Történelmi témájú előadásokkal lép fel a napokban partiumi és bánsági településeken az Udvari Kamaraszínház
Fotó: Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház
Partiumi és bánsági településeken mutatja be október végén és november elején történelmi témájú színházi előadásait a a Budapesten működő, délvidéki gyökerű Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A társulat vezetője, Andrási Attila elmondta, Kárpát-medence-szerte föllépnek előadásaikkal, amelyek a kisebbségi lét összetettségére irányítják a figyelmet.
2019. október 23., 10:012019. október 23., 10:01
2019. október 23., 10:062019. október 23., 10:06
Hatállomásos bánsági és partiumi turnéra indul a Budapesten működő, délvidéki gyökerű Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház október végén és november elején: október 23-tól november 6-ig Nagyváradon, Koltón, Máramarosszigeten, Temesváron, Aradon és Nagybányán mutatja be történelmi témájú előadásait. Andrási Attila, a társulat alapítója megkeresésünkre elmondta,
A nemzeti kisebbségek identitásának bonyolult kérdéskörét igyekszenek körüljárni a társulat előadásai. „Szabadkai vagyok, 11 kilométerre születtem a magyar határtól, Újvidéken végeztem a főiskolát, tehát nyilvánvaló, hogy a saját sorsomon keresztül is megélem az eléggé összetett kisebbségi létet” – mondta Andrási Attila. Hozzátette,
„Az a tapasztalatunk, mindegy, hogy mondjuk Rozsnyón, Sepsiszentgyörgyön, Szabadkán vagy Zalaegerszegen játszunk, ugyanúgy reagál a közönség, amely azonos lelkülettel fordul a történelmi témájú előadások felé. Többé-kevésbé az előadásaink ugyanazon pillanataiban lesz csend vagy csendül fel a taps mindenik helyszínen” – mondta a társulat vezetője.
Andrási Attila kifejtette, vannak előadásaik, amelyeket kimondottan olyan helyszínekre terveztek, ahová más társulatok aligha jutnak el, vagy nem is férnének be nagyobb színházi előadások, ezeket persze játsszák Budapesten és nagyobb városokban is. A társulatvezető úgy fogalmazott,
Például a Halottak napjától virágvasárnapig című előadásuk egy délvidéki történetet dolgoz fel: Kende Ferenc 1961-ben adta be emlékiratát a Széchenyi Könyvtár levéltárába, A magyar betű sorsa a két világháború közötti Jugoszláviában címmel, ezen alapszik az előadás. „Kende Ferencről azt kell tudni, hogy ő szállította a magyar sajtót és könyveket 1918 után Jugoszláviába. Emlékirataiban pontosan leírja az etnikai kiszorítás jugoszláviai politikáját. Vasza Csubrilovics, a szarajevói merénylet legfiatalabb tagja, aki később szerb akadémikus lett, két memorandumot írt a szerb kormányhoz az etnikai kisebbségek kiszorításának módjáról: tételesen leírja, hogyan kell a vezető réteget ellehetetleníteni. Kende Ferenc emlékirata tökéletesen leírja az etnikai kiszorítás politikáját, másrészt szerelemről is szól” – fejtette ki Andrási Attila.
Az Udvari Kamaraszínház fellépései
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a Fehér szarvas című történelmi drámából készült előadást október 23-án 19 órától Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen mutatja be. „Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a székesfővárosban” – olvasható az előadás ismertetőjében. A Kié ez az ország? című történelmi krimit pénteken 19 órától a Máramaros megyei Koltón a Teleki Sándor Művelődési Házban, szombaton 19 órától Máramarosszigeten a Kulturális Központban láthatja a nagyérdemű. „Váratlan fordulatokkal teli történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Történik Budapesten és a jégbe fagyott Erdélyben” – olvasható az ismertetőben. A Tizennyolc című történelmi drámát november 3-án, vasárnap 19 órától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, november 4-én, hétfőn az aradi Ioan Slavici Színházban, november 6-án, szerdán pedig a nagybányai városi színházban láthatja a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!