
Fotó: Biró István
Szép Gyula népzenész, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt a kincses városbeli Györkös Mányi Albert Emlékház ZeneSzó elnevezésű beszélgetősorozatának idei első meghívottja.
2017. január 26., 19:012017. január 26., 19:01
A szerda esti rendezvényen a beszélgetőtárs, Márkos Albert hegedűművész azzal a kérdéssel indított, hogy a meghívott miért választotta szakmája, hivatása alapjául a zenét, hisz családjából senki sem foglalkozott a muzsikával. „A zene volt az egyetlen biztos dolog az életemben” – fogalmazott Szép Gyula.
Kifejtette, nyolcéves korában a szülei zeneiskolába küldték, és támogatták őt ezen a téren. Kilencedikes korában abba akarta hagyni a zenélést, később mégis jelentkezett a zeneakadémiára, és hamar eldöntötte, hogy zenetanár szeretne lenni. Az egyetemi évek után Mezőszentgyörgyön kapott tanári állást, ahol egy évig munkálkodott, majd Székelyudvarhelyre költözött, ahol a zeneiskolában, valamint a máréfalvi általános iskolában is zenét oktatott. A nyolcvanas évek elején a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója lett, az intézménynél számos kulturális rendezvényt szervezett.
Szép Gyula elárulta, mielőtt megkeresték, hogy legyen a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára, az elvándorlás gondolata foglalkoztatta, de a felkérésnek eleget téve itthon maradt. „Mikor oda kerültem, az opera jövője bizonytalannak látszott a kiöregedő énekkar miatt” – mondta Szép Gyula. Elhangzott, az ő munkája fontos szerepet játszott abban, hogy az intézmény biztosabb alapokon állhasson, rengeteg fiatal művész érkezett az operához, nagyon erős énekkar alakult. „Büszke vagyok arra, hogy ma az opera erős, fiatalokból álló társulat, nem vagyunk sokan, de minőségi a kínálatunk” – jelentette ki a vezető. Hozzátette, az operába járók száma csökkent, de az intézmény arra törekszik, hogy minél változatosabb és érdekesebb műsort kínáljon a közönségnek. A beszélgetésen elhangzott, Szép Gyula a politikában is szerepet vállalt, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője volt tizenegy éven át, nagyon sok rendezvényt, fesztivált szerveztek az ő közreműködésével.
Szép Gyula 2010 óta tölti be a Kolozsvári Magyar Opera elnöki tisztségét, 2015-től a marosvásárhelyi székhelyű Janovics Jenő Alapítvány elnöke is. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 áprilisában jött létre az erdélyi magyar közéleti és művelődési élet jeles személyiségeinek kezdeményezésére. A névadó Janovics Jenő (1872-1945) színész, író, dramaturg, a kolozsvári színház egykori igazgatója. Az alapítvány célja olyan közszolgálati jellegű rádiós és tévés műsortartalom gyártásának támogatása, amely az erdélyi magyarság szülőföldjén való megmaradását és boldogulását célozza.
„Ha valaki hisz abban, hogy jót tud teremteni, sikerülni fog neki” – mondta az igazgató. Szép Gyula nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, mint mondta, nem tudja még, hogy mi lesz a pozíciójával, de szeretne az opera szolgálatában tevékenykedni. Az est végén Szép Gyula együtt muzsikált két fiával, varázslatossá téve az előadást.
Kajtár Rebeka, Majláth Réka
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!