
A Szabadkai Népszínház Három nővér című, Sebestyén Aba rendezte előadása nyitja a magyar színházi szemlét Brassóban
Fotó: Szabadkai Népszínház/ Facebook
Négy nagyszínpadi előadást és négy stúdió-előadást láthatnak a nézők az immár ötödízben szervezett, szerdán kezdődő brassói színházfesztiválon. Toró Tamás, az esemény főszervezője a Krónikának elmondta, bár a járványügyi szabályozások korlátozzák a lehetőségeket, a körülményekhez képest korrekt, szép fesztiválon vehet részt a helyi magyarság.
2021. október 19., 19:212021. október 19., 19:21
2021. október 19., 19:532021. október 19., 19:53
Immár ötödik alkalommal szervezik meg Brassóban a színházfesztivált, az október 20-tól 25-ig tartó szemlén több erdélyi társulat, színművész lép fel, valamint a Szabadkai Népszínház is. Az előadásoknak a Drámai Színház ad otthont. Toró Tamás, a rendezvénysorozat főszervezője a Krónika megkeresésére elmondta, örülnek, hogy bár a tavalyi kiadáshoz hasonlóan korlátozások közepette, de idén is megszervezhetik a magyar színházi fesztivált a Cenk alatt.
A kötelező egészségügyi előírások értelmében a termekben ötvenszázalékos jelenléttel játsszák az előadásokat,
„A pandémia okozta korlátozások közepette nem olyan könnyű fesztivált szervezni, szigorú szabályoknak kell megfelelniük a résztvevőknek és az előadóknak is. A társulatokat is nehezebb kimozdítani járványidőszakban, de a körülményekhez képest korrekt, szép fesztivál elé nézünk” – mondta Toró. Hozzátette,
„Örülünk, hogy a vajdasági társulat eljön Brassóba, így van újra egyfajta Kárpát-medencei kitekintése a szemlének. Négy nagyszínpadi előadást, négy stúdió-előadást láthatnak a nézők” – mondta a főszervező.
Kérdésünkre azt is kifejtette: a novemberi, szokásos gyermekfesztivált is megtartják, ha a járványhelyzet engedi, ez volt a három brassói magyar fesztivál közül az egyetlen, amit tavaly online kellett megszervezniük.
– mondta Toró Tamás. A Cenk alatti város lakosságának jelenleg mintegy 8 százaléka magyar ajkú, 20 ezer magyar él Brassóban, és körülbelül 40 ezres a magyarság a megyében.
A Szabadkai Népszínház magyar társulata Csehov Három nővér című darabjával érkezik Brassóba, a fesztivál nyitóprodukcióját a marosvásárhelyi Sebestyén Aba rendezte. „Vajon az idő megy el mellettünk, vagy mi rohanunk el az idő mellett? A múlt, a jelen és a jövő hálójában vergődünk. Mi vezet ahhoz, hogy az idő csapdájába kerülünk? Ahelyett, hogy szembenéznénk a valósággal és önmagunkkal, könnyebb a múlt szépségét, harmóniáját, biztonságát visszasírni, vagy a jövőbe menekülni, és ott látni a boldogságunk illúzióját. Az előadás az egyedüllétről, a megszenvedett magányról, az idő múlásának könyörtelenségéről beszél, de egy eleven, sok humorral és zenével átitatott világban – amelyből lüktet az élet lehetősége” – olvasható a szabadkai előadás ismertetőjében.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió a Bódi Attila darabjából készült, Lázadni veletek akartam című előadást mutatja be. A Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös produkcióját, a Tündöklő Jeromos című előadást szintén láthatja a brassói közönség. Több verses, zenés est is szerepel a programban: a Gondolatnak ősze rám köszönt címmel Szabó Enikő színművész lép színpadra, Darvasi László: Karády zárkája című zenés monodrámáját Bartha Boróka adja elő, a Radnóti – Rekvizitumok régi verseimből című produkció pedig Laczkó Vass Róbert és Szép András szerzői és előadóestje.
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Andrzej Saramonowicz: Tesztoszteron című darabjával vendégszerepel, a Csíki Játékszín pedig a Valahol Európában című musicallel.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!