Átalakulóban Európa. Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is. A kérdés ma már nem az, hogy van-e „kifelé” irányuló mozgás, hanem az, hogy kik, hová és miért indulnak el és hogy ebből a kelet-közép-európai térség, köztük Románia, mennyit tud tartósan nyerni.
2026. április 01., 20:392026. április 01., 20:39
Az Európai Unió legfrissebb összesítése szerint 2024-ben mintegy 3,2 millió ember hagyta el az unió egyes országait – más tagállam vagy az EU-n kívüli célpont felé –, miközben 4,2 millióan érkeztek nem uniós országokból, és további 1,5 millióan az EU-n belül váltottak országot. A számok mögött egy olyan mobilitási ciklus rajzolódik ki, amelyet egyszerre alakít a pandémia utóhatása, a gazdasági nyomás és a munkavégzés átalakulása.
A nyugat-európai kivándorlás ma már nem rendkívüli jelenség. A 2020–2021-es pandémiás visszaesés után 2022-től újrainduló gazdaság és munkaerőpiac látványosan megmozgatta a népességet.
Ezek a számok azonban nem egy egyszerű „menekülési hullámot” jeleznek, hanem sokkal inkább egy dinamikus körforgást – az elmúlt évek bevándorlása késleltetve jelenik meg kivándorlásként. Sokak számára a nyugat-európai tartózkodás eleve ideiglenes volt – tanulás, munka vagy menedék –, majd néhány év után továbblépnek vagy visszatérnek.
A kivándorlást több, egymásra rétegződő tényező hajtja. A megélhetési költségek emelkedése és a lakhatási piac szűkössége különösen 2022 után vált meghatározóvá.
A jelenséget jól illusztrálják a svájci és holland példák:
A célok között gyakran közeli országok vagy déli, olcsóbb régiók szerepelnek – Belgium, Németország, Spanyolország.
Az új mobilitási mintázat egyik kulcsa a munkavégzés átalakulása. A távmunkára épülő életforma lehetővé teszi, hogy a jövedelem részben „leváljon” az adott ország gazdaságáról, így a lakhatási költségek, az adózás vagy a mindennapi élet minősége felértékelődik a döntésekben.
Ezzel párhuzamosan egy másik, klasszikusabb minta is erősödik – a nyugdíjasok vagy életmódváltók olcsóbb, gyakran naposabb országokba költöznek. A két tendencia együtt alakítja azt a képet, amelyben a kivándorlás nem szükségszerűen kényszer, hanem egyre inkább stratégiai választás.
Románia a nyugati közbeszédben továbbra sem tartozik a fő célországok közé, mégis egyre inkább megjelenik a térképen. A rendelkezésre álló adatok szerint 2024 elején közel 7900 német állampolgár élt az országban, míg a francia konzuli regiszterben 2025-ben mintegy 4800 fő szerepelt.
Ezek az úgynevezett készletadatok azt mutatják meg, hányan tartózkodnak egy adott időpontban az országban, de nem árulják el, évente hány új érkező van. A román statisztikai rendszerek korlátozott hozzáférhetősége miatt az éves beáramlási adatok állampolgárság szerinti bontásban nehezen rekonstruálhatók – ami módszertani bizonytalanságot jelent.
A háttérben azonban jól látható struktúrák állnak.
Hasonlóképpen, a német–román migrációs tengely is élénk, még ha az adatok nem is különítik el egyértelműen az állampolgárságokat.
Másfelől az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg a biztonság mint kifejezett vonzerő a nyugatiak szemében. Nemzetközi összehasonlítások és expat-útmutatók szerint Románia alacsony bűnözési rátával és viszonylag magas biztonsági mutatókkal rendelkezik, több rangsorban is a biztonságosabb európai országok közé sorolják.
Ez a tényező önmagában ritkán döntő, de a megélhetési költségek és az élhetőbb városi környezet mellett egyre inkább hozzájárul ahhoz, hogy Románia – ha nem is tömegesen, de – alternatív célpontként jelenjen meg a nyugat-európaiak számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!