinyovi Satiricus Ion Luca Caragiale Színház a város négy teátrumának egyike. Az intézményt a városi tanács tartja fenn. Amint a színház honlapján olvasható, az intézmény „a kommunista ideológia leleplezésének és megtagadásának viharos szakaszában jött létre, egy olyan folyamatban, amelynek történelmi végkifejlete a szovjet birodalom felbomlása és a Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltása volt”. Úgy mutatkoznak be, mint innovatív szellemi irányzatokat támogató színház, amely előtérbe helyezi az új kulturális és történelmi realitásokra érzékenyen reagáló előadásokat.
Tapasztó Ernő azt is elárulta, Molnár Ferenc három felvonásos darabjával kapcsolatban az volt a színház kérése, hogy egyetlen felvonásban, mindössze 1 óra 40 percben játsszák.
Nincsen büfékultúra
„Kisinyovban egyben játszanak mindent, általában nincsenek szünetek, azért sem, mert ott érdekes módon nincs az a büfékultúra, mint a magyar színházaknál. Egyébként a román színjátszásban sincs meg ez a büfékultúra.
– ecsetelte Tapasztó Ernő.
A Molnár-darab rezignált vallomás az élet hazugságairól és a színpad igazságairól
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
Azt is elmondta, hogy a kisinyovi társulattal közös munkájuk a jövőben a tervek szerint folytatódik, elképzelhetőnek tartja, hogy Grecu Sandu igazgatót, aki neves rendező, meghívja majd Aradra Csehovot rendezni.
A kisinyovi Satiricus Ion Luca Caragiale színház a város négy teátrumának egyike
Fotó: Satiricus Ion Luca Caragiale színház/Facebook
„Színház a színházban”: a világhírű Molnár Ferenc-darab
Turai és Gál, a sikeres színműíró-páros Ádám Alberttel, a fiatal zeneszerzővel váratlanul érkezik meg az itáliai kastélyba. Meglepetést akarnak okozni, és ők lepődnek meg: a fülig szerelmes Ádám a menyasszonya melletti szobát kapja, ám épp mikor a három barát készül kinyitni a szobákat elválasztó ajtót, szenvedélyes párbeszédre lesznek figyelmesek, ami a gyönyörű színésznő és egykori kedvese, Almády között zajlik. Ádám csalódottsága kétségessé teszi Annie-val készülő házasságát és az új operett premierjét is. Turai megpróbálja helyrehozni a dolgokat, a fikcióhoz igazítja a valóságot, így lesz színjáték a kastélyban. A Játék a kastélyban nem csupán az egyik legeredetibb és legbravúrosabb Molnár-színdarab a megannyi világsiker között, hanem az egyik legszemélyesebb is, a varázsló tehetségű drámaíró ars poeticája, rezignált vallomás az élet hazugságairól és a színpad igazságairól.

A nagybányai Atelier és az aradi Underground nemzetközi színházi fesztiválokon szerepelt az Aradi Kamaraszínház koprodukciós társaival együtt.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
szóljon hozzá!