Ha augusztus végéig nem sikerül elfogadni a bértörvényt, elúszhat 770 millió euró
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán. Jövő héten újabb tárgyalási forduló várható a bértörvény legújabb tervezetéről, amelyet csütörtökön kaptak kézhez a pártelnökök, és amelynek jó néhány részlete kiszivárgott. Mutatjuk a legfrisseb fejleményeket.
2026. augusztus 21., 15:492026. augusztus 21., 15:49
Megállapodás nélkül zárult Nicușor Dan elnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ vezetőinek csütörtöki konzultációja, amelyen a közalkalmazotti bértörvény legújabb tervezetéről egyeztettek.
A találkozó előzménye – mint ismeretes –, hogy a napokban az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelynek nyomán Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda esti bejelentése szerint a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium szakértői megkezdték a jogszabályjavaslat felülvizsgálatát. A kormányfő jelezte: Brüsszelben nem utasították el a tervezetet, „csak bizonyos észrevételeket tettek, valamint felvetettek néhány kérdést és kérték néhány, a józan ész alapján indokolt pontosítást”.
„A probléma abból adódik, hogy ha a bérkeretet egy bizonyos szint fölé emeled, akkor a különbözetet máshonnan kell lefaragnod. Tehát a lényeg az, hogy végül – plusz-mínusz – a román gazdaság fenntartható keretein belül maradj” – fejtette ki Bolojan.
Az egykori kormánykoalíció pártjai között viszont nem újkeletű a nézeteltérés a törvénytervezet körül, márpedig a kormánybuktató és jelenleg ellenzékből politizáló szociáldemokraták nélkül nem megy át a parlamenten a jogszabály, amely azért is létfontosságú, mivel az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldköve, és 770 millió euró úszhat el, ha a hónap végéig nem sikerül elfogadni.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A csütörtöki találkozón a felek abban maradtak, hogy jövő héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek, addig kielemzik a legújabb tervezetet. A dokumentum ugyanakkor rögtön kiszivárgott, több bukaresti sajtóorgánum is közölt belőle részleteket.
Egybehangzó értesülés például, hogy tovább csökkenthetik a közalkalmazotti bérek kiszámításának alapját jelentő referenciaértéket. A mostani jogszabályjavaslat 4000 lejes referenciaértékkel számol olyan körülmények között, hogy a Florin Manole PSD-s munkaügyi miniszter korábban még 4325 lejt javasolt, és a brüsszeli véleményezés előtti tervezetben végül 4100 lej szerepelt.
A közalkalmazotti bértörvény tervezetét előzetes politikai megállapodás alapján kellene megvitatni és megszavazni a parlamentben – jelentette ki kedden az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
A kiszivárgott részletek szerint az új törvénytervezet számos változást hoz például a tanügyben, többek között a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérszorzóinak emelését is kilátásba helyezi.
Az Antena 3 CNN a kiszivárgott dokumentumból azt emeli ki, hogy a bértörvény első változatában szerepelt egy rendelkezés, amely szerint az I. mellékletben szereplő tanári és tanári segédszemélyzet esetében a teljesítményjutalom két évre állapítható meg, most viszont ezt a rendelkezést eltávolították.
Emellett a bérezési törvény legújabb változata azt is pontosítja, hogy bizonyos meglévő érdemfokozatok teljesítmény alapján nyújtott prémiumokká alakulnak át, és ezek fennmaradnak egy megszabott időszakban – írja a Mediafax hírügynökség.
Az Antena 3 CNN által megtekintett dokumentumból az is kiderül, hogy a doktori tudományos cím után járó juttatás bruttó 500 lej/hónapra van megállapítva, azonban bizonyos feltételek mellett.
Ugyanakkor a tervezet legújabb változata kifejezetten meghatározza az oktatási szolgálati idő fogalmát is, amelyet tényleges szolgálati időre és elismert szolgálati időre osztanak fel.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Ugyanez a dokumentum az egészségügyben dolgozók esetében előírja, hogy a hétvégi munkáért járó pótlék mértéke 30 százalékról 40 százalékra emelkedik, míg az ünnepnapokon teljesített ügyeletekért az alapbérhez tartozó óradíjnál 20 százalék helyett 30 százalékkal magasabb óradíj jár.
Sajtóhírek szerint a bértörvény ezen változatában egy újdonság is megjelenik a júliusban kidolgozott verzióhoz képest: 2027-től az ágyakkal ellátott egészségügyi intézmények számára országos kísérleti programot indítanak útjára.
A tervezet továbbá az értesülések szerint módosítja a munkakörülmények miatti pótlékok odaítélésének módját. Ezeket a tevékenység végzésének körülményeitől függően négy szintre osztanák, minden szint esetében alsó határokat megállapítva, és a felső határokat emelve.
Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus.
és arra kérte a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg a jogszabályjavaslatot.
Iulian Pope elnök szerint a tervezet új változata – amelyet az ügyvivő munkaügyi miniszter néhány nappal korábban még „visszautasíthatatlan ajánlatnak” nevezett – rosszabb a korábbiaknál. A Sanitas elnöke úgy véli, hogy a javaslat nem oldja meg a jelenlegi problémákat, figyelmen kívül hagyja az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók munkájának társadalmi értékét, és a valós reform helyett a költségvetési kiadások korlátozására összpontosít.
Álláspontjuk szerint így a törvényben szereplő jogosultságok későbbi költségvetési döntésektől függő ígéretekké válhatnak.
A Sanitas bírálta az egészségügyi intézmények és a szakmai tevékenységek hat kategóriába sorolását is, mert ez szerintük újabb bérkülönbségeket idézhet elő hasonló munkát végző alkalmazottak között.
A szakszervezet a pótlékok 20 százalékos felső határát is elfogadhatatlannak tartja. Meglátásuk szerint ez indokolatlanul merevvé teszi a bérezési rendszert, és nem veszi figyelembe az egészségügyi és szociális dolgozók sajátos munkakörülményeit. Hangsúlyozták, hogy
hanem többek között a műszakokat és hétvégi munkát, a munkaszüneti napokon végzett szolgálatot, a foglalkozási kockázatokat, az ártalmaknak való kitettséget, valamint a fokozott fizikai és pszichés megterhelést hivatottak ellentételezni.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményében a Sanitas emlékeztette a kormányt, hogy az egészségügyi sztrájkot csak felfüggesztették, nem zárták le. A szakszervezeti szövetség szerint ha a jogszabály végleges formájában figyelmen kívül hagyja az egészségügyi alkalmazottak javaslatait, tovább súlyosbodnak a munkaügyi konfliktust kiváltó problémák.
Az oktatási szakszervezetek pénteken szintén bejelentették, hogy „kategorikusan elutasítják” az egységes bérrendszerről szóló törvény rendelkezéseit, mivel úgy vélik, hogy a munkaügyi minisztérium által bemutatott legújabb változat „közvetlen provokáció” a rendszerben dolgozó alkalmazottak felé. Az oktatási szakszervezetek arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Az akkori ígéreteket, amelyek a tiltakozó akciók által kiváltott helyzet feloldására irányultak, valamint a román tisztviselők által aláírt hivatalos dokumentumokat most lábbal tiporják, ami a román állam részéről a tanári kar iránti őszinteség és tisztelet krónikus hiányát bizonyítja. Válaszul a munkaügyi miniszter kijelentéseire közöljük vele, hogy sikerült elérnie azt a »ellenkező eredményt«, hogy az ígért »vissza nem utasítható ajánlat« valójában olyan ajánlat lett, amelyet kategorikusan elutasítunk” – áll egy pénteken nyilvánosságra hozott közleményben, amelyet a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezeti szövetség adott ki.
A több mint 300 000 munkavállaló érdekeit képviselő három szakszervezet „határozott felhívást” intézett az összes parlamenti párthoz, arra kérve őket, hogy ne szavazzák meg a bérezési törvénytervezetet, amennyiben az a parlament elé kerül.
– érvelnek a szakszervezetek képviselői a News.ro hírügynökséghez eljuttatott dokumentumban.
Felhívják egyúttal a figyelmet az oktatás „kritikus helyzetére”, kifejtve, hogy ez volt az egyetlen terület, amely tavaly szenvedett a bevezetett megszorító intézkedések következtében, míg más szektorokat „megvédtek”.
Tiltakozó akciókba kezdenek a nyugdíjpénztárak szakszervezetei, és akár munkabeszüntetésre is készek, ha az új bértörvény tervezete a jelenlegi formájában marad– figyelmeztetett a Munka Társadalmi Szolidaritása Országos Szövetség (FNSSM).
Pénteki közleményében a szövetség 'mély elégedetlenségét' fejezi ki a bértörvénytervezet jelenlegi formájával kapcsolatban, és követeli a nyugdíjpénztáraknál dolgozók jövedelmét érintő rendelkezések módosítását.
Az FNSSM álláspontja szerint egy új bértörvény nem indulhat ki abból, hogy a referenciaértéket csökkentik, amíg a cél a valódi jövedelememelkedés és a vásárlóerő fenntartása.
Az egyik legnagyobb problémát a területi nyugdíjpénztárak alkalmazottai esetében a szorzók közötti eltérések jelentik. Az augusztus 20-i tervezetben egy magasabb beosztású tanácsadó esetében a koefficiens 2,80 a központi intézményben és 2,15 a területi pénztáraknál. A 4000 lejes referenciaértéket alapul véve ez a havi bruttó fizetésben közel 2600 lej különbséget jelent – hívta fel a figyelmet az FNSSM, amely szerint a központi intézmény és a területi pénztárak ugyanolyan tisztséget betöltő alkalmazottainak fizetése között akár 30-32 százalékos különbség is lehet majd.
A szövetség szerint a bértörvénynek valódi béremeléseket kell eredményeznie, nem csupán a koefficiensek átrendezését és a jövedelmek ideiglenes fenntartását kompenzációs mechanizmusok révén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!