Hirdetés

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről

székely

Borsody Isabella Lee a néptánc szerelmese, elsőéves a Sapientia táncművészet szakán Kolozsváron

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett, így nem lehet egy szóval megnevezni: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg pedig a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron. Az egyetemi hallgató – aki székelynek is vallja magát – a néptánc szerelmese, nagyon kedveli a bonchidai, szopori, felcsíki táncokat, ugyanakkor a koreai kultúrát és táncot is igyekszik megismerni. Borsody Isabella Lee identitásról, a népi kultúra szeretetéről is beszélt a Krónikának. Mint fogalmazott, a tánc nagyon embercentrikus dolog, és nem kell szakértőnek vagy óriási tehetségnek lenni ahhoz, hogy élvezze valaki ezt az életerőt.

Kiss Judit

2025. június 01., 10:002025. június 01., 10:00

2025. június 01., 11:102025. június 01., 11:10

Szenvedélyesen szereti a néptáncot, és büszke vegyes, különleges származására Borsody Isabella Lee, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsváron működő táncművészet szakjának elsőéves hallgatója. Bella édesanyja dél-koreai származású, édesapja csíkszeredai székely, ő maga – bár anyanyelvi szinten, gyönyörűen beszél magyarul – azt vallja, hogy az anyanyelve tulajdonképpen az angol, a szó szoros értelmében, ugyanis amikor édesanyja hatéves volt, a család az Egyesült Államokba költözött Dél-Koreából.

Idézet
Édesanyám szülei angolul kommunikáltak, hogy úgymond egyszerűbb legyen alkalmazkodni Amerikához, ebből kifolyólag neki is ez lett az anyanyelve, nem a koreai.

Az én esetemben azonban fontosnak tartották mind a két nyelv megtanulását, viszont hangsúlyozták, hogy a kettőt ne keverjem. Ennek köszönhetően mind a két nyelvet folyékonyan, anyanyelvi szinten beszélem” – mondta el a Krónikának a táncművészet szakos lány.

Hirdetés
székely Galéria

Borsody Isabella Lee 2007-ben Csíkszeredában, a dédszülei társaságában

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

Borsody Isabella Budapesten született, aztán onnan azonnal Brassóba költöztek, élete első tíz évét Erdélyben töltötte, ezt követően elköltöztek Budapestre, most pedig Kolozsvárra jött egyetemre.

Ritkább az érintés, nem fogódznak össze a koreai táncban

Kérdésünkre azt is elmondta, nagyon érdekli a koreai nyelv, kultúra és hagyomány, de sajnos a nyelvet csak nagyon minimális szinten ismeri, viszont nagy terve, hogy megtanul koreaiul és a (népi) kultúrát is megismeri.

„Nyilván sokkal többet foglalkoztam a magyar kultúrával, mert elérhetőbb volt, de nagyon érdekel a koreai kultúra is, és több időt szeretnék ebbe belefektetni.

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) keretében a magyar meg a koreai tánc koreográfiájával szeretnék foglalkozni, édesanyámnak van egy ismerőse Budapesten, aki koreai táncot tanít, vele konzultálok, élőben is meg akarom nézni” – mondta az egyetemi hallgató. Hozzátette, ebben a tanulásban kezdetlegesen abból építkezik, hogy videófelvételeket néz a korai táncról, de természetesen eredetiben is meg akarja ismerni. Megkérdeztük, milyennek látja a koreai népi mozgáskultúrát, összehasonlítva a magyarral.

székely Galéria

A koreai gyökerű Borsody Isabella Lee szeretne behatóan megismerkedni a koreai kultúrával és tánccal is

Fotó: Kiss Judit

„Azt vettem észre, de szerintem ez eleve jellemző a koreai kultúrára, hogy ott nincsenek olyan táncok, ahol összefogódznak, nincsen páros tánc.

Idézet
A koreai kultúrában az érintés nagyon személyes, még családon belül is elég ritka, és ez a táncban is látszik,

viszont nagyon szépen mozognak együtt, nagyon szép formákat alakítanak ki, összhangban mozognak, de igazából mindenki külön táncol. Hogyha együtt is táncolnak, akkor körbeállnak, formákat alakítanak ki például legyezőkkel” – fejtette ki Isabella. Beszélt a koreai népviseletről is: mint mondta, az ottani kultúrára az is jellemző, hogy nem nagyon látszik a táncosok bőre, visszafogottan öltöznek, a nőnek nem látszik a dereka vonala, hanem amolyan „egybefolyó” ruhákat viselnek – ez is nagyon különbözik a magyar népviselettől.

székely Galéria

Borsody Isabella édesanyjával 2005-ben. A koreai hagyománynak megfelelően a gyerekeknek megünneplik a 100. napját

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

Gyerekkor székely vidéken, majd a vízilabdától vissza a tánchoz

Kérdésünkre, hogy honnan ered a néptánc iránti mély érdeklődése, Isabella azt válaszolta, már gyerekkorában elkezdett néptáncolni Brassóban az Áprily Lajos Főgimnáziumban, ahová harmadik osztályig járt. „Amikor Budapestre költöztünk, akkor kihagytam egy időre a táncot, mert elkezdtem vízilabdázni. Lesérült a vállam, illetve a végére már nem igazán szerettem ezt a sportot, vissza akartam térni a néptánchoz. Solymáron lakunk, ahol táncegyüttes működött tőlünk 10 percre. De nem emiatt találtam rájuk.

A Hargita megyei Lázárfalván működik az András Alapítvány, őket személyesen ismerjük, mert a házat, ahol működnek, az én szépapám építette.

Kiderült, hogy Lázárfalvára, a szépapámnak a házába járt a solymári együttes táborozni, és így ismerkedtem meg velük” – mondta a táncszakos lány. Hozzátette, három évvel ezelőtt kezdett a solymári együttessel táncolni, és aztán hirtelen döntött úgy, hogy megpróbál tovább tanulni a kolozsvári táncművészet szakon – édesapja is erre ösztönözte. Kérdésünkre, hogy mely táncok tartoznak a kedvencei közé, Bella azt mondta, jobban szereti az erdélyi táncokat, mint a magyarországiakat. „Nagyon tetszik a bonchidai, szopori, felcsíki is. Az egyetemen kronológiai sorrendben vesszük a táncokat, kezdtük a körtáncokkal, majd a hajdútáncok, ugrósok, régi stílusú páros táncok jöttek” – sorolta Bella.

székely Galéria

Borsody Isabella azt is elárulta, hogy az erdélyi táncokat jobban kedveli, mint a magyarországiakat. Fellépésen 2024-ben

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

A száznapos születésnap

Visszakanyarodva arra, hogy a népi kultúra iránti vonzódását édesanyja kultúrája felé is szeretné kiterjeszteni, úgy fogalmazott: ez az egyik álma. „Magyarországról több hivatásos együttes is járt Koreában, ahol egyébként egyre nagyobb az érdeklődés a magyar néptánc iránt. Én magam pedig azt érzem, hogy számomra nem lenne annyira távoli a koreai kultúra és tánc, nagyon szeretném elsajátítani” – mondta az egyetemi hallgató. Megkérdeztük azt is, mit gondol, mi az, ami a magyar vagy erdélyi néptáncot vonzóvá teszi a távoli kultúrák számára.

Idézet
A magyar néptánc a keleti kultúra számára biztosan azért érdekes, mert az övék majdnem teljes ellentétje. A páros táncok eleve nem gyakoriak az ázsiai országokban, a zene is teljesen különböző.

Bár a magyar népzenében vannak olyan régi stílusú dalok, amelyeknek kicsit keleties a hangzása. Ez nagyon könnyen észrevehető. Egyébként a zeneórákon szoktunk is ilyen gyakorlatokat végezni, hogy fel kell ismerni a hangskálákat, és az összhangzatos, az kifejezetten keleties hangzású, a tanárnő is így magyarázta el nekünk” – mondta Borsody Isabella.

székely Galéria

Borsody Isabella Lee (balról) kiskorában székely ruhában

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

Megkérdeztük tőle azt is, hogy otthon, a családjukban miként jelenik meg szokások szintjén az édesanyja koreai eredeti kultúrája.

Idézet
Anyukám mindig nagyon vegyesen főz, például az ételeken keresztül is behozta a mindennapjainkba a koreai kultúrát. A koreaiak nagy hangsúlyt fektetnek a születéskor és elhalálozáskor szokásos hagyományokra.

Például meg szokták ünnepelni azt, amikor a gyerek 100 napos. Ezt az én esetemben is megünnepelték” – mesélte Bella. Hozzátette, hogy létezik egy másik hagyomány is, ami kiskorban jellemző, bár ezt neki a szülei elfelejtették megcsinálni: különböző tárgyakat tesznek ki a gyerek elé, például cérnát, szerszámot, különböző eszközöket, amik különböző életpályákat vagy karriereket reprezentálnak, és azt figyelik, hogy a gyerek melyiket választja.

székely Galéria

Borsody Isabella Lee (balról a táncban) 2024-ben egy lengyelországi fellépésen

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

Identitás: „a válasz attól függ, hogy ki kérdez”

Mivel Borsody Bella identitása összetett, különleges, megkérdeztük tőle, ez milyen összefüggésben áll azzal, hogy tulajdonképpen egyfajta „identitásképző” szakon tanul – hiszen a táncművészet annak is tekinthető. „Nagyon sokat szoktam gondolkodni az identitásomon, többet mint kéne, főleg, amióta Erdélyben vagyok, ebben az utóbbi félévben. Amikor Magyarországon voltam, akkor egyértelműen inkább székelynek néztek, abból kiindulva, hogy egy-egy esetben hogyan cselekszem, illetve milyen szavakat használok, hiszen édesapám Székelyföldön nőtt fel, és ez nagyon érződik az akcentusán.

Viszont idejöttem, és itt nyilván azt nézik, hogy Budapestről jöttem, de mivel másként nézek ki, sokszor nem tudják az emberek, hogy hogyan viszonyuljanak hozzám. Nem egyszerű. Közben pedig édesanyám koreai kultúrájához is szeretnék tartozni.

Szóval, ez az identitás-dolog nekem mindig nagy kérdés” – magyarázta Bella. Mint mondta, egyre nehezebb számára megfogalmazni az identitását.

székely Galéria

Borsody Isabella az ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvényen 2018-ban

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

„Általában attól függ, hogy ki közelít meg, ha olyasvalaki, akivel nem feltétlenül szeretnék hosszabb kapcsolatot kialakítani, akkor röviden azt mondom neki, hogy félig magyar, félig koreai, mert ez így korrekt. Hogyha valakit jobban megismerek, akkor azért elmondom, mert számomra fontos az, hogy magyar, de az is, hogy ezen belül székely. Ha például külföldieknek mutatkozom be, akkor nem megyek bele a részletekbe, mert nagyon nehezen értik meg. Édesapám, aki kint élt Amerikában 20 évet, azt mondta, hogy egy idő után nagyon belefáradt abba, hogy magyarázgassa, hogy mi is az, hogy magyar Romániában. Szóval, hogyha valaki megkérdezi, hogy én honnan jöttem, mostanában azt szoktam mondani, egy kicsit mindenhonnan, világállampolgár vagyok” – magyarázta Borsody Bella.

korábban írtuk

Sikertörténet a Sapientia táncművészeti szakja: az első évfolyam zöme erdélyi táncegyütteseknél folytatja
Sikertörténet a Sapientia táncművészeti szakja: az első évfolyam zöme erdélyi táncegyütteseknél folytatja

Minden jel szerint sikeres a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának három éve indított táncművészet szakja: június 17-én ballagott el a kincses városbeli Farkas utcai templomban tartott ünnepség keretében a 12 hallgató alkotta „úttörő” nemzedék.

Azt is fontosnak tartotta kifejteni, hogy erősen kötődik a székelyföldi dédszüleihez, annak ellenére, hogy 3 vagy 4 éves volt, amikor meghaltak, de nagyon erősen emlékszik rájuk.

székely Galéria

Borsody Isabella Lee: „a tánc identitásképző erőt jelent számomra”

Fotó: Kiss Judit

„Nagyon szép emlékeket őrzök róluk. Volt családi találkozónk Lázárfalván múlt nyáron, és hát nagyon jól esett, hogy 48-an összegyűltünk, és

Idézet
sok szó esett a dédtatámról, például hogy ő volt a jó ember megtestesítője. Ez bennem annyira megmaradt, mert tényleg akárkivel beszéltem róla, soha egy rossz szót nem tudtak rá mondani. Nehezebb pillanatokban is szoktam rájuk gondolni, és belőlük erőt meríteni,

hogy ők vajon mit mondanának, vagy hogy tekintenének a dolgokra. És ez egy gyökérerősítő gondolat számomra” – mondta Isabella. 
Hozzátette, a tánc is identitásképző erőt jelent számára. „Olyan hihetetlenül felszabadító tud lenni a tánc, amikor az ember annyira figyel arra, hogy mit csinál, és arra, hogy miként mozgatja a testét. Életörömöt is jelent a tánc, rajta keresztül könnyen ki lehet mutatni, mit érez az ember. Ha valakinek rosszabb napja van, akkor nem megy ugyanúgy, vagy látszik a testtartásán, hogy valami zavarja. De elő is tudja hozni a tánc azt, hogy jobb kedvre derüljön az ember.

Idézet
Manapság mindenki mindent túlgondol, magamat is beleértve, de a tánc egy másik regiszterben szólítja meg az emberi lelket, valami mélyebbet hoz elő belőle” – fogalmazta meg Bella.
székely Galéria

Borsody Isabella már 2017-ben is szívesen táncolt az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredában

Fotó: Borsody Isabella Lee archívuma

Kiemelte, a táncban az egymásra való odafigyelés is nélkülözhetetlen. „A tánc nagyon embercentrikus dolog, és nem kell szakértőnek vagy óriási tehetségnek lenni ahhoz, hogy élvezze valaki ezt az életerőt” – emelte ki a táncművészetis hallgató.

korábban írtuk

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
2026. július 14., kedd

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió
2026. július 09., csütörtök

Szatmárnémetitől Temesvárig, a Zsil völgyétől Zaboláig viszi a filmeket a TIFF-karaván

Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.

Szatmárnémetitől Temesvárig, a Zsil völgyétől Zaboláig viszi a filmeket a TIFF-karaván
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Száz év után újra Marosvécsre hív a Helikon, jubileumi írótalálkozót tartanak a Kemény-kastélyban

A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.

Száz év után újra Marosvécsre hív a Helikon, jubileumi írótalálkozót tartanak a Kemény-kastélyban
2026. július 04., szombat

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál

Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál
2026. július 04., szombat

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott

Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott
Hirdetés
2026. július 03., péntek

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését
2026. július 02., csütörtök

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron

Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron
2026. július 01., szerda

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna

Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna
Hirdetés
Hirdetés