Botházi Mária dedikálja új kötetét a kolozsvári Vallásszabadság Házában
Fotó: Biró István
„Mindannyian élő robotok vagyunk” – ez az érzés erősödik bennünk Botházi Mária tárcáit, glosszáit olvasva, melyekből újabb kötetnyi állt össze. A Biorobot című könyvet hétfőn este mutatták be a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
2019. november 26., 16:282019. november 26., 16:28
2019. november 26., 20:492019. november 26., 20:49
Az erdélyi magyar hétköznapokat, az „erdélyi magyar nő” és „erdélyi magyar férfi” mindennapos problémáit humorosan bemutató írások először 2016-ban jelentek meg kötetben Boldogság juszt a tiéd címmel a Koinónia kiadónál.
Ezekből bárki magára ismerhet, és bár könnyen, egy szuszra írja őket, nem ment olyan könnyen, míg rátalált saját hangjára – mondta Forrai Szerénke rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva Botházi Mária. Első írásai az Erdélyi Naplóban jelentek meg, jelenleg a Főtér portálon közli őket, de a Facebookon is gyakran szembejönnek, népes rajongótábor osztogatja.
INTERJÚ – Botházi Mária publicistának, lapunk volt munkatársának nemrég látott napvilágot Boldogság, juszt is a tiéd című kötete, amelyben ironikus szemléletű szövegek olvashatóak a női lét sajátosságainak megéléséről, a kisebbségi lét fonákságairól.
A „biorobot” kifejezést egy barátnőjétől hallotta a szerző, mint mondta, adta magát, hogy erre a gondolatra fűzze fel a történeteket. Melynek szereplőit kettős perspektívából láttatja:
miközben állandó megfelelési kényszerünkben biorobotokká válunk. A helyzetünket jó adag iróniával, ugyanakkor együttérzéssel szemlélő szerző nem ítélkezik, csak megállapít, mintha azon ritka képessége révén, hogy felül tud emelkedni mindezen, minket is ehhez akarna hozzásegíteni.
Az írót Forrai Szerénke rádiós szerkesztő faggatta
Fotó: Biró István
A kötetben nem állást foglalni akar, hangsúlyozta, sokkal inkább arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy
Az „erdélyi magyar nő” a finom süteményért kapott dicséretre úgy reagál, „szót sem érdemel, tíz perc volt”, azonban a sok tíz perc egymásra tevődik.
Botházi Mária szerint az erdélyi magyar nő úgy van rossz helyzetben, hogy közben most van a legjobb helyzetben. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentsimoni nők 40 évvel ezelőtti életéről szóló írását említette példaként, melyből kiderül:
Aki szerint az erdélyi magyar társadalom alapérzése a szégyen, és a korábban nőkre jellemző érzés már a férfiakat is elérte.
Szokatlan könyvbemutatón jártunk péntek este: a kezdés előtt zsibaj, a bemutató közben rengeteg nevetés, a végén hosszas, de jól megérdemelt taps. Botházi Mária Boldogság juszt is a tiéd című kötetének bemutatóját a Minerva-házban tartották.
Botházi Mária szerint inkább a következőket kellene továbbadni: a türelemre való képességet és a tartást, önmagunk tiszteletét, mellyel másokét is kivívjuk.
– tapasztalja az egyetemi tanárként is tevékenykedő író. Az „énidő” kiharcolására a férfiak inkább képesek, mint a sokszor túl nagy áldozatot hozó nők, a gyerekkel szemben is következetesebbek.
A Biorobot Szentes Zágon által tervezett borítója
Fotó: Biró István
Bár az „erdélyi magyar” valóságot humorosan bemutató tárcái, glosszái révén vált ismerté, más jellegű írásai is vannak, a jövőben azokkal foglalkozna, mondta.
és a problémás hétköznapok után az erdélyi magyar jóllétet, a hyggét ( jóllét, meghittség, otthonosság, a dánok receptje a boldogságra) is meg szeretné mutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!