A dokfilm a 80-as èvek elejének focimeccsnézési szokásait mutatja be, amikor is a Belső-Erdélyben élő magyarok több szàz kilométert is megtettek, hogy a Feleki-tetőre kivitt tévékben megnézhessék a magyar válogatott világbajnoki mérkőzéseit
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
Bemutatták a Filmtett második napján Csibi László Szabadság a hegyen című dokumentumfilmjét, amely az 1980-as évek erdélyi „hegyi meccsnézési szokásait” ismerteti. A film a totalitárius diktatúra alatt kialakult, közösséget teremtő sporteseményeket és az ezekhez kapcsolódó emberi történeteket eleveníti fel, a vetítés után a film alkotóival és néhány szereplőjével is találkozhatott a közönség.
2025. október 03., 15:062025. október 03., 15:06
2025. október 04., 13:542025. október 04., 13:54
A kommunista diktatúra idején a hegyi meccsnézési szokások közösségteremtő erejéről láthatott filmvetítést a közönség a Filmtettfeszt második napján. Csibi László filmrendező, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete vezetőjének Szabadság a hegyen című alkotását mutatták be az alkotók és néhány szereplő jelenlétében a kolozsvári Művész moziban.
A Péter László szociológus, a BBTE oktatójának könyve alapján készült alkotás a Románia központi részén, Belső-Erdélyben kialakult „hegyi meccsnézési” szokásokról szól. Miután a 80-as években a Ceaușescu-diktatúra egyetlen televíziója,
településük közelében található hegyekre-dombokra vonultak ki, hogy a szomszédos Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária tévéközvetítésének vételére alkalmas, házilag barkácsolt, improvizált antennák segítségével követhessék a rangos sporteseményeket, különösen az 1982-es vagy 1986-os magyar válogatott világbajnoki mérkőzéseit.
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
A dokumentumfilm székelyföldi, marosvásárhelyi, kolozsvári, Bánffyhunyad környéki, valamint Nagyenyed környéki falvakban élő focirajongók személyes élményein és visszaemlékezésein keresztül idézi fel azt a kort, amely a mai, posztmodern, mediatizált és látványfutball-központú világban szinte hihetetlennek tűnik.
vagy épp a csendes hazautazást a Kolozsvár melletti Feleki-tetőről a 6-0-s vereséggel zárult Oroszország–Magyarország mérkőzés után.
A filmvetítést követően közönségtalálkozót tartottak, amelyen a film alkotói, Csibi László filmrendező, forgatókönyvíró, Kalamár Gáspár Gábor, a film operatőre és vágója, valamint Péter László szociológus, a film apropóját adó könyv szerzője válaszolt Boros Miklós sportújságíró kérdéseire.
Balról jobbra: Péter László szociológus, Boros Miklós sportújságíró, Csibi László rendező, valamint Kalamár Gáspár-Gábor operatőr a közönségtalálkozón
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
Csibi László rámutatott, nincs lényegi különbség a könyv és a film között. „Nem arról van szó, hogy a könyv egy híradós formátum lenne, a film pedig csak képek egymásutánja. Mindkettő más médium, de ugyanazt a történetet próbálja elmesélni. A könyv forrásként szolgált, de a film nem egyszerű adaptáció, és nem is puszta illusztráció: önálló alkotásként is megállja a helyét” – mondta.
Péter László szociológus felidézte, a nyolcvanas években kezdett foglalkozni a témával. Kutatásai során számos olyan emberrel találkozott – akik közül ma már sokan nem élnek –, akik élénk emlékeikkel lepték meg.
Ha nem is maga az illető volt jelen, mindig akadt valaki a családban, aki részt vett rajtuk, és ezek az élmények még harminc év múltán is elevenen éltek.
Balról jobbra: Dobri András és Farkas Dénes, a film szereplői osztják meg élményeiket a közönségtalálkozón
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
A beszélgetésen elhangzott, a filmnek fontos elemei a fotók. Ezek nemcsak illusztrálnak, hanem önálló narratívát is hordoznak: érzékeltetik a korszak hangulatát, a közösségi élményt, és megmutatják a diktatúra nyomasztó légkörét. A film képi világ kapcsán Kalamár Gáspár Gábor operatőr és vágó kiemelte: az egyik jelentős különbség a könyv és a film között, hogy míg a kötetben természetesen nincs jelen a mesterséges intelligencia, addig a film vizuális megoldásaiban fontos szerepet kapott.
– fogalmazott.
A hegyi meccsnézés sok szempontból kuriózumnak számított a diktatúrában, ahol az alulról szerveződő közösségi eseményekben politikai veszélyt láttak. Péter László elmondta, a csoportos hegyre járás nem volt törvényileg tiltva, de a román nacionálkommunista diktatúra minden területet – közéletet, politikát, gazdaságot, kultúrát és magánéletet egyaránt – igyekezett ellenőrizni. Ilyen rendszerekben minden nem kötelező tevékenység mindig kényesnek számít, és a hatalom árgus szemmel figyelte ezeket a jelenségeket.
A hegyi meccsnézés tipikusan erdélyi jelenség, ugyanis a szabadtéri meccsnézés a bolgár és déli jugoszláv határ közelsége miatt más vidékeken nem volt jellemző, hiszen otthonról is lehetett fogni a televíziós jeleket. Erdélyben azonban a távolabbról sugárzott adásokhoz gyakran 200–300 kilométerről kellett felmászni a magaslatokra, házilag barkácsolt antennákkal, hogy a műsort élvezni lehessen.
„Könnyű lenne azt gondolni, hogy ez kizárólag erdélyi magyar történet, hiszen a filmben ritkán jelennek meg román szereplők. Ez azonban inkább gyakorlati okokból alakult így, nem pedig szándékos kizárás miatt.
Ha erre a szálra nagyobb hangsúlyt fektettünk volna, az már egy másik filmet igényelt volna – ez a történet most elsősorban az erdélyi magyar közösség szemszögéből került bemutatásra” – mutatott rá Csibi László rendező.
Fotó: Deák Szidónia
Péter László szerint a hegyi meccsnézések azt mutatták, hogy a Ceaușescu-rendszer nem tudta teljesen atomizálni az erdélyi társadalmat. Rejtett társadalmi tőketartalékok, a labdarúgás iránti közös érdeklődés révén szerveződött közösségek ellenálltak a rendszernek, csöndes tiltakozásként működve, autonóm módon alakítva nyilvános társadalmi tereket, ahol elmosódtak a szokásos hierarchiák.
A közönség soraiban a film szereplői is ott voltak. Farkas Dénes és Dobri András elmondták, megtiszteltetés számukra, hogy részt vehettek a kordokumentumként is értékelhető produkcióban. Dobri András szerint
A tapasztalatot ő és társai átélték, és így tovább tudják adni a fiataloknak. A meccseket magyarok és románok együtt, kölcsönös tisztelettel nézték, még a rendőrök jelenléte sem zavarta a közösséget.
A Feleki-tetőn történő meccsnézéseket megörökítette Feleki István kolozsvári fotográfus is, aki a közönségtalálkozón elmondta, nem a rendőri ellenőrzés vagy az emberek miatt volt a kihívás fotót készíteni a meccsnézésekről, hanem a körülmények – az esti kezdés, az eső, a hideg és az analóg technika korlátai jelentettek kihívást. Mint mondta, rendszerint leleményességgel oldotta meg a felvételeket, sikerült dokumentálniuk a meccseket, különböző közösségeket (magyarok, romák, mások) érintve. A kész képek egy része azonban elveszett, így a felvételek fele már nem maradt meg.
Negyedszázados, azaz 25. születésnapját ünnepli idén a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyet október 1. és 5. között szerveznek összesen 17 településen, Kolozsvár központtal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!