
Az ötvenes évek megértése nélkül nehéz belelátni abba az őrületbe, amely 1989-ig vagy még tovább tartott – jelentette ki Szabó Róbert Csaba író, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című irodalmi beszélgetéssorozatának hétvégi meghívottja.
2016. november 28., 12:432016. november 28., 12:43
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az írót a sorozat házigazdája, László Noémi faggatta elsősorban Alakváltók című regényéről.
A beszélgetés elején főleg Szilágybagosról, Szabó Róbert Csaba szülőfalujáról esett szó annak kapcsán, hogy az író korábban úgy nyilatkozott a településről: „a szülőfalum egy struktúra\". László Noémi kérdésére kifejtette, már nem olyan élő a kapcsolata a szülőfalujával, mint egykor, és azok az emlékek, amelyeket a településről őriz, „furcsa szerkezeteket alkotnak\". Legutóbb megjelent Alakváltók című regényéről a szerző elmondta, olyan kalandregényt kívánt írni, amilyet ő maga is szívesen olvasott gyermekkorában, a betyártörténetből forgatókönyvet is írt. Azt is elárulta, hogy az 1950-es évek felelevenítésével azt szerette volna megérteni, hogy az 1989-es „hatalomváltásnak tűnő valami\" hogy lehetett olyan, amilyen.
Az Alakváltók című regény áprilisi kolozsvári bemutatóján Szabó Róbert Csaba elmesélte, a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról. A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenállók története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!