Fotó: Facebook/KolozsvariMagyarOpera
Igazi közönségsikernek bizonyult a Kolozsváron bemutatott új magyar musical, a Sándor Mátyás. Ami nem csoda, hiszen minden megvan benne, ami egy jó musicalhez szükséges, szórakoztató, látványos, fordulatos és kellemesen könnyed, miközben igyekszik igazi nemzeti darab (is) lenni, a nézők érzelmeire hatni.
2022. október 22., 14:082022. október 22., 14:08
A Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező ötlete nyomán, illetve rendezésében színpadra vitt Sándor Mátyás Jules Verne egyik jól ismert kalandregénye, mely a magyar szabadságharc utáni időszakba kalauzolja olvasóját, illetve jelen esetben nézőjét. Kerényi remek érzékkel választotta ki, hogy mit állítson a kincses város operájának színpadára közel harminc évvel azután, hogy megismerte a Kolozsvári Magyar Opera jelenlegi igazgatóját, Szép Gyulát.
A körülbelül háromórás előadásra nagyon sokan kíváncsiak voltak, a csütörtöki ősbemutatón megtelt a kolozsvári magyar színház impozáns terme. Nem csak a nézőtéren, hanem a színpadon is „nagy volt a tömeg”, hiszen a Sándor Mátyás egy igazi grandiózus alkotás, kórussal, balettkarral, látványos ruhákkal, díszletekkel. A tömegjelenetek talán a musical leghangulatosabb részei, dinamikájuk „klasszikus” broadway-i, hollywoodi musicaleket idéz.
Fotó: Facebook/KolozsvariMagyarOpera
A musical zenéje – melyet Szemenyei János írt Mester Dávid és Kovács Adrián közreműködésével, s melyről a rendező azt nyilatkozta a bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón, hogy az utóbbi húsz év egyik legjobb musical-zenéje – szintén eszünkbe juttat klasszikusnak számító zenés darabokat, filmeket, musicaleket – például Alan Menken dallamait –, szervesen illeszkedik a kortárs musical-zeneirodalomba. Ugyanitt érdemes kiemelni a zene változatosságát is: a klasszikus jazzmusicalekből ismerős számoktól a keleties vagy épp a magyaros dallamvilágot felhasználó részeken át a líraibb dalokig mindent találunk a műben, s a zene változásait a balettkar is hűen követi; látunk hastáncot, stepp és charleston elemeket is.
Ledenják Andrea a történet három fő helyszínének, Triesztnek, Ragusának és Tripolisznak a mindennapjait igyekezett megragadni, megjeleníteni, ami számos jelenetben, így az arab világ vagy az olasz kisvároska esetében is nagyon jól sikerült. Viszont például a főhősnő rövid ruhája kissé „kilóg” a képből, hiszen azért mégiscsak az 1870-es években járunk. A Rákay Tamás által megálmodott díszlet „egyszerű és nagyszerű”, könnyen, gyorsan átalakítható egyik jelenetről a másikra, miközben minden jelenetben érdekes, izgalmas, hangulatos hátteret és környezetet biztosít. Érdemes még kiemelni a jelenetek, illetve a helyszínváltások közötti átvezetést biztosító, a függönyre vetített korabeli, „élő” térképet, ami igazán kreatív és látványos megoldás.
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A musical dallamok, a nehéz hajlítások és a szövegnek a zenéhez képest gyakran szokatlan ritmikája alaposan megdolgoztatta a Kolozsvári Magyar Opera énekeseit. Néhányan kissé bizonytalannak tűntek a musical ingoványos talaján, ám többen is remekül helyt álltak: a címszereplőt alakító Gergely Arnold a közönség egyik nagy kedvence lett, akárcsak a negatív hőst, Sárkányt alakító Gergely Elek, aki igencsak modern hangzású dalokat adhatott elő, valamint Laczkó Vass Róbert is, akinek énektehetsége mellett színészi képességei is kitűntek.
A musical egyik csúcspontja egy, a magyar szabadságharchoz, illetve a szabadság eszméjéhez kapcsolódó jelenet, illetve dal volt, mely különösen hatásosan működött az erdélyi közönség előtt, amit az aranyos, elbűvölő gyerekkar közreműködése is fokozott. Ahogy a rendező is megfogalmazta, amikor a bemutató után a színpadra lépett, egy kis nemzet megmaradásában kulcsfontosságú, hogy olyan művek, új művek szülessenek, amelyekben a múlt és a jövő is benne van. A Sándor Mátyás nagyszerűen teljesíti ezt a feladatot, s bár mint minden új mű, itt-ott még ráfér a letisztulás, néhol kissé esetlenek a rímek, bizonytalanok az énekesek, de az összhatás tagadhatatlanul jól sikerült. A Sándor Mátyást gyerekek, felnőttek, fiatalok, idősek egyaránt élvezhetik, hiszen egy szép, tanulságos, szívet-lelket melengető „mese”.
Hónapok óta alakul a Kolozsvári Magyar Opera „kis laboratóriumában” a Sándor Mátyás című musical Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező ötlete nyomán, illetve rendezésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!