
Fotó: Jakab Mónika
A gyermeknéptánccsoportok erdélyi helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elhangzott, Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, egyesek alapítványi, háttéri intézményes struktúrával.
2021. augusztus 19., 17:172021. augusztus 19., 17:17
2021. augusztus 19., 17:212021. augusztus 19., 17:21
Kérdéseire válaszolva Virág Imola, Benedek Árpád, Dimény Eszter és Könczei Csongor járta körül a témát. Virág Imola párjával, Virág Endrével együtt alapította a sepsiszentgyörgyi Százlábú néptáncegyüttest 2006-ban. Jelenleg 150 gyerekkel foglalkoznak, hetente két alkalommal. Céljuk, hogy a néptánc, népzene, népi játékok nyelvén találjanak egymásra a növendékek. Könczei Csongor Erdély legrégebbi folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesnek, a Bogáncsnak a vezetője.
Benedek Árpád a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes vezetője. A Partiumban az egykori Palló zenekar indította el a néphagyományt, néptáncot, a gyerekmozgalmat. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nyújtott atyai támaszt az akkori diákoknak, akik olyan mozgalmat indítottak el, ami mai napig stabil lábakon áll és fejlődik.
A Sapientia-EMTE kolozsvári kara a Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a budapesti Hagyományok Házával együttműködve indította el 2020-ban a táncművészeti, táncoktatói egyetemi alapképzést. Könczei Csongor, a szak megbízott vezetője szerint
„Arra gondoltam, hogy az intézményesülés, amiben most részt veszünk, a táncszak elindítása és működtetése szempontjából elsősorban szakmai kérdésekre kell vonatkozzon, és nem az intézményi háttérre. A hályogkovácsok ideje lejárt, az intézményesülést szerintem úgy kell elképzelni, hogy szakemberek oktatnak, és koreografálnak” – mondta Könczei Csongor.
Fotó: Zoltán Ildikó
és olyan anyagot keresni, amit szívesen csinálnak. Dimény Eszter pedagógus elmondta, hogy a Csillagocska Alapítványnál kulcsszerepe van a szülőknek, mert ők döntenek a gyermekek nevében. Erdélyben a közösség és minőség közötti réteg nagyon vékony, könnyen ellehet billenni. Könczei Csongor szerint fontos eldönteni, hogy mi az elsődleges: a közösség vagy a minőség?
Viszont az amatőr mozgalom ne erről szóljon. Nagyon remélem, hogy a Sapientia egyetemen olyan oktatókat fogunk kinevelni, akik tudni fogják kit, mit és hogyan kell oktatni” – egészítette Könczei Csongor.
Benedek Árpád szerint Partiumban nehezebb a helyzet, mert ott ugyanúgy oda kell figyelni a közösségépítésre, mint a minőségi oktatásra. A gyereknek fontos a minőség, de kell hozzá egy olyan anyag, ami által jól érzi magát.
– emlékezett vissza Benedek Árpád. A néptánc oktatása során többféle módszer kerül terítékre. Bemelegítőgyakorlatok, táncos anyagok, ritmusgyakorlatok, gyermekjátékok, és táborok is, amelyekben a táncos csemeték vendégoktatóktól is tanulhatnak.
Fotó: Szász Ferenc
„Régebb a gyerek beleszületett a népi hagyományba, természetes módon tanult meg énekelni és táncolni, ma már mesterséges módszerekkel adják tovább ezt a tudást. A gyerek színpadi szerepeltetése másodlagos, ne várjuk el, hogy egy nyolcéves gyerek produkálja magát a színpadon. Nekünk az a feladatunk, hogy úgy tanítsuk meg táncolni, hogy felnőtt korában is tudjon” – vallja Könczei Csongor.
Benedek Árpád szerint fel kell nőni a hagyományhoz, és ezzel párhuzamosan a rendszerhez is.
A háttérintézmény jól felépített struktúrája akkor tudja segíteni a felsőfokú intézményes struktúrát, hogyha az alapítvány vezetősége felfedezi: akkor tud jól működni egy ilyen gyerekcsoportokat, gyerekfoglalkozásokat működtető intézmény, ha az oktatói társaságot, a kisközösséget, a magot úgy állítja össze, hogy az elvárások minden szegmensének meg tudjon felelni. Kellenek szakemberek, profi táncosok, pedagógusok.
A beszélgetést a minősítés mibenlétének kérdésével zárták, és különböző nézőpontok hangzottak el. Könczei Csongor szerint a minősítés összefügg a szakmai intézményesüléssel, az amatőr mozgalmak és műkedvelők számára nem kell a minősítés: aki lelkesedésből csinál valamit, azt ne minősítsék, viszont a hivatásosokat igen.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!