
A Skywalker korában ismét látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza
Fotó: Star Wars
A J. J. Abrams rendezte Skywalker kora című film úgy követel mintegy két és fél órát a néző életéből, hogy jóformán semmi újat sem tesz hozzá a Csillagok háborúja univerzumához, csupán az első két trilógia ikonikus jeleneteit és szituációit ismétli, többé vagy kevésbé ugyanúgy.
2019. december 28., 08:582019. december 28., 08:58
2019. december 29., 09:312019. december 29., 09:31
Készséggel elismerjük, hogy nincs könnyű dolga egy rendezőnek, amikor egy olyan történet számára kell befejezőnek szánt epizódot forgatnia, amely 42 évvel ezelőtti indulása óta – még ha nem is filmművészeti kvalitásai vagy újszerű sztorija miatt, de – filmtörténeti jelentőségű alkotássá, önálló univerzummá nőtt. Hiszen ideális esetben meg kell teremtenie az egyensúlyt aközött, hogy az új film megtartsa az eredeti történet fonalát, hű legyen a létrehozott univerzumhoz, kiszolgálva ezzel a rajongók igényeit, illetve aközött, hogy a film mégiscsak önálló, eredeti történetet tárjon a néző elé.
Nos, már az elején leszögezhetjük: J. J. Abramsnak ez nem sikerült, amikor a Skywalker-dinasztia sorsát végig követő Star Wars saga utolsó epizódját, A Skywalker korát vitte vászonra.
Abrams tulajdonképpen ugyanazt tette, mint a legújabb trilógia négy évvel ezelőtti első részében: akkor más karakterekkel szinte kockáról kockára újramesélte a történetfolyamot elindító 1977-es Egy új remény történetét – annyi különbséggel, hogy a kor divatjának engedve a három új főszereplő közül az egyik nő, a másik pedig afroamerikai.
Bár a második részben, Az utolsó Jedikben Rian Johnson megpróbált legalább egy kicsit eltérni ettől a mintától, a befejező epizód megrendezésére felkért bevált „bútordarab”, Abrams visszatért a biztonsági játékhoz – csak most nem csupán A Jedi visszatér sztoriját mondja fel újra, hanem az első két trilógia mind a hat részét felhasználta ihletforrásként.
Ami persze önmagában még nem lenne bűn, ha sikerült volna egy épkézláb történetet is kanyarítani mellé. Csakhogy az jóformán nincs – helyette a hardcore rajongók azon versenghetnek egymással, hogy felismerjék: melyik jelenet melyik korábbi film ismert snittjét idézi meg.
Azért jutott a filmbe váratlan fordulat is – amely persze nem annyira váratlan, hogy ne lehessen már film elején, az első utalás alapján rájönni, mi várható –, meg persze kaland is bőséggel, ismét csak látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza, ahogy az elvárható.
De azért egy Star Wars-film nem feltétlenül attól lesz jó, ha a korábbi részek sikeresnek bizonyult elemeit recikláljuk, csak éppen a The Walking Dead zombisorozatból ihletődve feltámasztjuk Palpatine császárt, és telenyomjuk annyi csillagrombolóval, hogy betöltsék az egész mozivásznat – a mennyiség ugyanis ezúttal is a minőség rovására megy.
A befejező részről meg annyit, hogy az utolsó jelenet alapján majd akkor hiszem el, hogy ez volt a Skywalker-saga utolsó epizódja, ha kiderül: a Tatuin bolygó felrobbant, ráadásul éppen akkor, amikor Rey és Csubakka C3PO és R2D2 társaságában éppen egy Mos Eisley-i kocsmában ejtőzött.
Star Wars: Skywalker kora (Star Wars: The Rise of Skywalker) Amerikai sci-fi, akciófilm, 155 perc, 2019). Rendezte: J. J. Abrams. Szereplők: Daisy Ridley, Oscar Isaac, John Boyega, Carrie Fisher, Adam Driver, Mark Hamill, Billy Dee Williams. Írta: J. J. Abrams, Derek Conolly, George Lucas, Chris Terrio, Colin Trevorrow. Kép: Daniel Mindel. Zene: John Williams. Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!