Botházi Mária dedikálja új kötetét a kolozsvári Vallásszabadság Házában
Fotó: Biró István
„Mindannyian élő robotok vagyunk” – ez az érzés erősödik bennünk Botházi Mária tárcáit, glosszáit olvasva, melyekből újabb kötetnyi állt össze. A Biorobot című könyvet hétfőn este mutatták be a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
2019. november 26., 16:282019. november 26., 16:28
2019. november 26., 20:492019. november 26., 20:49
Az erdélyi magyar hétköznapokat, az „erdélyi magyar nő” és „erdélyi magyar férfi” mindennapos problémáit humorosan bemutató írások először 2016-ban jelentek meg kötetben Boldogság juszt a tiéd címmel a Koinónia kiadónál.
Ezekből bárki magára ismerhet, és bár könnyen, egy szuszra írja őket, nem ment olyan könnyen, míg rátalált saját hangjára – mondta Forrai Szerénke rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva Botházi Mária. Első írásai az Erdélyi Naplóban jelentek meg, jelenleg a Főtér portálon közli őket, de a Facebookon is gyakran szembejönnek, népes rajongótábor osztogatja.
INTERJÚ – Botházi Mária publicistának, lapunk volt munkatársának nemrég látott napvilágot Boldogság, juszt is a tiéd című kötete, amelyben ironikus szemléletű szövegek olvashatóak a női lét sajátosságainak megéléséről, a kisebbségi lét fonákságairól.
A „biorobot” kifejezést egy barátnőjétől hallotta a szerző, mint mondta, adta magát, hogy erre a gondolatra fűzze fel a történeteket. Melynek szereplőit kettős perspektívából láttatja:
miközben állandó megfelelési kényszerünkben biorobotokká válunk. A helyzetünket jó adag iróniával, ugyanakkor együttérzéssel szemlélő szerző nem ítélkezik, csak megállapít, mintha azon ritka képessége révén, hogy felül tud emelkedni mindezen, minket is ehhez akarna hozzásegíteni.
Az írót Forrai Szerénke rádiós szerkesztő faggatta
Fotó: Biró István
A kötetben nem állást foglalni akar, hangsúlyozta, sokkal inkább arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy
Az „erdélyi magyar nő” a finom süteményért kapott dicséretre úgy reagál, „szót sem érdemel, tíz perc volt”, azonban a sok tíz perc egymásra tevődik.
Botházi Mária szerint az erdélyi magyar nő úgy van rossz helyzetben, hogy közben most van a legjobb helyzetben. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentsimoni nők 40 évvel ezelőtti életéről szóló írását említette példaként, melyből kiderül:
Aki szerint az erdélyi magyar társadalom alapérzése a szégyen, és a korábban nőkre jellemző érzés már a férfiakat is elérte.
Szokatlan könyvbemutatón jártunk péntek este: a kezdés előtt zsibaj, a bemutató közben rengeteg nevetés, a végén hosszas, de jól megérdemelt taps. Botházi Mária Boldogság juszt is a tiéd című kötetének bemutatóját a Minerva-házban tartották.
Botházi Mária szerint inkább a következőket kellene továbbadni: a türelemre való képességet és a tartást, önmagunk tiszteletét, mellyel másokét is kivívjuk.
– tapasztalja az egyetemi tanárként is tevékenykedő író. Az „énidő” kiharcolására a férfiak inkább képesek, mint a sokszor túl nagy áldozatot hozó nők, a gyerekkel szemben is következetesebbek.
A Biorobot Szentes Zágon által tervezett borítója
Fotó: Biró István
Bár az „erdélyi magyar” valóságot humorosan bemutató tárcái, glosszái révén vált ismerté, más jellegű írásai is vannak, a jövőben azokkal foglalkozna, mondta.
és a problémás hétköznapok után az erdélyi magyar jóllétet, a hyggét ( jóllét, meghittség, otthonosság, a dánok receptje a boldogságra) is meg szeretné mutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!