A dokfilm a 80-as èvek elejének focimeccsnézési szokásait mutatja be, amikor is a Belső-Erdélyben élő magyarok több szàz kilométert is megtettek, hogy a Feleki-tetőre kivitt tévékben megnézhessék a magyar válogatott világbajnoki mérkőzéseit
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
Bemutatták a Filmtett második napján Csibi László Szabadság a hegyen című dokumentumfilmjét, amely az 1980-as évek erdélyi „hegyi meccsnézési szokásait” ismerteti. A film a totalitárius diktatúra alatt kialakult, közösséget teremtő sporteseményeket és az ezekhez kapcsolódó emberi történeteket eleveníti fel, a vetítés után a film alkotóival és néhány szereplőjével is találkozhatott a közönség.
2025. október 03., 15:062025. október 03., 15:06
2025. október 04., 13:542025. október 04., 13:54
A kommunista diktatúra idején a hegyi meccsnézési szokások közösségteremtő erejéről láthatott filmvetítést a közönség a Filmtettfeszt második napján. Csibi László filmrendező, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete vezetőjének Szabadság a hegyen című alkotását mutatták be az alkotók és néhány szereplő jelenlétében a kolozsvári Művész moziban.
A Péter László szociológus, a BBTE oktatójának könyve alapján készült alkotás a Románia központi részén, Belső-Erdélyben kialakult „hegyi meccsnézési” szokásokról szól. Miután a 80-as években a Ceaușescu-diktatúra egyetlen televíziója,
településük közelében található hegyekre-dombokra vonultak ki, hogy a szomszédos Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária tévéközvetítésének vételére alkalmas, házilag barkácsolt, improvizált antennák segítségével követhessék a rangos sporteseményeket, különösen az 1982-es vagy 1986-os magyar válogatott világbajnoki mérkőzéseit.
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
A dokumentumfilm székelyföldi, marosvásárhelyi, kolozsvári, Bánffyhunyad környéki, valamint Nagyenyed környéki falvakban élő focirajongók személyes élményein és visszaemlékezésein keresztül idézi fel azt a kort, amely a mai, posztmodern, mediatizált és látványfutball-központú világban szinte hihetetlennek tűnik.
vagy épp a csendes hazautazást a Kolozsvár melletti Feleki-tetőről a 6-0-s vereséggel zárult Oroszország–Magyarország mérkőzés után.
A filmvetítést követően közönségtalálkozót tartottak, amelyen a film alkotói, Csibi László filmrendező, forgatókönyvíró, Kalamár Gáspár Gábor, a film operatőre és vágója, valamint Péter László szociológus, a film apropóját adó könyv szerzője válaszolt Boros Miklós sportújságíró kérdéseire.
Balról jobbra: Péter László szociológus, Boros Miklós sportújságíró, Csibi László rendező, valamint Kalamár Gáspár-Gábor operatőr a közönségtalálkozón
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
Csibi László rámutatott, nincs lényegi különbség a könyv és a film között. „Nem arról van szó, hogy a könyv egy híradós formátum lenne, a film pedig csak képek egymásutánja. Mindkettő más médium, de ugyanazt a történetet próbálja elmesélni. A könyv forrásként szolgált, de a film nem egyszerű adaptáció, és nem is puszta illusztráció: önálló alkotásként is megállja a helyét” – mondta.
Péter László szociológus felidézte, a nyolcvanas években kezdett foglalkozni a témával. Kutatásai során számos olyan emberrel találkozott – akik közül ma már sokan nem élnek –, akik élénk emlékeikkel lepték meg.
Ha nem is maga az illető volt jelen, mindig akadt valaki a családban, aki részt vett rajtuk, és ezek az élmények még harminc év múltán is elevenen éltek.
Balról jobbra: Dobri András és Farkas Dénes, a film szereplői osztják meg élményeiket a közönségtalálkozón
Fotó: Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle / Facebook
A beszélgetésen elhangzott, a filmnek fontos elemei a fotók. Ezek nemcsak illusztrálnak, hanem önálló narratívát is hordoznak: érzékeltetik a korszak hangulatát, a közösségi élményt, és megmutatják a diktatúra nyomasztó légkörét. A film képi világ kapcsán Kalamár Gáspár Gábor operatőr és vágó kiemelte: az egyik jelentős különbség a könyv és a film között, hogy míg a kötetben természetesen nincs jelen a mesterséges intelligencia, addig a film vizuális megoldásaiban fontos szerepet kapott.
– fogalmazott.
A hegyi meccsnézés sok szempontból kuriózumnak számított a diktatúrában, ahol az alulról szerveződő közösségi eseményekben politikai veszélyt láttak. Péter László elmondta, a csoportos hegyre járás nem volt törvényileg tiltva, de a román nacionálkommunista diktatúra minden területet – közéletet, politikát, gazdaságot, kultúrát és magánéletet egyaránt – igyekezett ellenőrizni. Ilyen rendszerekben minden nem kötelező tevékenység mindig kényesnek számít, és a hatalom árgus szemmel figyelte ezeket a jelenségeket.
A hegyi meccsnézés tipikusan erdélyi jelenség, ugyanis a szabadtéri meccsnézés a bolgár és déli jugoszláv határ közelsége miatt más vidékeken nem volt jellemző, hiszen otthonról is lehetett fogni a televíziós jeleket. Erdélyben azonban a távolabbról sugárzott adásokhoz gyakran 200–300 kilométerről kellett felmászni a magaslatokra, házilag barkácsolt antennákkal, hogy a műsort élvezni lehessen.
„Könnyű lenne azt gondolni, hogy ez kizárólag erdélyi magyar történet, hiszen a filmben ritkán jelennek meg román szereplők. Ez azonban inkább gyakorlati okokból alakult így, nem pedig szándékos kizárás miatt.
Ha erre a szálra nagyobb hangsúlyt fektettünk volna, az már egy másik filmet igényelt volna – ez a történet most elsősorban az erdélyi magyar közösség szemszögéből került bemutatásra” – mutatott rá Csibi László rendező.
Fotó: Deák Szidónia
Péter László szerint a hegyi meccsnézések azt mutatták, hogy a Ceaușescu-rendszer nem tudta teljesen atomizálni az erdélyi társadalmat. Rejtett társadalmi tőketartalékok, a labdarúgás iránti közös érdeklődés révén szerveződött közösségek ellenálltak a rendszernek, csöndes tiltakozásként működve, autonóm módon alakítva nyilvános társadalmi tereket, ahol elmosódtak a szokásos hierarchiák.
A közönség soraiban a film szereplői is ott voltak. Farkas Dénes és Dobri András elmondták, megtiszteltetés számukra, hogy részt vehettek a kordokumentumként is értékelhető produkcióban. Dobri András szerint
A tapasztalatot ő és társai átélték, és így tovább tudják adni a fiataloknak. A meccseket magyarok és románok együtt, kölcsönös tisztelettel nézték, még a rendőrök jelenléte sem zavarta a közösséget.
A Feleki-tetőn történő meccsnézéseket megörökítette Feleki István kolozsvári fotográfus is, aki a közönségtalálkozón elmondta, nem a rendőri ellenőrzés vagy az emberek miatt volt a kihívás fotót készíteni a meccsnézésekről, hanem a körülmények – az esti kezdés, az eső, a hideg és az analóg technika korlátai jelentettek kihívást. Mint mondta, rendszerint leleményességgel oldotta meg a felvételeket, sikerült dokumentálniuk a meccseket, különböző közösségeket (magyarok, romák, mások) érintve. A kész képek egy része azonban elveszett, így a felvételek fele már nem maradt meg.
Negyedszázados, azaz 25. születésnapját ünnepli idén a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyet október 1. és 5. között szerveznek összesen 17 településen, Kolozsvár központtal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!