
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:132009. március 09., 09:13
A megemlékezés az 1992-ben elhunyt költő, prózaíró, esszé- és drámaszerző, műfordító sírjánál kezdődött a marosvásárhelyi református temetőben, majd a Nemzeti Színházban folytatódott, és a Tompa Miklós Társulat Caligula helytartója című előadásával zárult.
A megemlékezés az 1992-ben elhunyt költő, prózaíró, esszé- és drámaszerző, műfordító sírjánál kezdődött a marosvásárhelyi református temetőben, ahol Székely János közös sírban nyugszik élettársával Varró Ilona írónővel. Kovács András Ferenc, a Látó folyóirat főszerkesztője, Székely 1968-ban keletkezett Utcák és szobrok című versét olvasta fel, amelyben többek között ezt írta:
„Én, alulírott Székely János,
Sebzetten és halálra szántan,
Állítólagos szellemi
képességeim birtokában
Úgy rendelkezem, hogy amíg
Utcák, terek és városok
Egyáltalán és bárhol a világon
Gazemberekről vannak elnevezve: Énrólam utcát ne nevezzenek el.
Míg széltolóknak áll a szobra, addig
Nékem szobrot ne állítsanak.”
Azt is hátrahagyta, hogy sírját se jelöljék meg. Utca, tér nem viseli nevét, szobrot nem állítottak neki, de születésnapján sírhantját beborították a megemlékezés virágai. „Elsősorban nem is költőként, hanem emberként volt része az életemnek. Húsz éven keresztül öszszeért az íróasztalunk az Igaz Szó szerkesztőségében – emlékezett lapunknak Gálfalvi György író. – Nagyon hálás vagyok a sorsomnak, hogy ismerhettem, bár azt mondják, hogy a klasszikusokat jobb távolról szemlélni. Székely János bármennyire is összetett személyiség volt, elsősorban azzal maradt felejthetetlen, amit tanulhattam tőle a vitáink során, hiszen húsz éven át vitatkoztunk. Belátom, hogy nagyon sok dologban neki volt igaza. A halála óta eltelt évek fényesen igazolták kételyeit, pesszimizmusát, azt az axiómáját, hogy mindent az érdek mozgat a világon, s ez az érdek mindent fölülír.”
A sírkerti megemlékezés után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében a Látó folyóirat munkatársai emlékeztek, emlékeztettek az íróra. „Marosvásárhely kihúzhatja magát, hogy egy ekkora és ilyen sokoldalú író élt, alkotott, szenvedett a falai között”– mondta Kovács András Ferenc főszerkesztő. Demény Péter a Nyugat-nemzedék egyes tagjaihoz, például Kosztolányi Dezsőhöz hasonlította az írót, aki több műfajban: versben, prózában, drámában is maradandó műveket alkotott, miközben „a magányát a nemes vad eleganciájával viselte”. Demény a költő egyik emlékezetes verssorát is idézte: „Kit szárnyalásra szánt a sorsa, ne élje túl a zuhanását”, majd arról beszélt: Székely verseiből gőg, konokság, makacsság és bátorság olvasható ki.
Kovács András Ferenc főként azt emelte ki az író jelleméből, hogy mindig a tökéletességre törekedett. Láng Zsolt a Caligula helytartója című dráma kapcsán írt esszéjét olvasta fel, Szabó Róbert Csaba egy Székely-mű elemzését adta, míg Vida Gábor az író munkáihoz fűződő személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal.
A megemlékezés a nemzeti színház Tompa Miklós Társulatának előadásával zárult, Székely János Caligula helytartója című drámáját Kincses Elemér rendezésében mutatta be a társulat.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.