Az ötvenes évek megértése nélkül nehéz belelátni abba az őrületbe, amely 1989-ig vagy még tovább tartott – jelentette ki Szabó Róbert Csaba író, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című irodalmi beszélgetéssorozatának hétvégi meghívottja.
2016. november 28., 12:432016. november 28., 12:43
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az írót a sorozat házigazdája, László Noémi faggatta elsősorban Alakváltók című regényéről.
A beszélgetés elején főleg Szilágybagosról, Szabó Róbert Csaba szülőfalujáról esett szó annak kapcsán, hogy az író korábban úgy nyilatkozott a településről: „a szülőfalum egy struktúra\". László Noémi kérdésére kifejtette, már nem olyan élő a kapcsolata a szülőfalujával, mint egykor, és azok az emlékek, amelyeket a településről őriz, „furcsa szerkezeteket alkotnak\". Legutóbb megjelent Alakváltók című regényéről a szerző elmondta, olyan kalandregényt kívánt írni, amilyet ő maga is szívesen olvasott gyermekkorában, a betyártörténetből forgatókönyvet is írt. Azt is elárulta, hogy az 1950-es évek felelevenítésével azt szerette volna megérteni, hogy az 1989-es „hatalomváltásnak tűnő valami\" hogy lehetett olyan, amilyen.
Az Alakváltók című regény áprilisi kolozsvári bemutatóján Szabó Róbert Csaba elmesélte, a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról. A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenállók története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!