
Az Ördögborda Néptáncegyüttes is bekapcsolódik a programba
Fotó: Ördögborda Néptáncegyüttes
A Hagyományok Háza első alkalommal rendezi meg szombaton a Verbunk napját. A rendezvényen Kapuvártól Székelyudvarhelyig, Felvidéktől Sárközig több száz táncos egy időben táncolja a különböző tájegységek verbunk táncait.
2021. június 07., 11:442021. június 07., 11:44
Az eseménnyel a Kárpát-medencei néptánchagyomány sokszínűségére és formagazdagságára szeretnék felhívni a figyelmet. A Hagyományok Háza tájékoztatása szerint a Kárpát-medence egyes tájegységeinek verbunkját öt helyszínen mutatják be, a rendezvényt öt tájegység táncosainak egyidejű produkciója teszi különlegessé.
A Kisalföldi táncanyagot Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten jelenítik meg. A Bodrogköz és Szatmár táncait Nyíregyházán mutatják be, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait egybegyűjtve a szlovákiai Komáromban adják elő,
– tartalmazza a közlemény. A 18. századtól kezdve a katonák verbuválása táncos-zenés mulatság volt, hagyományosan ezeken az alkalmakon táncolták a verbunkot, amely később a parasztság táncéletében önálló, gazdag motívumkincsű, virtuóz férfitánccá vált és nemzeti társastáncunk, a csárdás kialakulásában is szerepet játszott. A két emblematikus tánc 2018-ban az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült – olvasható az összegzésben.
Mint hozzáteszik, Európában a nemzeti táncok a 18-19. század folyamán alakultak ki. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből ekkorra már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepet kaptak.
Az ország különböző vidékein eltérő formában alakultak a verbunk táncok, különböző változatai terjedtek el a teljesen kötött formáktól a félig kötött, félig improvizatív táncalkotásig az egyéni előadástól a körtáncon át a csoportos formákig. A rendezvényről további információ itt érhető el.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!