
George Orwell Állatfarmjának bemutatójára készül a kolozsvári színház, az előadás látványgazdag, eredeti hangzású
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az ember és a hatalom viszonyát taglaló, így a jelenlegi járványhelyzetre is reflektáló előadás premierjét tartja pénteken a nemrég újranyílt Kolozsvári Állami Magyar Színház. A George Orwell Állatfarmja alapján íródott zenés mű átmenet a musical és a rockopera között.
2021. május 17., 15:152021. május 17., 15:15
2021. május 17., 16:582021. május 17., 16:58
A félelem a fő motívuma a Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első bemutatójának, az Állatfarmnak, Puskás Zoltán rendezőnek épp emiatt esett a választása George Orwell közismert kisregényére. A vajdasági rendező ezzel az aktuális járványhelyzetre, az ennek kapcsán hozott hatósági intézkedésekre szeretett volna reflektálni. „Azért kortalan ez a mű, azért lesz mindig aktuális, mert a politikai eszközök nem változnak” – jelentette ki a vajdasági rendező, akit pár éve A dzsungel könyve és az Óz, a nagy varázsló színrevitelével már megnyerte az itteni közönséget.
Maga is hazajön Kolozsvárra – árulta el a bemutató kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatón – szeret az itteni társulattal dolgozni.
„Adós vagyok a társulatnak, hogy olyan témával foglalkozzak, amivel eddig soha” – fogalmazott.
A zenét szerző Klemm Dávid és Erős Ervin, illetve Puskás Zoltán rendező és Ledenják Andrea jelmeztervező a sajtótájékoztatón
Fotó: Biró István
A rendező szerint az Erős Ervin és Klemm Dávid által megzenésített Állatfarm, melyhez Lénárd Róbert írt szöveget, „kemény” előadás, mely a történet drámaiságát hangsúlyozza, de finom humor, irónia is van benne. Eredetileg rockoperának indult, azonban menet közben rájöttek, hogy a mű szerkezete, drámaisága ezt nem teszi lehetővé, hiszen ha a gyors eseményeket végig erős zene uralja, az már „kínzásnak” minősülne.
Ezért lágy dallamokkal, líraisággal kell oldani a feszültséget, így párosult a két műfaj, a rockopera és a musical. Erős Ervin szerint igyekeztek tartani az egységes hangsúlyt, hogy ne legyen hektikus az előadás, melyben
A kolozsvári társulat élvezte a próbafolyamatot
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Teljesen új zenét kellett írni, mondta, összesen 21 dalt. Klemm Dávid szerint ez volt a legnagyobb kihívás, hiszen mindössze két hónapjuk volt rá.
A produkció nem kis feladat elé állította a kolozsvári társulatot, ugyanis kevés benne a prózai szöveg, 90 százalékban dalszövegben mondják el a mű üzenetét.
Vindis Andrea színművész szerint a társulat nagyon szerette a próbafolyamatot, különösen örültek annak, hogy a bezártság, "éhínség" után ilyen produkcióban játszhatnak. Az állatok megjelenítéséhez Ledenják Andrea készítette a jelmezeket, melyek nem tipikus állatjelmezek, inkább vagány, modern kosztümök, melyek elkészítésekor az alkotó arra is figyelt, hogy lehessen táncolni bennük, a színészek ugyanis szinte folyamatosan mozgásban vannak. A koreográfus Jakab Melinda volt, akivel első alkalommal dolgozott együtt a vajdasági rendező.
Az Állatfarmot ismertető sajtótájékoztató
Fotó: Biró István
amely az ifjú nemzedék által van megjelenítve. Ők azok, akik változtatni tudnak, akár úgy, hogy csinálnak egy új forradalmat a diktatúra megdöntésére. A rendező hangsúlyozta, az előadás arra is rámutat, hogy minden hatalom egyforma, „mindegy, milyen rendszer van, csak a szöveg más”. Mint elhangzott,
A bemutatót pénteken, május 21-én tartják, majd 22-én és 28-án játsszák ismét a járványügyi előírásoknak megfelelően, félházzal. Az előadás alatt kötelező a maszkviselés és a nézők között egy-egy szabad szék is van.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!