Fotó: Facebook/KolozsvariMagyarOpera
Igazi közönségsikernek bizonyult a Kolozsváron bemutatott új magyar musical, a Sándor Mátyás. Ami nem csoda, hiszen minden megvan benne, ami egy jó musicalhez szükséges, szórakoztató, látványos, fordulatos és kellemesen könnyed, miközben igyekszik igazi nemzeti darab (is) lenni, a nézők érzelmeire hatni.
2022. október 22., 14:082022. október 22., 14:08
A Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező ötlete nyomán, illetve rendezésében színpadra vitt Sándor Mátyás Jules Verne egyik jól ismert kalandregénye, mely a magyar szabadságharc utáni időszakba kalauzolja olvasóját, illetve jelen esetben nézőjét. Kerényi remek érzékkel választotta ki, hogy mit állítson a kincses város operájának színpadára közel harminc évvel azután, hogy megismerte a Kolozsvári Magyar Opera jelenlegi igazgatóját, Szép Gyulát.
A körülbelül háromórás előadásra nagyon sokan kíváncsiak voltak, a csütörtöki ősbemutatón megtelt a kolozsvári magyar színház impozáns terme. Nem csak a nézőtéren, hanem a színpadon is „nagy volt a tömeg”, hiszen a Sándor Mátyás egy igazi grandiózus alkotás, kórussal, balettkarral, látványos ruhákkal, díszletekkel. A tömegjelenetek talán a musical leghangulatosabb részei, dinamikájuk „klasszikus” broadway-i, hollywoodi musicaleket idéz.
Fotó: Facebook/KolozsvariMagyarOpera
A musical zenéje – melyet Szemenyei János írt Mester Dávid és Kovács Adrián közreműködésével, s melyről a rendező azt nyilatkozta a bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón, hogy az utóbbi húsz év egyik legjobb musical-zenéje – szintén eszünkbe juttat klasszikusnak számító zenés darabokat, filmeket, musicaleket – például Alan Menken dallamait –, szervesen illeszkedik a kortárs musical-zeneirodalomba. Ugyanitt érdemes kiemelni a zene változatosságát is: a klasszikus jazzmusicalekből ismerős számoktól a keleties vagy épp a magyaros dallamvilágot felhasználó részeken át a líraibb dalokig mindent találunk a műben, s a zene változásait a balettkar is hűen követi; látunk hastáncot, stepp és charleston elemeket is.
Ledenják Andrea a történet három fő helyszínének, Triesztnek, Ragusának és Tripolisznak a mindennapjait igyekezett megragadni, megjeleníteni, ami számos jelenetben, így az arab világ vagy az olasz kisvároska esetében is nagyon jól sikerült. Viszont például a főhősnő rövid ruhája kissé „kilóg” a képből, hiszen azért mégiscsak az 1870-es években járunk. A Rákay Tamás által megálmodott díszlet „egyszerű és nagyszerű”, könnyen, gyorsan átalakítható egyik jelenetről a másikra, miközben minden jelenetben érdekes, izgalmas, hangulatos hátteret és környezetet biztosít. Érdemes még kiemelni a jelenetek, illetve a helyszínváltások közötti átvezetést biztosító, a függönyre vetített korabeli, „élő” térképet, ami igazán kreatív és látványos megoldás.
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A musical dallamok, a nehéz hajlítások és a szövegnek a zenéhez képest gyakran szokatlan ritmikája alaposan megdolgoztatta a Kolozsvári Magyar Opera énekeseit. Néhányan kissé bizonytalannak tűntek a musical ingoványos talaján, ám többen is remekül helyt álltak: a címszereplőt alakító Gergely Arnold a közönség egyik nagy kedvence lett, akárcsak a negatív hőst, Sárkányt alakító Gergely Elek, aki igencsak modern hangzású dalokat adhatott elő, valamint Laczkó Vass Róbert is, akinek énektehetsége mellett színészi képességei is kitűntek.
A musical egyik csúcspontja egy, a magyar szabadságharchoz, illetve a szabadság eszméjéhez kapcsolódó jelenet, illetve dal volt, mely különösen hatásosan működött az erdélyi közönség előtt, amit az aranyos, elbűvölő gyerekkar közreműködése is fokozott. Ahogy a rendező is megfogalmazta, amikor a bemutató után a színpadra lépett, egy kis nemzet megmaradásában kulcsfontosságú, hogy olyan művek, új művek szülessenek, amelyekben a múlt és a jövő is benne van. A Sándor Mátyás nagyszerűen teljesíti ezt a feladatot, s bár mint minden új mű, itt-ott még ráfér a letisztulás, néhol kissé esetlenek a rímek, bizonytalanok az énekesek, de az összhatás tagadhatatlanul jól sikerült. A Sándor Mátyást gyerekek, felnőttek, fiatalok, idősek egyaránt élvezhetik, hiszen egy szép, tanulságos, szívet-lelket melengető „mese”.
Hónapok óta alakul a Kolozsvári Magyar Opera „kis laboratóriumában” a Sándor Mátyás című musical Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező ötlete nyomán, illetve rendezésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!