
A Skywalker korában ismét látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza
Fotó: Star Wars
A J. J. Abrams rendezte Skywalker kora című film úgy követel mintegy két és fél órát a néző életéből, hogy jóformán semmi újat sem tesz hozzá a Csillagok háborúja univerzumához, csupán az első két trilógia ikonikus jeleneteit és szituációit ismétli, többé vagy kevésbé ugyanúgy.
2019. december 28., 08:582019. december 28., 08:58
2019. december 29., 09:312019. december 29., 09:31
Készséggel elismerjük, hogy nincs könnyű dolga egy rendezőnek, amikor egy olyan történet számára kell befejezőnek szánt epizódot forgatnia, amely 42 évvel ezelőtti indulása óta – még ha nem is filmművészeti kvalitásai vagy újszerű sztorija miatt, de – filmtörténeti jelentőségű alkotássá, önálló univerzummá nőtt. Hiszen ideális esetben meg kell teremtenie az egyensúlyt aközött, hogy az új film megtartsa az eredeti történet fonalát, hű legyen a létrehozott univerzumhoz, kiszolgálva ezzel a rajongók igényeit, illetve aközött, hogy a film mégiscsak önálló, eredeti történetet tárjon a néző elé.
Nos, már az elején leszögezhetjük: J. J. Abramsnak ez nem sikerült, amikor a Skywalker-dinasztia sorsát végig követő Star Wars saga utolsó epizódját, A Skywalker korát vitte vászonra.
Abrams tulajdonképpen ugyanazt tette, mint a legújabb trilógia négy évvel ezelőtti első részében: akkor más karakterekkel szinte kockáról kockára újramesélte a történetfolyamot elindító 1977-es Egy új remény történetét – annyi különbséggel, hogy a kor divatjának engedve a három új főszereplő közül az egyik nő, a másik pedig afroamerikai.
Bár a második részben, Az utolsó Jedikben Rian Johnson megpróbált legalább egy kicsit eltérni ettől a mintától, a befejező epizód megrendezésére felkért bevált „bútordarab”, Abrams visszatért a biztonsági játékhoz – csak most nem csupán A Jedi visszatér sztoriját mondja fel újra, hanem az első két trilógia mind a hat részét felhasználta ihletforrásként.
Ami persze önmagában még nem lenne bűn, ha sikerült volna egy épkézláb történetet is kanyarítani mellé. Csakhogy az jóformán nincs – helyette a hardcore rajongók azon versenghetnek egymással, hogy felismerjék: melyik jelenet melyik korábbi film ismert snittjét idézi meg.
Azért jutott a filmbe váratlan fordulat is – amely persze nem annyira váratlan, hogy ne lehessen már film elején, az első utalás alapján rájönni, mi várható –, meg persze kaland is bőséggel, ismét csak látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza, ahogy az elvárható.
De azért egy Star Wars-film nem feltétlenül attól lesz jó, ha a korábbi részek sikeresnek bizonyult elemeit recikláljuk, csak éppen a The Walking Dead zombisorozatból ihletődve feltámasztjuk Palpatine császárt, és telenyomjuk annyi csillagrombolóval, hogy betöltsék az egész mozivásznat – a mennyiség ugyanis ezúttal is a minőség rovására megy.
A befejező részről meg annyit, hogy az utolsó jelenet alapján majd akkor hiszem el, hogy ez volt a Skywalker-saga utolsó epizódja, ha kiderül: a Tatuin bolygó felrobbant, ráadásul éppen akkor, amikor Rey és Csubakka C3PO és R2D2 társaságában éppen egy Mos Eisley-i kocsmában ejtőzött.
Star Wars: Skywalker kora (Star Wars: The Rise of Skywalker) Amerikai sci-fi, akciófilm, 155 perc, 2019). Rendezte: J. J. Abrams. Szereplők: Daisy Ridley, Oscar Isaac, John Boyega, Carrie Fisher, Adam Driver, Mark Hamill, Billy Dee Williams. Írta: J. J. Abrams, Derek Conolly, George Lucas, Chris Terrio, Colin Trevorrow. Kép: Daniel Mindel. Zene: John Williams. Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!