
Szombaton vesznek végső búcsút az életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas erdélyi művelődéstörténésztől a kolozsvári Házsongárdi temetőben – közölte lapunkkal hétfőn az Erdélyi Múzeum-Egyesület.
2022. január 10., 15:482022. január 10., 15:48
2022. január 10., 15:502022. január 10., 15:50
Benkő Samu művelődéstörténész, esszéíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori elnöke december 21-én hunyt el. Benkő Samut a kolozsvári Házsongárdi temetőben a református egyház szertartása szerint helyezik örök nyugalomra.
Benkő Samu a Román Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének nyugalmazott főkutatója, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. A magyar művelődéstörténet tanulságait példaként felmutató munkásságáért 1997-ben Széchenyi-díjjal ismerték el. Benkő Samu az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának kutatója volt, fontos szerepet játszott Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában. Több tanulmánya kapcsolódik Kemény Zsigmondhoz, közreadta naplóját, amelyet Árvay József fedezett fel a sepsiszentgyörgyi levéltárban.
Munkatársa volt az 1964-ben megjelent Istoria Romaniei (Románia történelme) III. kötetének (1964), egyik szerkesztője volt a Revolutia de la 1848-1849 din Transilvania című sorozatnak, 2008-ban Documenta neglecta címmel kiadta a fenti forrásközlésből politikai okokból kihagyott iratokat. Sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait. Egyik szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának.
A romániai rendszerváltás után 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesületben alelnöki, majd elnöki tisztséget viselt, 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották. Emellett a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora volt. Tagja volt a Valóság című folyóirat szerkesztőbizottságának és a Magyar Örökség díj Bírálóbizottságának, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

Életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori elnöke és tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!