Ha augusztus végéig nem sikerül elfogadni a bértörvényt, elúszhat 770 millió euró
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán. Jövő héten újabb tárgyalási forduló várható a bértörvény legújabb tervezetéről, amelyet csütörtökön kaptak kézhez a pártelnökök, és amelynek jó néhány részlete kiszivárgott. Mutatjuk a legfrisseb fejleményeket.
2026. augusztus 21., 15:492026. augusztus 21., 15:49
Megállapodás nélkül zárult Nicușor Dan elnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ vezetőinek csütörtöki konzultációja, amelyen a közalkalmazotti bértörvény legújabb tervezetéről egyeztettek.
A találkozó előzménye – mint ismeretes –, hogy a napokban az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelynek nyomán Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda esti bejelentése szerint a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium szakértői megkezdték a jogszabályjavaslat felülvizsgálatát. A kormányfő jelezte: Brüsszelben nem utasították el a tervezetet, „csak bizonyos észrevételeket tettek, valamint felvetettek néhány kérdést és kérték néhány, a józan ész alapján indokolt pontosítást”.
„A probléma abból adódik, hogy ha a bérkeretet egy bizonyos szint fölé emeled, akkor a különbözetet máshonnan kell lefaragnod. Tehát a lényeg az, hogy végül – plusz-mínusz – a román gazdaság fenntartható keretein belül maradj” – fejtette ki Bolojan.
Az egykori kormánykoalíció pártjai között viszont nem újkeletű a nézeteltérés a törvénytervezet körül, márpedig a kormánybuktató és jelenleg ellenzékből politizáló szociáldemokraták nélkül nem megy át a parlamenten a jogszabály, amely azért is létfontosságú, mivel az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldköve, és 770 millió euró úszhat el, ha a hónap végéig nem sikerül elfogadni.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A csütörtöki találkozón a felek abban maradtak, hogy jövő héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek, addig kielemzik a legújabb tervezetet. A dokumentum ugyanakkor rögtön kiszivárgott, több bukaresti sajtóorgánum is közölt belőle részleteket.
Egybehangzó értesülés például, hogy tovább csökkenthetik a közalkalmazotti bérek kiszámításának alapját jelentő referenciaértéket. A mostani jogszabályjavaslat 4000 lejes referenciaértékkel számol olyan körülmények között, hogy a Florin Manole PSD-s munkaügyi miniszter korábban még 4325 lejt javasolt, és a brüsszeli véleményezés előtti tervezetben végül 4100 lej szerepelt.
A közalkalmazotti bértörvény tervezetét előzetes politikai megállapodás alapján kellene megvitatni és megszavazni a parlamentben – jelentette ki kedden az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
A kiszivárgott részletek szerint az új törvénytervezet számos változást hoz például a tanügyben, többek között a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérszorzóinak emelését is kilátásba helyezi.
Az Antena 3 CNN a kiszivárgott dokumentumból azt emeli ki, hogy a bértörvény első változatában szerepelt egy rendelkezés, amely szerint az I. mellékletben szereplő tanári és tanári segédszemélyzet esetében a teljesítményjutalom két évre állapítható meg, most viszont ezt a rendelkezést eltávolították.
Emellett a bérezési törvény legújabb változata azt is pontosítja, hogy bizonyos meglévő érdemfokozatok teljesítmény alapján nyújtott prémiumokká alakulnak át, és ezek fennmaradnak egy megszabott időszakban – írja a Mediafax hírügynökség.
Az Antena 3 CNN által megtekintett dokumentumból az is kiderül, hogy a doktori tudományos cím után járó juttatás bruttó 500 lej/hónapra van megállapítva, azonban bizonyos feltételek mellett.
Ugyanakkor a tervezet legújabb változata kifejezetten meghatározza az oktatási szolgálati idő fogalmát is, amelyet tényleges szolgálati időre és elismert szolgálati időre osztanak fel.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Ugyanez a dokumentum az egészségügyben dolgozók esetében előírja, hogy a hétvégi munkáért járó pótlék mértéke 30 százalékról 40 százalékra emelkedik, míg az ünnepnapokon teljesített ügyeletekért az alapbérhez tartozó óradíjnál 20 százalék helyett 30 százalékkal magasabb óradíj jár.
Sajtóhírek szerint a bértörvény ezen változatában egy újdonság is megjelenik a júliusban kidolgozott verzióhoz képest: 2027-től az ágyakkal ellátott egészségügyi intézmények számára országos kísérleti programot indítanak útjára.
A tervezet továbbá az értesülések szerint módosítja a munkakörülmények miatti pótlékok odaítélésének módját. Ezeket a tevékenység végzésének körülményeitől függően négy szintre osztanák, minden szint esetében alsó határokat megállapítva, és a felső határokat emelve.
Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus.
és arra kérte a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg a jogszabályjavaslatot.
Iulian Pope elnök szerint a tervezet új változata – amelyet az ügyvivő munkaügyi miniszter néhány nappal korábban még „visszautasíthatatlan ajánlatnak” nevezett – rosszabb a korábbiaknál. A Sanitas elnöke úgy véli, hogy a javaslat nem oldja meg a jelenlegi problémákat, figyelmen kívül hagyja az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók munkájának társadalmi értékét, és a valós reform helyett a költségvetési kiadások korlátozására összpontosít.
Álláspontjuk szerint így a törvényben szereplő jogosultságok későbbi költségvetési döntésektől függő ígéretekké válhatnak.
A Sanitas bírálta az egészségügyi intézmények és a szakmai tevékenységek hat kategóriába sorolását is, mert ez szerintük újabb bérkülönbségeket idézhet elő hasonló munkát végző alkalmazottak között.
A szakszervezet a pótlékok 20 százalékos felső határát is elfogadhatatlannak tartja. Meglátásuk szerint ez indokolatlanul merevvé teszi a bérezési rendszert, és nem veszi figyelembe az egészségügyi és szociális dolgozók sajátos munkakörülményeit. Hangsúlyozták, hogy
hanem többek között a műszakokat és hétvégi munkát, a munkaszüneti napokon végzett szolgálatot, a foglalkozási kockázatokat, az ártalmaknak való kitettséget, valamint a fokozott fizikai és pszichés megterhelést hivatottak ellentételezni.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményében a Sanitas emlékeztette a kormányt, hogy az egészségügyi sztrájkot csak felfüggesztették, nem zárták le. A szakszervezeti szövetség szerint ha a jogszabály végleges formájában figyelmen kívül hagyja az egészségügyi alkalmazottak javaslatait, tovább súlyosbodnak a munkaügyi konfliktust kiváltó problémák.
Az oktatási szakszervezetek pénteken szintén bejelentették, hogy „kategorikusan elutasítják” az egységes bérrendszerről szóló törvény rendelkezéseit, mivel úgy vélik, hogy a munkaügyi minisztérium által bemutatott legújabb változat „közvetlen provokáció” a rendszerben dolgozó alkalmazottak felé. Az oktatási szakszervezetek arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Az akkori ígéreteket, amelyek a tiltakozó akciók által kiváltott helyzet feloldására irányultak, valamint a román tisztviselők által aláírt hivatalos dokumentumokat most lábbal tiporják, ami a román állam részéről a tanári kar iránti őszinteség és tisztelet krónikus hiányát bizonyítja. Válaszul a munkaügyi miniszter kijelentéseire közöljük vele, hogy sikerült elérnie azt a »ellenkező eredményt«, hogy az ígért »vissza nem utasítható ajánlat« valójában olyan ajánlat lett, amelyet kategorikusan elutasítunk” – áll egy pénteken nyilvánosságra hozott közleményben, amelyet a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezeti szövetség adott ki.
A több mint 300 000 munkavállaló érdekeit képviselő három szakszervezet „határozott felhívást” intézett az összes parlamenti párthoz, arra kérve őket, hogy ne szavazzák meg a bérezési törvénytervezetet, amennyiben az a parlament elé kerül.
– érvelnek a szakszervezetek képviselői a News.ro hírügynökséghez eljuttatott dokumentumban.
Felhívják egyúttal a figyelmet az oktatás „kritikus helyzetére”, kifejtve, hogy ez volt az egyetlen terület, amely tavaly szenvedett a bevezetett megszorító intézkedések következtében, míg más szektorokat „megvédtek”.
Tiltakozó akciókba kezdenek a nyugdíjpénztárak szakszervezetei, és akár munkabeszüntetésre is készek, ha az új bértörvény tervezete a jelenlegi formájában marad– figyelmeztetett a Munka Társadalmi Szolidaritása Országos Szövetség (FNSSM).
Pénteki közleményében a szövetség 'mély elégedetlenségét' fejezi ki a bértörvénytervezet jelenlegi formájával kapcsolatban, és követeli a nyugdíjpénztáraknál dolgozók jövedelmét érintő rendelkezések módosítását.
Az FNSSM álláspontja szerint egy új bértörvény nem indulhat ki abból, hogy a referenciaértéket csökkentik, amíg a cél a valódi jövedelememelkedés és a vásárlóerő fenntartása.
Az egyik legnagyobb problémát a területi nyugdíjpénztárak alkalmazottai esetében a szorzók közötti eltérések jelentik. Az augusztus 20-i tervezetben egy magasabb beosztású tanácsadó esetében a koefficiens 2,80 a központi intézményben és 2,15 a területi pénztáraknál. A 4000 lejes referenciaértéket alapul véve ez a havi bruttó fizetésben közel 2600 lej különbséget jelent – hívta fel a figyelmet az FNSSM, amely szerint a központi intézmény és a területi pénztárak ugyanolyan tisztséget betöltő alkalmazottainak fizetése között akár 30-32 százalékos különbség is lehet majd.
A szövetség szerint a bértörvénynek valódi béremeléseket kell eredményeznie, nem csupán a koefficiensek átrendezését és a jövedelmek ideiglenes fenntartását kompenzációs mechanizmusok révén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár korábban bírálta Románia hitelezőit, George Simion, az AUR elnöke most más hangnemet ütött meg, és igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy ha pártja hatalomra kerül, minden nemzetközi pénzügyi kötelezettségének eleget tesz.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kezdeti döcögés után úgy tűnik, hogy beindult végre az október elsején élesített TollRo online útdíjfizetési rendszer – legalábbis a CNAIR kedd esti bejelentése szerint sikerült orvosolniuk a kezdetben felmerül technikai hibákat.
Ha a konkrét építési munkálatok nem is, az előkészítő tevékenységek már októberben elkészülhetnek a Nagyváradot Araddal összekötő, DEx16-os jelzésű gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán.
A Moldovát Romániával összekötő nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!