
Fotó: Jakab Mónika
A gyermeknéptánccsoportok erdélyi helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elhangzott, Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, egyesek alapítványi, háttéri intézményes struktúrával.
2021. augusztus 19., 17:172021. augusztus 19., 17:17
2021. augusztus 19., 17:212021. augusztus 19., 17:21
Kérdéseire válaszolva Virág Imola, Benedek Árpád, Dimény Eszter és Könczei Csongor járta körül a témát. Virág Imola párjával, Virág Endrével együtt alapította a sepsiszentgyörgyi Százlábú néptáncegyüttest 2006-ban. Jelenleg 150 gyerekkel foglalkoznak, hetente két alkalommal. Céljuk, hogy a néptánc, népzene, népi játékok nyelvén találjanak egymásra a növendékek. Könczei Csongor Erdély legrégebbi folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesnek, a Bogáncsnak a vezetője.
Benedek Árpád a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes vezetője. A Partiumban az egykori Palló zenekar indította el a néphagyományt, néptáncot, a gyerekmozgalmat. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nyújtott atyai támaszt az akkori diákoknak, akik olyan mozgalmat indítottak el, ami mai napig stabil lábakon áll és fejlődik.
A Sapientia-EMTE kolozsvári kara a Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a budapesti Hagyományok Házával együttműködve indította el 2020-ban a táncművészeti, táncoktatói egyetemi alapképzést. Könczei Csongor, a szak megbízott vezetője szerint
„Arra gondoltam, hogy az intézményesülés, amiben most részt veszünk, a táncszak elindítása és működtetése szempontjából elsősorban szakmai kérdésekre kell vonatkozzon, és nem az intézményi háttérre. A hályogkovácsok ideje lejárt, az intézményesülést szerintem úgy kell elképzelni, hogy szakemberek oktatnak, és koreografálnak” – mondta Könczei Csongor.
Fotó: Zoltán Ildikó
és olyan anyagot keresni, amit szívesen csinálnak. Dimény Eszter pedagógus elmondta, hogy a Csillagocska Alapítványnál kulcsszerepe van a szülőknek, mert ők döntenek a gyermekek nevében. Erdélyben a közösség és minőség közötti réteg nagyon vékony, könnyen ellehet billenni. Könczei Csongor szerint fontos eldönteni, hogy mi az elsődleges: a közösség vagy a minőség?
Viszont az amatőr mozgalom ne erről szóljon. Nagyon remélem, hogy a Sapientia egyetemen olyan oktatókat fogunk kinevelni, akik tudni fogják kit, mit és hogyan kell oktatni” – egészítette Könczei Csongor.
Benedek Árpád szerint Partiumban nehezebb a helyzet, mert ott ugyanúgy oda kell figyelni a közösségépítésre, mint a minőségi oktatásra. A gyereknek fontos a minőség, de kell hozzá egy olyan anyag, ami által jól érzi magát.
– emlékezett vissza Benedek Árpád. A néptánc oktatása során többféle módszer kerül terítékre. Bemelegítőgyakorlatok, táncos anyagok, ritmusgyakorlatok, gyermekjátékok, és táborok is, amelyekben a táncos csemeték vendégoktatóktól is tanulhatnak.
Fotó: Szász Ferenc
„Régebb a gyerek beleszületett a népi hagyományba, természetes módon tanult meg énekelni és táncolni, ma már mesterséges módszerekkel adják tovább ezt a tudást. A gyerek színpadi szerepeltetése másodlagos, ne várjuk el, hogy egy nyolcéves gyerek produkálja magát a színpadon. Nekünk az a feladatunk, hogy úgy tanítsuk meg táncolni, hogy felnőtt korában is tudjon” – vallja Könczei Csongor.
Benedek Árpád szerint fel kell nőni a hagyományhoz, és ezzel párhuzamosan a rendszerhez is.
A háttérintézmény jól felépített struktúrája akkor tudja segíteni a felsőfokú intézményes struktúrát, hogyha az alapítvány vezetősége felfedezi: akkor tud jól működni egy ilyen gyerekcsoportokat, gyerekfoglalkozásokat működtető intézmény, ha az oktatói társaságot, a kisközösséget, a magot úgy állítja össze, hogy az elvárások minden szegmensének meg tudjon felelni. Kellenek szakemberek, profi táncosok, pedagógusok.
A beszélgetést a minősítés mibenlétének kérdésével zárták, és különböző nézőpontok hangzottak el. Könczei Csongor szerint a minősítés összefügg a szakmai intézményesüléssel, az amatőr mozgalmak és műkedvelők számára nem kell a minősítés: aki lelkesedésből csinál valamit, azt ne minősítsék, viszont a hivatásosokat igen.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.
A szatmári Harag György Társulat társulat UNITER-díjas előadása, a III. Richárd nyitja az április 10. és május 10. között tartandó budapesti Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM).
Folytatódik Kolozsváron a Kulturális recept az egészségért és jóllétért program: a járványkórház páciensei ingyenesen vehetnek részt többek között a magyar színház és opera programjain. A folytatásról csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be.
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
szóljon hozzá!