Az ötvenes évek megértése nélkül nehéz belelátni abba az őrületbe, amely 1989-ig vagy még tovább tartott – jelentette ki Szabó Róbert Csaba író, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című irodalmi beszélgetéssorozatának hétvégi meghívottja.
2016. november 28., 12:432016. november 28., 12:43
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az írót a sorozat házigazdája, László Noémi faggatta elsősorban Alakváltók című regényéről.
A beszélgetés elején főleg Szilágybagosról, Szabó Róbert Csaba szülőfalujáról esett szó annak kapcsán, hogy az író korábban úgy nyilatkozott a településről: „a szülőfalum egy struktúra\". László Noémi kérdésére kifejtette, már nem olyan élő a kapcsolata a szülőfalujával, mint egykor, és azok az emlékek, amelyeket a településről őriz, „furcsa szerkezeteket alkotnak\". Legutóbb megjelent Alakváltók című regényéről a szerző elmondta, olyan kalandregényt kívánt írni, amilyet ő maga is szívesen olvasott gyermekkorában, a betyártörténetből forgatókönyvet is írt. Azt is elárulta, hogy az 1950-es évek felelevenítésével azt szerette volna megérteni, hogy az 1989-es „hatalomváltásnak tűnő valami\" hogy lehetett olyan, amilyen.
Az Alakváltók című regény áprilisi kolozsvári bemutatóján Szabó Róbert Csaba elmesélte, a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról. A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenállók története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!