Márton Evelin író, szerkesztő faggatta a beszélgetésen Száraz Miklós Györgyöt
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének, idén Száraz Miklós György kapta, akinek számos írása látott napvilágot a folyóirat hasábjain.
2022. november 18., 21:512022. november 18., 21:51
2022. november 18., 21:522022. november 18., 21:52
A díjátadón, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusának dísztermében tartottak, Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus, a Helikon főszerkesztő-helyettese mondott laudációt, a résztvevőket Sándor Tamás konzul köszöntötte, majd Márton Evelin író, szerkesztő beszélgetett a szerzővel. Demeter Zsuzsa kiemelte többek közt a díjazott Lovak a ködben című regényét, a 2021-ben megjelent, Székelyek – Történelemről és hagyományról szóló kötetét, valamint a kétrészes, Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje – Író és feladat a 21. században című írását, amely a Helikon hasábjain látott napvilágot.
– emelte ki Demeter Zsuzsa. A Márton Evelin által vezetett, jó hangulatú, sokszor nagy derültséget keltő beszélgetésen kirajzolódott Száraz Miklós György írói és emberi arcéle, a szerző beszélt életpályájáról, gyermek- és fiatalkoráról, családjáról, pályaválasztásáról, és arról is, hogy kavicsokat, régi edényeket, bokályokat is gyűjt – textíliát azonban nem.
Mint kifejtette, gyerekkorától régész szeretett volna lenni, ő maga szerette volna megtalálni Attila király és Árpád vezér sírját is, de a filmrendezéssel is kacérkodott, és csak 39 éves korában kezdett el írni. Egyébként az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, néhány félév régészetet is hallgatott.
– idézte Márton Evelin Száraz Miklós György mondatát az Író és feladat a 21. században című szövegből, a mondat pedig így folytatódik: „Másodszor meg azért, mert Bibó Istvánnal értek egyet, aki szerint a kíméletlenül pontosan felmért határok, valamint a realitásokon belül elérhető maximális lehetőségek az egyetlen utunk”. Márton Evelin úgy fogalmazott, a frissen díjazott író műveivel találkozni olyan, mint Aladdin lámpásának megdörzsölése: nem tudni, mivel találja magát szemben az olvasó.
Száraz Miklós Györgynek Demeter Zsuzsa, a Helikon főszerkesztő-helyettese adta át az elismerést
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György arról is beszélt, hogy bár Budapesten született 1958-ban és ott is nőtt fel, mivel édesanyja a fővároshoz közeli Törökbálinton dolgozott orvosként, a hatalmas park közepén található kastélyt – ahol a tüdőkórház működött – és környékét tekintette otthonának, és a falusi környezetben érezte jól magát, ahol annak idején még lovaskocsik közlekedtek.
Az Andalúziai kutyák című, tárcanovellákat felsorakoztató kötetből felolvasta Babus néném című írását, amely nagynénjének frappánsan, választékosan és láttató erővel megírt leveleit idézi fel. „Ez a szöveg olykor sokkal jobb, mint amilyent mi, írók írunk” – jellemezte Babus nénje szövegét.
Szó esett arról is, hogy a Székelyek című kötet szerzőjének milyen a viszonya a székely tájnyelv szavaival. Száraz Miklós György elmesélte, nagyon sok székelyes fordulatot szeret, és amikor könyvei megjelenése előtt a korrektorok ki akarják javítani, akkor nem engedi: ilyen például a „megkötte magát”, amit „megkötötte magát”-ra akartak javítani. Nagy derültséget keltett a közönség körében, amikor a szerző felolvasta zárásként Macskajaj című írását, szintén az Andalúziai kutyák című kötetből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!