Hirdetés

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtöktől vasárnapig tart

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: csütörtökön megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje. A szervezők és felszólalók ünnepi hangulatban, de egyben komoly társadalmi és kulturális kérdéseket érintve köszöntötték az egybegyűlteket, és hívták közös gondolkodásra a könyvek és szavak barátait.

Tóth Gödri Iringó

2025. június 26., 18:462025. június 26., 18:46

2025. június 28., 13:012025. június 28., 13:01

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét célja idén is változatlan: találkozást teremteni kortárs magyar irodalommal, szerzőkkel, olvasókkal és mindazokkal, akik közösségi élményként tekintenek az irodalomra.

Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere a csütörtöki megnyitón elhangzott ünnepi beszédében kiemelte:

Hirdetés

a könyvekben benne van a jelenünk és a jövőnk is.

„Egy város, amely könyveket ünnepel, egyben önmagát is ünnepli. Történelmét, gondolkodását, nyitottságát és sokszínűségét” – hangsúlyozta. A könyvhét emlékeztet arra is, hogy az olvasás nem magányos, hanem közösségi aktus: egy könyv lehet személyes élmény, de a róla szóló beszélgetés már kapcsolódás. „Ahol könyvet olvasnak, ott kérdeznek. Ahol kérdeznek, ott gondolkodnak. Ahol gondolkodnak, ott fejlődés van” – szögezte le.

A megnyitó következő felszólalója, Markó Béla költő, író beszédében felidézte, hogy milyen szabályokat tanult gyermekkorában: a kenyeret nem szabad eldobni, a fecskét nem szabad bántani, édesanyánkat szeretni kell és a könyvet nem szabad eltépni. Kifejtette, hogy bár gyerekkora óta sok minden megváltozott, a könyvhöz való viszonya nem.

„Mégsem hajítanék szemétre könyvet ma sem, ez számomra legalább annyira elképzelhetetlen, mint egyetérteni a halálbüntetéssel” – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a könyv mára sokféle szerepet kaphat – papírnehezék, dizájnelem vagy épp támaszték egy billegő asztal alá –, de szerinte továbbra is az olvasás joga a legfontosabb.

„A könyv nemcsak tárgy, hanem jog. Az olvasás joga. És ezt a jogot már az is korlátozza, ha a könyv nem hozzáférhető” – vélekedett, hozzátéve, hogy a könyv nem múlhat el, mert a könyv az identitás hordozója.

Idézet
A könyv mi magunk vagyunk. Erdélyi magyar könyv nélkül nincsenek erdélyi magyarok”

– mondta.

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

Szántai János E-MIL-elnök a könyvhét megnyitóján

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Mile Balázs első beosztott konzul Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében arra mutatott rá, hogy a könyv és az olvasás nemcsak az egyén belső életét, hanem a közösség kulturális minőségét is formálja. Áprily Lajos esszéjére utalva kiemelte: az irodalmi szöveg nemcsak művészi termék, hanem közvetítő közeg, amely segít az értékek felismerésében és megtartásában – különösen egy olyan korban, ahol az információ és a mesterséges intelligencia egyszerre túlcsordul és elbizonytalanít.

Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser, aki a Petőfi Kulturális Ügynökség által hozott Radnóti Miklós-kiállítást mutatta be, beszédében mintegy összefogta az addig elhangzott költők, írók neveit, rámutatott a magyar irodalomtörténet kusza kapcsolataira, barátságok, mentorok és tanítványok szövevényes hálójának a létezésére. Szavai nyomán a magyar irodalom egy nagy térképe rajzolódott ki: Áprily Lajostól Nemes Nagy Ágnesen át Szerb Antalig, Pilinszkyig, Radnótiig.

Kiemelte, hogy a rendezvény keretében megtekinthető, Radnótira fókuszáló tárlat nemcsak a költő életművét mutatja be, hanem azt is, hogyan lehet 35 év alatt egy teljes világot felépíteni.

„Radnóti életének kulcsszava az áldozat. Egy 1940-es naplóbejegyzésében azt írja: ha még dolgom van, nem halhatok meg. Ha elpusztulok, akkor nem volt értelme annak, hogy éltem.”

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

Radnóti-kiállítás a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke a kulturális tudás visszaszorulását, a tudatlanság térnyerését említette. Szerinte ma egyre többen vélekednek hangosan anélkül, hogy olvasnának, mérlegelnének vagy utánajárnának. „Nincs időnk olvasni, de mindenről van véleményünk – többnyire mások bosszúságára.”

A felszólalók sorát Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke zárta, aki keserű humorral szólt az értelmiségi szerep mai nehézségeiről.

„Teljesen mindegy, milyen érveket hozunk – ugyanazért a gondolatért lenáciznak és leliberóznak” – szögezte le, hozzátéve, hogy bár az írók, költők, festők sokszor értelmetlennek érzik munkájukat, a könyvhéthez hasonló események évről évre megmutatják: igenis van igény a gondolatra.

Idézet
Beszélgetnünk kell az olvasókkal – 365 napon át, nemcsak ezen a néhány ünnepi napon”

– vélekedett.

A megnyitón adták át a Kolozsvár Társaság által alapított Kolozsvár Büszkesége díjakat is, amelyek olyan személyiségeket ismernek el, akik hosszú távon gazdagították a város magyar kulturális és intézményi életét.

Elsőként Cseke Pétert köszöntötték, akinek több évtizedes munkássága egyszerre épített irodalmi, tudományos és oktatási értékeket.

Győrffy Gábor laudációjában kiemelte: Cseke Péter újságíróként a kommunista cenzúra idején is a valóság feltárására törekedett, majd kutatóként az erdélyi magyar irodalom és művelődés kevéssé ismert fejezeteit tette elérhetővé. Munkái közül több évtizedekig nem jelenhetett meg, műveit indexre tette a hatalom.

Az 1990-es évektől kezdve a kolozsvári magyar újságíróképzés megalapítója és formálója volt, több generációnyi fiatal oktatójává vált. A Me.dok folyóirat elindítása, valamint a szakmai mester- és doktori képzések kidolgozása is nevéhez köthető. Laudációjában elhangzott: „egy rendhagyó, ugyanakkor mégis jellegzetes, elkötelezett erdélyi értelmiségi magatartás az övé”, aki koncepciózus gondolkodással és állhatatos következetességgel építette a közösségi tudást.

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét célja idén is változatlan: találkozást teremteni kortárs magyar irodalommal, szerzőkkel, olvasókkal

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Másodikként Széman Pétert méltatták, akinek pályája nemcsak az orvostudományban, hanem a közösségépítés és művelődés terén is példaértékű.

Tóth Guttman Emese a díjazott laudálása során felidézte, hogy a tüdőgyógyász szakorvosként kezdte Zilahon, majd kórházigazgatóként és közéleti szereplőként évtizedekig formálta a helyi magyar kulturális hálózatokat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökeként meghatározó szerepe volt abban, hogy az EMKE intézményesen is megerősödjön a Kárpát-medencében. Emellett zenei és művészeti események szervezője, közösségi rendezvények állandó résztvevője és támogatója.

A laudátor külön kiemelte, hogy Széman Péter számára az orvosi eskü nemcsak a gyógyításról szólt, hanem az értelmi és szellemi egészség szolgálatáról is. „Múlt, jelen és jövő úgy forrt össze nála, hogy az egyéntől a közösségig mindenki tanulhat belőle valamit” – hangzott el a méltatásban.

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vasárnapig várja a látogatókat a kiadók standjaival, izgalmas beszélgetésekkel, Radnóti Miklós-kiállítással, dedikálásokkal, gyerekkönyves programokkal és esti koncertekkel. A könyvek, úgy tűnik, idén sem csak a polcokon vannak jelen – hanem a beszélgetésekben, kérdésekben és találkozásokban is.

korábban írtuk

Több mint félszáz szerző, 80 program várja a könyvbarátokat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Több mint félszáz szerző, 80 program várja a könyvbarátokat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Több mint 50 szerzővel és nyolcvannál is több programmal várják az érdeklődőket a június 26. és 29. között tartandó 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melynek főbb meghívottjai Lars Saabye Christensen norvég-dán és Gabriel Adameșteanu román író.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
Hirdetés
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
2026. július 14., kedd

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió
Hirdetés
Hirdetés