
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
Fotó: Pinti Attila
Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után hétfőn Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson kezdik meg a néprajzi tartalmak digitális fejlesztését a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársai.
2021. október 18., 13:412021. október 18., 13:41
A Néprajzi Múzeum hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a munkatársai által kidolgozott mintaprojekt célja a teljes magyar nyelvterület néprajzi tartalmú kulturális örökségének számbavétele, bemutatása. A mintaprojekthez öt székelyföldi múzeum csatlakozott: a Csíki Székely Múzeum Csíkszeredából, a Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhelyről, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyről, a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklósról és a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhelyről.
Ahhoz, hogy az együttműködésben szereplő intézmények mielőbb rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással,
– hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A Néprajzi Múzeum a mintaprojekt keretrendszerében saját eszközparkját felhasználva mobilstúdiót épít a helyszíneken, helyben oldva meg ezzel a digitalizálás folyamatát. A felszerelés mellett szakmai oktatással, gyakorlati workshopokon készítik fel a digitalizálás munkálataira az erdélyi kollégákat.
Odler Zsolt projektvezető, Garai Edit és Sarnyai Krisztina fotósok segítségével. A Néprajzi Múzeum célja, hogy közös erőfeszítés eredményeként 500 műtárgyat töltsenek fel digitalizálás után az adatbázisba a szükséges metaadatokkal. Mint írják, a székelyföldi múzeumok jelenleg nem rendelkeznek olyan integrált és komplex nyilvántartó rendszerekkel, amelyek alkalmasak a metaadatok és a digitalizált tartalmak tárolására, magyar nyelvű, online megjelenítésére. Ezáltal jelentősen leszűkül az általuk őrzött kulturális javak megismerhetősége és kutathatósága.
A Néprajzi Múzeumban ugyanakkor több évtizede zajlik az a tudatos munka, amelynek eredményeként országosan az egyik legnagyobb és legteljesebb integrált múzeumszakmai digitális adatbázissal rendelkezik az intézmény.
– mutatnak rá a közleményben, hangsúlyozva, hogy a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisban való elérhetősége a nemzeti kulturális örökség megőrzésének kiemelt jelentőségű eredménye lehet.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!