Az ötvenes évek megértése nélkül nehéz belelátni abba az őrületbe, amely 1989-ig vagy még tovább tartott – jelentette ki Szabó Róbert Csaba író, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című irodalmi beszélgetéssorozatának hétvégi meghívottja.
2016. november 28., 12:432016. november 28., 12:43
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az írót a sorozat házigazdája, László Noémi faggatta elsősorban Alakváltók című regényéről.
A beszélgetés elején főleg Szilágybagosról, Szabó Róbert Csaba szülőfalujáról esett szó annak kapcsán, hogy az író korábban úgy nyilatkozott a településről: „a szülőfalum egy struktúra\". László Noémi kérdésére kifejtette, már nem olyan élő a kapcsolata a szülőfalujával, mint egykor, és azok az emlékek, amelyeket a településről őriz, „furcsa szerkezeteket alkotnak\". Legutóbb megjelent Alakváltók című regényéről a szerző elmondta, olyan kalandregényt kívánt írni, amilyet ő maga is szívesen olvasott gyermekkorában, a betyártörténetből forgatókönyvet is írt. Azt is elárulta, hogy az 1950-es évek felelevenítésével azt szerette volna megérteni, hogy az 1989-es „hatalomváltásnak tűnő valami\" hogy lehetett olyan, amilyen.
Az Alakváltók című regény áprilisi kolozsvári bemutatóján Szabó Róbert Csaba elmesélte, a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról. A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenállók története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!