Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: unnepikonyvhet.ro
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük. Aztán évekkel később már közösen főzték meg. Akárcsak az emlékeket, a városokat, a mondataikat. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik legemlékezetesebb beszélgetésén Szabó T. Anna és Dragomán György egymás mellett ülve – házastársként, de külön világokból érkezve – meséltek emlékekről, identitásról, városokról, gyerekekről és szövegekről.
2025. június 29., 08:562025. június 29., 08:56
2025. június 29., 13:202025. június 29., 13:20
Amikor Szabó T. Anna Kolozsvárra érkezik, azt mondja: hazajön. De ez nem volt mindig ennyire magától értetődő a szülővárosából családjával együtt a nyolcvanas évek végén Magyarországra áttelepült József Attila-díjas költő, író, műfordító számára.
Az „itthon” és az „otthon” közötti különbségtétel finom magyar nyelvi árnyalata lett a belső visszatérés kulcsa.
Dragomán György író, műfordító nem Kolozsvártól, hanem Marosvásárhelytől búcsúzott hosszabban – fájdalmasabban. Ő 13 évesen tudta meg, hogy el fognak költözni, de csak két évvel később jött meg az útlevél. Ezalatt a várakozással teli, feszültséggel átszőtt idő alatt kezdett el „kifelé figyelni”: megjegyezte az utcákat, házakat, kapukat, mint egy belső térképet. Egy titkos játékot játszott, amelynek tétje az volt, hogy el ne felejtsen semmit. És mire végül elment, már az egész várost vitte magával – azt a várost, ami abban a pillanatban meg is szűnt, hogy ő már nem volt ott többé.
A városokról – Vásárhelyről, Kolozsvárról, Szombathelyről, Budapestről – személyes és irodalmi módon is beszéltek. Szabó T. Anna talán még adós a Kolozsvár-regénnyel, szintén József Attila-díjas férje számára Vásárhely emlékezete több regényében is jelen van – igaz, sokszor más néven, más alakban.
A családi kapcsolatok régebbre nyúlnak vissza, mint a házasság. Szabó T. Anna nagyapja volt az a nyelvészprofesszor, akinek a szigorúsága miatt Dragomán György édesanyja végül nem tudta megszerezni a doktori fokozatát. Egy másik generáció kudarca, amit a következő – akarva-akaratlanul – jóváír. A két kamasz találkozása óta együtt írnak, olvasnak, élnek. Már egészen korán érezték, hogy ez nem pusztán szerelem, hanem közös történet.
Elviccelik Dragomán maximalizmusát, leszögezve, hogy a tökéletességre való törekvés nemcsak az írásban, hanem a hagymavágásban is tetten érhető otthonukban.
A beszélgetés során apaság és anyaság kérdését sem kerülték meg. Dragomán a gyerekekkel együtt élve dolgozott – volt, hogy a sapka jelezte: most „mondatban van”, és nem szabad megszólítani. Így tanulták meg a fiúk, mikor lehet és mikor nem lehet közbeavatkozni. De ő maga is tudja, az apaságról még nem írt eleget: bár majdnem minden szövegében ott vannak az apák és fiúk, saját apjának alakját sosem dolgozta még fel igazán.
A végén még az is kiderült: van egy soha meg nem jelentett forgatókönyv is, vívós kalandregény karddal és Szondi két apródjával – valamikor gyerekregény lehet belőle. De addig is maradnak a közös történetek, a főzés, a viták, a sapka, a mondatok, és a tudat, hogy amit egyikük tud, azt a másik is.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás