Fotó: Facebook/KolozsvariMagyarOpera
Igazi közönségsikernek bizonyult a Kolozsváron bemutatott új magyar musical, a Sándor Mátyás. Ami nem csoda, hiszen minden megvan benne, ami egy jó musicalhez szükséges, szórakoztató, látványos, fordulatos és kellemesen könnyed, miközben igyekszik igazi nemzeti darab (is) lenni, a nézők érzelmeire hatni.
2022. október 22., 14:082022. október 22., 14:08
A Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező ötlete nyomán, illetve rendezésében színpadra vitt Sándor Mátyás Jules Verne egyik jól ismert kalandregénye, mely a magyar szabadságharc utáni időszakba kalauzolja olvasóját, illetve jelen esetben nézőjét. Kerényi remek érzékkel választotta ki, hogy mit állítson a kincses város operájának színpadára közel harminc évvel azután, hogy megismerte a Kolozsvári Magyar Opera jelenlegi igazgatóját, Szép Gyulát.
A körülbelül háromórás előadásra nagyon sokan kíváncsiak voltak, a csütörtöki ősbemutatón megtelt a kolozsvári magyar színház impozáns terme. Nem csak a nézőtéren, hanem a színpadon is „nagy volt a tömeg”, hiszen a Sándor Mátyás egy igazi grandiózus alkotás, kórussal, balettkarral, látványos ruhákkal, díszletekkel. A tömegjelenetek talán a musical leghangulatosabb részei, dinamikájuk „klasszikus” broadway-i, hollywoodi musicaleket idéz.
Fotó: Facebook/KolozsvariMagyarOpera
A musical zenéje – melyet Szemenyei János írt Mester Dávid és Kovács Adrián közreműködésével, s melyről a rendező azt nyilatkozta a bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón, hogy az utóbbi húsz év egyik legjobb musical-zenéje – szintén eszünkbe juttat klasszikusnak számító zenés darabokat, filmeket, musicaleket – például Alan Menken dallamait –, szervesen illeszkedik a kortárs musical-zeneirodalomba. Ugyanitt érdemes kiemelni a zene változatosságát is: a klasszikus jazzmusicalekből ismerős számoktól a keleties vagy épp a magyaros dallamvilágot felhasználó részeken át a líraibb dalokig mindent találunk a műben, s a zene változásait a balettkar is hűen követi; látunk hastáncot, stepp és charleston elemeket is.
Ledenják Andrea a történet három fő helyszínének, Triesztnek, Ragusának és Tripolisznak a mindennapjait igyekezett megragadni, megjeleníteni, ami számos jelenetben, így az arab világ vagy az olasz kisvároska esetében is nagyon jól sikerült. Viszont például a főhősnő rövid ruhája kissé „kilóg” a képből, hiszen azért mégiscsak az 1870-es években járunk. A Rákay Tamás által megálmodott díszlet „egyszerű és nagyszerű”, könnyen, gyorsan átalakítható egyik jelenetről a másikra, miközben minden jelenetben érdekes, izgalmas, hangulatos hátteret és környezetet biztosít. Érdemes még kiemelni a jelenetek, illetve a helyszínváltások közötti átvezetést biztosító, a függönyre vetített korabeli, „élő” térképet, ami igazán kreatív és látványos megoldás.
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A musical dallamok, a nehéz hajlítások és a szövegnek a zenéhez képest gyakran szokatlan ritmikája alaposan megdolgoztatta a Kolozsvári Magyar Opera énekeseit. Néhányan kissé bizonytalannak tűntek a musical ingoványos talaján, ám többen is remekül helyt álltak: a címszereplőt alakító Gergely Arnold a közönség egyik nagy kedvence lett, akárcsak a negatív hőst, Sárkányt alakító Gergely Elek, aki igencsak modern hangzású dalokat adhatott elő, valamint Laczkó Vass Róbert is, akinek énektehetsége mellett színészi képességei is kitűntek.
A musical egyik csúcspontja egy, a magyar szabadságharchoz, illetve a szabadság eszméjéhez kapcsolódó jelenet, illetve dal volt, mely különösen hatásosan működött az erdélyi közönség előtt, amit az aranyos, elbűvölő gyerekkar közreműködése is fokozott. Ahogy a rendező is megfogalmazta, amikor a bemutató után a színpadra lépett, egy kis nemzet megmaradásában kulcsfontosságú, hogy olyan művek, új művek szülessenek, amelyekben a múlt és a jövő is benne van. A Sándor Mátyás nagyszerűen teljesíti ezt a feladatot, s bár mint minden új mű, itt-ott még ráfér a letisztulás, néhol kissé esetlenek a rímek, bizonytalanok az énekesek, de az összhatás tagadhatatlanul jól sikerült. A Sándor Mátyást gyerekek, felnőttek, fiatalok, idősek egyaránt élvezhetik, hiszen egy szép, tanulságos, szívet-lelket melengető „mese”.
Hónapok óta alakul a Kolozsvári Magyar Opera „kis laboratóriumában” a Sándor Mátyás című musical Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező ötlete nyomán, illetve rendezésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!