
Ha augusztus végéig nem sikerül elfogadni a bértörvényt, elúszhat 770 millió euró
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán. Jövő héten újabb tárgyalási forduló várható a bértörvény legújabb tervezetéről, amelyet csütörtökön kaptak kézhez a pártelnökök, és amelynek jó néhány részlete kiszivárgott. Mutatjuk a legfrisseb fejleményeket.
2026. augusztus 21., 15:492026. augusztus 21., 15:49
Megállapodás nélkül zárult Nicușor Dan elnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ vezetőinek csütörtöki konzultációja, amelyen a közalkalmazotti bértörvény legújabb tervezetéről egyeztettek.
A találkozó előzménye – mint ismeretes –, hogy a napokban az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelynek nyomán Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda esti bejelentése szerint a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium szakértői megkezdték a jogszabályjavaslat felülvizsgálatát. A kormányfő jelezte: Brüsszelben nem utasították el a tervezetet, „csak bizonyos észrevételeket tettek, valamint felvetettek néhány kérdést és kérték néhány, a józan ész alapján indokolt pontosítást”.
„A probléma abból adódik, hogy ha a bérkeretet egy bizonyos szint fölé emeled, akkor a különbözetet máshonnan kell lefaragnod. Tehát a lényeg az, hogy végül – plusz-mínusz – a román gazdaság fenntartható keretein belül maradj” – fejtette ki Bolojan.
Az egykori kormánykoalíció pártjai között viszont nem újkeletű a nézeteltérés a törvénytervezet körül, márpedig a kormánybuktató és jelenleg ellenzékből politizáló szociáldemokraták nélkül nem megy át a parlamenten a jogszabály, amely azért is létfontosságú, mivel az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldköve, és 770 millió euró úszhat el, ha a hónap végéig nem sikerül elfogadni.

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A csütörtöki találkozón a felek abban maradtak, hogy jövő héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek, addig kielemzik a legújabb tervezetet. A dokumentum ugyanakkor rögtön kiszivárgott, több bukaresti sajtóorgánum is közölt belőle részleteket.
Egybehangzó értesülés például, hogy tovább csökkenthetik a közalkalmazotti bérek kiszámításának alapját jelentő referenciaértéket. A mostani jogszabályjavaslat 4000 lejes referenciaértékkel számol olyan körülmények között, hogy a Florin Manole PSD-s munkaügyi miniszter korábban még 4325 lejt javasolt, és a brüsszeli véleményezés előtti tervezetben végül 4100 lej szerepelt.

A közalkalmazotti bértörvény tervezetét előzetes politikai megállapodás alapján kellene megvitatni és megszavazni a parlamentben – jelentette ki kedden az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
A kiszivárgott részletek szerint az új törvénytervezet számos változást hoz például a tanügyben, többek között a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérszorzóinak emelését is kilátásba helyezi.
Az Antena 3 CNN a kiszivárgott dokumentumból azt emeli ki, hogy a bértörvény első változatában szerepelt egy rendelkezés, amely szerint az I. mellékletben szereplő tanári és tanári segédszemélyzet esetében a teljesítményjutalom két évre állapítható meg, most viszont ezt a rendelkezést eltávolították.
Emellett a bérezési törvény legújabb változata azt is pontosítja, hogy bizonyos meglévő érdemfokozatok teljesítmény alapján nyújtott prémiumokká alakulnak át, és ezek fennmaradnak egy megszabott időszakban – írja a Mediafax hírügynökség.
Az Antena 3 CNN által megtekintett dokumentumból az is kiderül, hogy a doktori tudományos cím után járó juttatás bruttó 500 lej/hónapra van megállapítva, azonban bizonyos feltételek mellett.
Ugyanakkor a tervezet legújabb változata kifejezetten meghatározza az oktatási szolgálati idő fogalmát is, amelyet tényleges szolgálati időre és elismert szolgálati időre osztanak fel.

A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Ugyanez a dokumentum az egészségügyben dolgozók esetében előírja, hogy a hétvégi munkáért járó pótlék mértéke 30 százalékról 40 százalékra emelkedik, míg az ünnepnapokon teljesített ügyeletekért az alapbérhez tartozó óradíjnál 20 százalék helyett 30 százalékkal magasabb óradíj jár.
Sajtóhírek szerint a bértörvény ezen változatában egy újdonság is megjelenik a júliusban kidolgozott verzióhoz képest: 2027-től az ágyakkal ellátott egészségügyi intézmények számára országos kísérleti programot indítanak útjára.
A tervezet továbbá az értesülések szerint módosítja a munkakörülmények miatti pótlékok odaítélésének módját. Ezeket a tevékenység végzésének körülményeitől függően négy szintre osztanák, minden szint esetében alsó határokat megállapítva, és a felső határokat emelve.

Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus.
és arra kérte a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg a jogszabályjavaslatot.
Iulian Pope elnök szerint a tervezet új változata – amelyet az ügyvivő munkaügyi miniszter néhány nappal korábban még „visszautasíthatatlan ajánlatnak” nevezett – rosszabb a korábbiaknál. A Sanitas elnöke úgy véli, hogy a javaslat nem oldja meg a jelenlegi problémákat, figyelmen kívül hagyja az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók munkájának társadalmi értékét, és a valós reform helyett a költségvetési kiadások korlátozására összpontosít.
Álláspontjuk szerint így a törvényben szereplő jogosultságok későbbi költségvetési döntésektől függő ígéretekké válhatnak.
A Sanitas bírálta az egészségügyi intézmények és a szakmai tevékenységek hat kategóriába sorolását is, mert ez szerintük újabb bérkülönbségeket idézhet elő hasonló munkát végző alkalmazottak között.
A szakszervezet a pótlékok 20 százalékos felső határát is elfogadhatatlannak tartja. Meglátásuk szerint ez indokolatlanul merevvé teszi a bérezési rendszert, és nem veszi figyelembe az egészségügyi és szociális dolgozók sajátos munkakörülményeit. Hangsúlyozták, hogy
hanem többek között a műszakokat és hétvégi munkát, a munkaszüneti napokon végzett szolgálatot, a foglalkozási kockázatokat, az ártalmaknak való kitettséget, valamint a fokozott fizikai és pszichés megterhelést hivatottak ellentételezni.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményében a Sanitas emlékeztette a kormányt, hogy az egészségügyi sztrájkot csak felfüggesztették, nem zárták le. A szakszervezeti szövetség szerint ha a jogszabály végleges formájában figyelmen kívül hagyja az egészségügyi alkalmazottak javaslatait, tovább súlyosbodnak a munkaügyi konfliktust kiváltó problémák.
Az oktatási szakszervezetek pénteken szintén bejelentették, hogy „kategorikusan elutasítják” az egységes bérrendszerről szóló törvény rendelkezéseit, mivel úgy vélik, hogy a munkaügyi minisztérium által bemutatott legújabb változat „közvetlen provokáció” a rendszerben dolgozó alkalmazottak felé. Az oktatási szakszervezetek arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Az akkori ígéreteket, amelyek a tiltakozó akciók által kiváltott helyzet feloldására irányultak, valamint a román tisztviselők által aláírt hivatalos dokumentumokat most lábbal tiporják, ami a román állam részéről a tanári kar iránti őszinteség és tisztelet krónikus hiányát bizonyítja. Válaszul a munkaügyi miniszter kijelentéseire közöljük vele, hogy sikerült elérnie azt a »ellenkező eredményt«, hogy az ígért »vissza nem utasítható ajánlat« valójában olyan ajánlat lett, amelyet kategorikusan elutasítunk” – áll egy pénteken nyilvánosságra hozott közleményben, amelyet a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezeti szövetség adott ki.
A több mint 300 000 munkavállaló érdekeit képviselő három szakszervezet „határozott felhívást” intézett az összes parlamenti párthoz, arra kérve őket, hogy ne szavazzák meg a bérezési törvénytervezetet, amennyiben az a parlament elé kerül.
– érvelnek a szakszervezetek képviselői a News.ro hírügynökséghez eljuttatott dokumentumban.
Felhívják egyúttal a figyelmet az oktatás „kritikus helyzetére”, kifejtve, hogy ez volt az egyetlen terület, amely tavaly szenvedett a bevezetett megszorító intézkedések következtében, míg más szektorokat „megvédtek”.
Tiltakozó akciókba kezdenek a nyugdíjpénztárak szakszervezetei, és akár munkabeszüntetésre is készek, ha az új bértörvény tervezete a jelenlegi formájában marad– figyelmeztetett a Munka Társadalmi Szolidaritása Országos Szövetség (FNSSM).
Pénteki közleményében a szövetség 'mély elégedetlenségét' fejezi ki a bértörvénytervezet jelenlegi formájával kapcsolatban, és követeli a nyugdíjpénztáraknál dolgozók jövedelmét érintő rendelkezések módosítását.
Az FNSSM álláspontja szerint egy új bértörvény nem indulhat ki abból, hogy a referenciaértéket csökkentik, amíg a cél a valódi jövedelememelkedés és a vásárlóerő fenntartása.
Az egyik legnagyobb problémát a területi nyugdíjpénztárak alkalmazottai esetében a szorzók közötti eltérések jelentik. Az augusztus 20-i tervezetben egy magasabb beosztású tanácsadó esetében a koefficiens 2,80 a központi intézményben és 2,15 a területi pénztáraknál. A 4000 lejes referenciaértéket alapul véve ez a havi bruttó fizetésben közel 2600 lej különbséget jelent – hívta fel a figyelmet az FNSSM, amely szerint a központi intézmény és a területi pénztárak ugyanolyan tisztséget betöltő alkalmazottainak fizetése között akár 30-32 százalékos különbség is lehet majd.
A szövetség szerint a bértörvénynek valódi béremeléseket kell eredményeznie, nem csupán a koefficiensek átrendezését és a jövedelmek ideiglenes fenntartását kompenzációs mechanizmusok révén.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
szóljon hozzá!