Valóság vagy illúzió? Fontos témát járt körül az idei Filmtettfeszt szakmai konferenciája
Fotó: Filmtett Egyesület
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák. Nem véletlen, hogy a Filmtettfeszt idei szakmai konferenciája is erről szólt: a mozi születésétől a szovjet montázsokon át egészen a deepfake-videókig vezetett az út, miközben újra és újra ugyanaz a kérdés merült fel: miért hisszük el a fikciót, ha úgy van tálalva, mintha valóság lenne.
2025. október 02., 13:582025. október 02., 13:58
A Filmtett Egyesület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság immár harmadszor szervezett közös konferenciát a médiatudatosság jegyében. A rendezvény a Filmtettfeszt keretében zajlott, és minden évben más szempontból közelítette meg a média működését és hatásait. Zágoni Bálint, a Filmtett elnöke ezúttal azt javasolta: a tavalyi romániai választások nyomán legyen a központi téma a manipuláció, illetve a dezinformáció, hiszen aligha van időszerűbb kérdés ma, mint az, hogy miként alakítják a képek, hírek és narratívák a közgondolkodást.
A Média – hatalom a szavakban és a képekben címet viselő konferencia előadásai éppen ezért több, eltérő irányból közelítették meg a kérdést:
A változatos nézőpontok közös pontja mégis ugyanaz volt: a valóság és a fikció határának állandó elmosódása.
A konferencia első előadója, Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr a mozi születését idézte fel, azt, hogy a manipuláció már a kezdetektől jelen volt a filmgyártásban.
amit az is bizonyít, hogy a Lumière-fivérek híres vetítésén az emberek szó szerint menekültek a vászonról, amikor a vonat közeledett feléjük.
A kastélyt a szép oldaláról vagy a romos oldaláról fényképezi? A jelenetet gyors vágásokkal izgalmassá teszi, vagy hosszú beállításokkal elnyújtja a feszültséget?
Fotó: Filmtett Egyesület
A szovjet montázsiskola felfedezte, hogy két kép egymás mellé vágása teljesen új jelentést hoz létre. Orson Welles 1938-as rádiójátéka, a Világok harca pedig bebizonyította: pusztán hanggal is pánikot lehet kelteni. És akkor még nem beszéltünk a 21. századi deepfake-videókról, ahol Morgan Freeman németül vagy franciául beszél – tökéletes illúzióként.
A 2023-as év ikonikus hamis képe volt a fehér pufikabátban pózoló pápa. A fotó bejárta a világot, milliók osztották meg, és szinte senki sem kérdőjelezte meg. Ez a kép szimbólummá vált: a 21. század embere vágyik az illúziókra, még akkor is, ha tudja, hogy nem igaz.
Egyre gyorsabban fejlődik a deepfake technológia, és ennek nemcsak pozitívak a következményei, hiszen számos társadalmi, gazdasági, politikai területen használhatják megtévesztésre.
Deák Dániel, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál igazgatója a filmes szakma egyik árnyoldalát mutatta be: a kamufesztiválok világát. Mint rámutatott, napjainkban több mint húszezer filmfesztivált tartanak számon a világon, de ezeknek jó része csak üzleti lehúzás.
Marad a siker illúziója – egy jól mutató koszorú a plakáton, egy gyors poszt a közösségi médiában.
Ez a jelenség különösen veszélyes a kelet-európai közegben, ahol a fiatal filmesek gyakran irreális elvárásokkal indulnak: azonnali Cannes-i vagy Oscar-szereplést akarnak. A kamufesztivál gyors sikerélményt kínál, de hosszú távon rombolja a hitelességet.
Csibi László, a BBTE a Magyar Film és Média Intézetének vezetője az emlékezetpolitika torzulásairól beszélt.
A legenda mégis fennmaradt, mert így egyszerűbb: a felelősséget a „rossz filmesekre” lehetett hárítani. Rámutatott, hogy ez a történet tökéletes példája annak, hogyan válik fikció valósággá – és hogyan alakul át a kollektív emlékezet is.
Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője a korhatár-besorolás mindennapi kérdéseit járta körül.
A szakember hangsúlyozta, hogy a besorolási rendszer nem öncélú korlátozás, hanem egyfajta védőháló, amely igyekszik mérsékelni a káros hatásokat, miközben teret hagy a művészetnek is. Szó esett arról, hogyan változott a szemlélet az elmúlt években: a korábbi évtizedekben a durva nyelvezet vagy az erőszak ábrázolása számított elsődlegesnek, ma viszont egyre inkább a pszichés terhelés és a digitális közeg hatása kerül előtérbe.
Fotó: Filmtett Egyesület
Galambos István, az NMHH igazgatóhelyettese előadásában abból indult ki, hogy minden kommunikáció szükségszerűen szelekció. Amikor egy újságíró címet ad egy cikknek, amikor egy vágó kivág egy jelenetet, amikor egy politikus hangsúlyoz egy mondatot – mindig van benne irányítás, mindig van benne torzítás.
Az előadás sokakban rezonált, mert a tavalyi választások után különösen élesen érződik: a közélet tele van történetekkel, amelyek féligazságokból építkeznek. Galambos szerint azonban a manipuláció fogalmát érdemes árnyaltabban kezelni: nem minden „ráhatás” rosszindulatú. Egy társadalmi kampány, amely a dohányzás ellen lép fel, ugyanúgy hatással akar lenni a közönségre, mint egy reklám vagy egy politikai szlogen – a különbség az etikai keretekben rejlik.
Mert a manipuláció teljes kizárása lehetetlen – de a tudatos befogadás megtanulható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!