
Fotó: Jakab Mónika
A gyermeknéptánccsoportok erdélyi helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elhangzott, Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, egyesek alapítványi, háttéri intézményes struktúrával.
2021. augusztus 19., 17:172021. augusztus 19., 17:17
2021. augusztus 19., 17:212021. augusztus 19., 17:21
Kérdéseire válaszolva Virág Imola, Benedek Árpád, Dimény Eszter és Könczei Csongor járta körül a témát. Virág Imola párjával, Virág Endrével együtt alapította a sepsiszentgyörgyi Százlábú néptáncegyüttest 2006-ban. Jelenleg 150 gyerekkel foglalkoznak, hetente két alkalommal. Céljuk, hogy a néptánc, népzene, népi játékok nyelvén találjanak egymásra a növendékek. Könczei Csongor Erdély legrégebbi folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesnek, a Bogáncsnak a vezetője.
Benedek Árpád a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes vezetője. A Partiumban az egykori Palló zenekar indította el a néphagyományt, néptáncot, a gyerekmozgalmat. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nyújtott atyai támaszt az akkori diákoknak, akik olyan mozgalmat indítottak el, ami mai napig stabil lábakon áll és fejlődik.
A Sapientia-EMTE kolozsvári kara a Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a budapesti Hagyományok Házával együttműködve indította el 2020-ban a táncművészeti, táncoktatói egyetemi alapképzést. Könczei Csongor, a szak megbízott vezetője szerint
„Arra gondoltam, hogy az intézményesülés, amiben most részt veszünk, a táncszak elindítása és működtetése szempontjából elsősorban szakmai kérdésekre kell vonatkozzon, és nem az intézményi háttérre. A hályogkovácsok ideje lejárt, az intézményesülést szerintem úgy kell elképzelni, hogy szakemberek oktatnak, és koreografálnak” – mondta Könczei Csongor.
Fotó: Zoltán Ildikó
és olyan anyagot keresni, amit szívesen csinálnak. Dimény Eszter pedagógus elmondta, hogy a Csillagocska Alapítványnál kulcsszerepe van a szülőknek, mert ők döntenek a gyermekek nevében. Erdélyben a közösség és minőség közötti réteg nagyon vékony, könnyen ellehet billenni. Könczei Csongor szerint fontos eldönteni, hogy mi az elsődleges: a közösség vagy a minőség?
Viszont az amatőr mozgalom ne erről szóljon. Nagyon remélem, hogy a Sapientia egyetemen olyan oktatókat fogunk kinevelni, akik tudni fogják kit, mit és hogyan kell oktatni” – egészítette Könczei Csongor.
Benedek Árpád szerint Partiumban nehezebb a helyzet, mert ott ugyanúgy oda kell figyelni a közösségépítésre, mint a minőségi oktatásra. A gyereknek fontos a minőség, de kell hozzá egy olyan anyag, ami által jól érzi magát.
– emlékezett vissza Benedek Árpád. A néptánc oktatása során többféle módszer kerül terítékre. Bemelegítőgyakorlatok, táncos anyagok, ritmusgyakorlatok, gyermekjátékok, és táborok is, amelyekben a táncos csemeték vendégoktatóktól is tanulhatnak.
Fotó: Szász Ferenc
„Régebb a gyerek beleszületett a népi hagyományba, természetes módon tanult meg énekelni és táncolni, ma már mesterséges módszerekkel adják tovább ezt a tudást. A gyerek színpadi szerepeltetése másodlagos, ne várjuk el, hogy egy nyolcéves gyerek produkálja magát a színpadon. Nekünk az a feladatunk, hogy úgy tanítsuk meg táncolni, hogy felnőtt korában is tudjon” – vallja Könczei Csongor.
Benedek Árpád szerint fel kell nőni a hagyományhoz, és ezzel párhuzamosan a rendszerhez is.
A háttérintézmény jól felépített struktúrája akkor tudja segíteni a felsőfokú intézményes struktúrát, hogyha az alapítvány vezetősége felfedezi: akkor tud jól működni egy ilyen gyerekcsoportokat, gyerekfoglalkozásokat működtető intézmény, ha az oktatói társaságot, a kisközösséget, a magot úgy állítja össze, hogy az elvárások minden szegmensének meg tudjon felelni. Kellenek szakemberek, profi táncosok, pedagógusok.
A beszélgetést a minősítés mibenlétének kérdésével zárták, és különböző nézőpontok hangzottak el. Könczei Csongor szerint a minősítés összefügg a szakmai intézményesüléssel, az amatőr mozgalmak és műkedvelők számára nem kell a minősítés: aki lelkesedésből csinál valamit, azt ne minősítsék, viszont a hivatásosokat igen.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
szóljon hozzá!