Sikerek és kudarcok egyaránt kísérték a PNRR-t
Fotó: Pixabay
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott. És nagyjából biztosra vehető, hogy legalább 1,2 milliárd eurót végleg elveszített, hiszen az már tény, hogy a bértörvényt nem sikerült határidőre elfogadni. Mutatjuk, hogyan alakult a PNRR diadalmenetnek egyáltalán nem nevezhető története.
2026. augusztus 31., 14:082026. augusztus 31., 14:08
Több mint hat év telt el azóta, hogy Klaus Iohannis akkori államfő Brüsszelben bejelentette: „négy nap és négy éjszaka, nagyon bonyolult tárgyalások után” sikerült megszereznie a lenyűgöző 80 milliárd eurós összeget, európai pénzeket, amelyeket infrastruktúrába, iskolákba, kórházakba, a digitalizációba és – ami a legfontosabb – az ország gazdasági fellendítésébe kellett volna befektetni.
Ehhez képest végül Románia egy mindössze 29,2 milliárd eurós keretet kapott – ebből 14,24 milliárd eurót támogatások, azaz vissza nem térítendő összegek tettek ki, míg 14,94 milliárd euró hitelt jelentett, vagyis olyan pénzt, amelyet a román állam vállalta, hogy legkésőbb 2058. december 31-ig „teljes egészében visszafizet” –, majd három tárgyalási és újratárgyalási forduló után alig valamivel több mint 20 milliárd euró maradt.
2021 végén Románia gazdasága az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatok szerint váratlanul 5,7 százalékos reálnövekedést regisztrált. Egy évvel később az ország gazdasága további 4,1 százalékkal nőtt, ezért 2023 novemberében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy újraszámítja a PNRR teljes összegét – idézi fel az projekt utolsó napján közzétett összeállításában a Gândul.
Az eredetileg kialkudott támogatásokból 2,1 milliárd eurót levontak a romániai gazdasági növekedés következtében, azonban a REPowerEU program bevezetése további 1,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást hozott. Ezért az első újratárgyalási forduló után a PNRR összege 28,5 milliárd euróra emelkedett, ebből 13,6 milliárd euró támogatás és 14,9 milliárd euró hitel.
ebből 13,57 milliárd euró támogatás és 7,84 milliárd euró hitel.
A harmadik és egyben utolsó tárgyalási forduló, amely 2026 nyarán zárult le, további 1,3 milliárd eurós csökkenést eredményezett. Gyakorlatilag a 29,18 milliárd euróról – az Európai Unió Tanácsa által eredetileg jóváhagyott összegről – a PNRR 20,11 milliárd euróra csökkent, ebből 13,57 milliárd euró vissza nem térítendő, illetve 6,54 milliárd euró visszafizetendő támogatás.
Ahogy az elemzés is emlékeztet, a PNRR-ben vállalt reformok tényleges megkezdése előtt a román állam előfinanszírozásban részesült, amely az eredetileg jóváhagyott teljes összeg 13 százalékát, azaz 3,79 milliárd eurót tett ki, ebből 1,85 milliárd euró támogatás, 1,94 milliárd euró pedig hitel formájában.
Az első kifizetési kérelmet 2022 májusában nyújtották be. Akkor a román állam 3 milliárd eurót kért, ebből 2 milliárd támogatás formájában, közel 1 milliárd pedig hitel formájában. Az Európai Bizottságtól kapott nettó összeg – 21 mérföldkő és célkitűzés teljesítése után – 2,56 milliárd euró volt: 1,77 milliárd euró támogatás, illetve 780 millió euró hitel.
A második kifizetési kérelmet szintén 2022-ben, december közepén nyújtották be. Ebben a román állam 3,22 milliárd euró folyósítását kérte, ebből 2,14 milliárdot támogatás, 1,08 milliárdot pedig hitel formájában. A 2023 szeptemberében átutalt nettó összeg azonban 2,76 milliárd euró volt – ebből 1,86 milliárd euró támogatás, 890 millió euró pedig hitel.
A harmadik kérelmet pontosan egy évvel a második benyújtása után terjesztették be, és 2,67 milliárd euró igénylését tartalmazta – ebből 1,77 milliárd vissza nem térítendő támogatás, illetve 900 millió hitel formájában. 2025 májusában a Bizottság részben jóváhagyta a kérelmet, és átutalta az 1,3 milliárd eurós összeget, amelyből 622 millió euró támogatás, 675 millió euró pedig hitel volt.
Körülbelül 869 millió eurót zároltak az integritással és a vállalatirányítással kapcsolatos szigorú szabályok be nem tartása miatt. A Tarom, a CFR vagy a Metrorex állami vállalatok vezetésében történt politikai kinevezések arra késztették az Európai Bizottságot, hogy a pénz egy részét visszavonja. Sőt, a bírók és katonák különleges nyugdíjával kapcsolatos mérföldkövekről folyó viták folytatódása még inkább megerősítette a Bizottság döntését.
Egy évvel az 1,3 milliárd euró kifizetése után a jelenlegi ügyvivő beruházási és európai projektekért felelős miniszter, Dragoș Pîslaru megerősítette, hogy a 869 millió euróból Románia 350,7 millió eurót sikerült visszaszereznie,
A negyedik kifizetési kérelmet 2025 decemberében nyújtották be, amikor a román állam 2,62 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kért az Európai Bizottságtól. A kérelmet 2026 júniusában hagyták jóvá, és Románia 2,25 milliárd euró nettó összeget kapott támogatás formájában, hitelek nélkül.
Két hónappal később, augusztus közepén benyújtották az ötödik kérelmet is. A román állam által igényelt bruttó összeg 2,84 milliárd euró – ebből 1,65 milliárd euró támogatás, illetve 433 millió euró hitel.
Ahhoz, hogy a pénzhez hozzájusson, Romániának nem kevesebb, mint 75 célkitűzést és mérföldkövet kell teljesítenie, azaz 21 reformot és 54 jelentős beruházást. Nicușor Dan elnök már megerősítette, hogy további 770 millió eurót veszítenek el a PNRR-ből, mivel a pártok nem tudtak megegyezni a bértörvényről.
A hatodik és egyben utolsó kifizetési kérelem bruttó összege körülbelül 8,8 milliárd euróra rúgna – ebből 3,7 milliárd támogatás, illetve 5,1 milliárd hitel –, és nem kevesebb, mint 151 teljesítendő mérföldkövet és célkitűzést tartalmaz. Az Európai Bizottság által megállapított ütemterv szerint az utolsó kifizetési kérelmek legkésőbb 2026. szeptember 30-ig nyújthatók be, és az azokhoz kapcsolódó kifizetések 2026. december 31-ig történnek meg.
Így tehát a 2026. augusztus 31-i számítás – ez az utolsó nap, amikor a PNRR-ben vállalt mérföldkövek és célok még teljesíthetők – azt mutatja, hogy
Ez a 20,11 milliárd eurós összeggel számolva a PNRR-keret teljes összegének 64 százalékát jelenti.
Az uniós helyreállítási alapból egészségügyi beruházásokra eredetileg elkülönített több mint kétmilliárd euróból a helyreállítási terv (PNRR) végrehajtásának lezárásáig alig több mint egymilliárd eurót sikerült felhasználni – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn Marosvásárhelyen. Az ügyvivő kormányfő a szív-érrendszeri és transzplantációs intézet (IUBCvT) uniós finanszírozással megépített új szív- és érsebészeti központjának avatásán beszélt erről.
Mint elmondta, a PNRR egészségügyre elkülönített keretéből a sorozatos csökkentések nyomán felszabadult összegek nem vesztek el, hanem olyan ágazatokhoz irányították át, amelyek képesek voltak felhasználni azokat. Felidézte, hogy az eredetileg tervezett 19 kórházi beruházásból a PNRR 2023-as módosítása után végül nyolcat fejeztek be. A többi projektet kohéziós forrásokból vagy az állami költségvetésből kell folytatni. „Ez azonban többéves késedelmet jelent, vagyis több olyan évet, amely alatt a betegek, az orvosok és más egészségügyi dolgozók nem élvezhetik azokat a feltételeket, amelyeket az ilyen beruházások biztosítanak” – jelentette ki. Hozzátette, a hasonló késedelmek elkerüléséhez gyors stratégiai döntésekre, egyszerűbb közbeszerzési és engedélyezési eljárásokra, felkészült projektmenedzsmentre, valamint a helyi önkormányzatokkal kialakított együttműködésre van szükség.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a PNRR-be foglalt projektek végrehajtásához a program utolsó szakaszában jelentős erőfeszítéssel sikerült finanszírozásokat felszabadítani, átalakítani a hitelkereteket és elhárítani a bürokratikus akadályokat. „Köszönöm mindazoknak, akik az utolsó száz méteren lehetővé tették, hogy ez megvalósuljon” – fogalmazott az Agerpres szerint.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha reggel még nem is, délre már nőttek az üzemanyagárak a piacvezető Petromnál, ahogy az OMV-nél is.
A pénzügyminisztérium döntése értelmében szeptember 16. és 30. között továbbra is az alacsonyabb jövedékiadó-szintet alkalmazzák.
Három kontinens kilenc országából érkeztek csapatok Kolozsvárra a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara által szervezett Babeș-Bolyai University International Case Competition (BBU-ICC) nemzetközi gazdasági esettanulmány-versenyre.
Elemzésünk megmutatja, hogyan szüntetnék meg a lakhatási válságot Erdélyben, Kolozsváron is, miként csökkenthetné az árakat az uniós szigor.
Belépett a romániai piacra a magyarországi piacon az üveghulladék gyűjtésére, feldolgozására, válogatására és újrahasznosítására szakosodott, iparági vezetőnek számító RE-Glass.
A romániai bérekkel és az ezzel együtt járó alacsonyabb kiadásokkal példálózhattak a Mercedes illetékesei Németországban, jelezve az alkalmazottaknak, hogy ha nem tetszenek a megváltozott szabályok, akkor a termelést átköltöztethetik Kelet-Közép-Európába.
Újabb akadály hárult el annak útjából, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem a román állam tulajdonában levő Romgaz földgázkitermelő- és szolgáltató tulajdonába kerüljön.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!