A dokfilm a 80-as èvek elejének focimeccsnézési szokásait mutatja be, amikor is a Belső-Erdélyben élő magyarok több szàz kilométert is megtettek, hogy a Feleki-tetőre kivitt tévékben megnézhessék a magyar válogatott világbajnoki mérkőzéseit
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
Bemutatták a Filmtett második napján Csibi László Szabadság a hegyen című dokumentumfilmjét, amely az 1980-as évek erdélyi „hegyi meccsnézési szokásait” ismerteti. A film a totalitárius diktatúra alatt kialakult, közösséget teremtő sporteseményeket és az ezekhez kapcsolódó emberi történeteket eleveníti fel, a vetítés után a film alkotóival és néhány szereplőjével is találkozhatott a közönség.
2025. október 03., 15:062025. október 03., 15:06
2025. október 04., 13:542025. október 04., 13:54
A kommunista diktatúra idején a hegyi meccsnézési szokások közösségteremtő erejéről láthatott filmvetítést a közönség a Filmtettfeszt második napján. Csibi László filmrendező, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete vezetőjének Szabadság a hegyen című alkotását mutatták be az alkotók és néhány szereplő jelenlétében a kolozsvári Művész moziban.
A Péter László szociológus, a BBTE oktatójának könyve alapján készült alkotás a Románia központi részén, Belső-Erdélyben kialakult „hegyi meccsnézési” szokásokról szól. Miután a 80-as években a Ceaușescu-diktatúra egyetlen televíziója,
településük közelében található hegyekre-dombokra vonultak ki, hogy a szomszédos Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária tévéközvetítésének vételére alkalmas, házilag barkácsolt, improvizált antennák segítségével követhessék a rangos sporteseményeket, különösen az 1982-es vagy 1986-os magyar válogatott világbajnoki mérkőzéseit.
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
A dokumentumfilm székelyföldi, marosvásárhelyi, kolozsvári, Bánffyhunyad környéki, valamint Nagyenyed környéki falvakban élő focirajongók személyes élményein és visszaemlékezésein keresztül idézi fel azt a kort, amely a mai, posztmodern, mediatizált és látványfutball-központú világban szinte hihetetlennek tűnik.
vagy épp a csendes hazautazást a Kolozsvár melletti Feleki-tetőről a 6-0-s vereséggel zárult Oroszország–Magyarország mérkőzés után.
A filmvetítést követően közönségtalálkozót tartottak, amelyen a film alkotói, Csibi László filmrendező, forgatókönyvíró, Kalamár Gáspár Gábor, a film operatőre és vágója, valamint Péter László szociológus, a film apropóját adó könyv szerzője válaszolt Boros Miklós sportújságíró kérdéseire.
Balról jobbra: Péter László szociológus, Boros Miklós sportújságíró, Csibi László rendező, valamint Kalamár Gáspár-Gábor operatőr a közönségtalálkozón
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
Csibi László rámutatott, nincs lényegi különbség a könyv és a film között. „Nem arról van szó, hogy a könyv egy híradós formátum lenne, a film pedig csak képek egymásutánja. Mindkettő más médium, de ugyanazt a történetet próbálja elmesélni. A könyv forrásként szolgált, de a film nem egyszerű adaptáció, és nem is puszta illusztráció: önálló alkotásként is megállja a helyét” – mondta.
Péter László szociológus felidézte, a nyolcvanas években kezdett foglalkozni a témával. Kutatásai során számos olyan emberrel találkozott – akik közül ma már sokan nem élnek –, akik élénk emlékeikkel lepték meg.
Ha nem is maga az illető volt jelen, mindig akadt valaki a családban, aki részt vett rajtuk, és ezek az élmények még harminc év múltán is elevenen éltek.
Balról jobbra: Dobri András és Farkas Dénes, a film szereplői osztják meg élményeiket a közönségtalálkozón
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
A beszélgetésen elhangzott, a filmnek fontos elemei a fotók. Ezek nemcsak illusztrálnak, hanem önálló narratívát is hordoznak: érzékeltetik a korszak hangulatát, a közösségi élményt, és megmutatják a diktatúra nyomasztó légkörét. A film képi világ kapcsán Kalamár Gáspár Gábor operatőr és vágó kiemelte: az egyik jelentős különbség a könyv és a film között, hogy míg a kötetben természetesen nincs jelen a mesterséges intelligencia, addig a film vizuális megoldásaiban fontos szerepet kapott.
– fogalmazott.
A hegyi meccsnézés sok szempontból kuriózumnak számított a diktatúrában, ahol az alulról szerveződő közösségi eseményekben politikai veszélyt láttak. Péter László elmondta, a csoportos hegyre járás nem volt törvényileg tiltva, de a román nacionálkommunista diktatúra minden területet – közéletet, politikát, gazdaságot, kultúrát és magánéletet egyaránt – igyekezett ellenőrizni. Ilyen rendszerekben minden nem kötelező tevékenység mindig kényesnek számít, és a hatalom árgus szemmel figyelte ezeket a jelenségeket.
A hegyi meccsnézés tipikusan erdélyi jelenség, ugyanis a szabadtéri meccsnézés a bolgár és déli jugoszláv határ közelsége miatt más vidékeken nem volt jellemző, hiszen otthonról is lehetett fogni a televíziós jeleket. Erdélyben azonban a távolabbról sugárzott adásokhoz gyakran 200–300 kilométerről kellett felmászni a magaslatokra, házilag barkácsolt antennákkal, hogy a műsort élvezni lehessen.
„Könnyű lenne azt gondolni, hogy ez kizárólag erdélyi magyar történet, hiszen a filmben ritkán jelennek meg román szereplők. Ez azonban inkább gyakorlati okokból alakult így, nem pedig szándékos kizárás miatt.
Ha erre a szálra nagyobb hangsúlyt fektettünk volna, az már egy másik filmet igényelt volna – ez a történet most elsősorban az erdélyi magyar közösség szemszögéből került bemutatásra” – mutatott rá Csibi László rendező.
Fotó: Deák Szidónia
Péter László szerint a hegyi meccsnézések azt mutatták, hogy a Ceaușescu-rendszer nem tudta teljesen atomizálni az erdélyi társadalmat. Rejtett társadalmi tőketartalékok, a labdarúgás iránti közös érdeklődés révén szerveződött közösségek ellenálltak a rendszernek, csöndes tiltakozásként működve, autonóm módon alakítva nyilvános társadalmi tereket, ahol elmosódtak a szokásos hierarchiák.
A közönség soraiban a film szereplői is ott voltak. Farkas Dénes és Dobri András elmondták, megtiszteltetés számukra, hogy részt vehettek a kordokumentumként is értékelhető produkcióban. Dobri András szerint
A tapasztalatot ő és társai átélték, és így tovább tudják adni a fiataloknak. A meccseket magyarok és románok együtt, kölcsönös tisztelettel nézték, még a rendőrök jelenléte sem zavarta a közösséget.
A Feleki-tetőn történő meccsnézéseket megörökítette Feleki István kolozsvári fotográfus is, aki a közönségtalálkozón elmondta, nem a rendőri ellenőrzés vagy az emberek miatt volt a kihívás fotót készíteni a meccsnézésekről, hanem a körülmények – az esti kezdés, az eső, a hideg és az analóg technika korlátai jelentettek kihívást. Mint mondta, rendszerint leleményességgel oldotta meg a felvételeket, sikerült dokumentálniuk a meccseket, különböző közösségeket (magyarok, romák, mások) érintve. A kész képek egy része azonban elveszett, így a felvételek fele már nem maradt meg.
Negyedszázados, azaz 25. születésnapját ünnepli idén a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyet október 1. és 5. között szerveznek összesen 17 településen, Kolozsvár központtal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!