A Skywalker korában ismét látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza
Fotó: Star Wars
A J. J. Abrams rendezte Skywalker kora című film úgy követel mintegy két és fél órát a néző életéből, hogy jóformán semmi újat sem tesz hozzá a Csillagok háborúja univerzumához, csupán az első két trilógia ikonikus jeleneteit és szituációit ismétli, többé vagy kevésbé ugyanúgy.
2019. december 28., 08:582019. december 28., 08:58
2019. december 29., 09:312019. december 29., 09:31
Készséggel elismerjük, hogy nincs könnyű dolga egy rendezőnek, amikor egy olyan történet számára kell befejezőnek szánt epizódot forgatnia, amely 42 évvel ezelőtti indulása óta – még ha nem is filmművészeti kvalitásai vagy újszerű sztorija miatt, de – filmtörténeti jelentőségű alkotássá, önálló univerzummá nőtt. Hiszen ideális esetben meg kell teremtenie az egyensúlyt aközött, hogy az új film megtartsa az eredeti történet fonalát, hű legyen a létrehozott univerzumhoz, kiszolgálva ezzel a rajongók igényeit, illetve aközött, hogy a film mégiscsak önálló, eredeti történetet tárjon a néző elé.
Nos, már az elején leszögezhetjük: J. J. Abramsnak ez nem sikerült, amikor a Skywalker-dinasztia sorsát végig követő Star Wars saga utolsó epizódját, A Skywalker korát vitte vászonra.
Abrams tulajdonképpen ugyanazt tette, mint a legújabb trilógia négy évvel ezelőtti első részében: akkor más karakterekkel szinte kockáról kockára újramesélte a történetfolyamot elindító 1977-es Egy új remény történetét – annyi különbséggel, hogy a kor divatjának engedve a három új főszereplő közül az egyik nő, a másik pedig afroamerikai.
Bár a második részben, Az utolsó Jedikben Rian Johnson megpróbált legalább egy kicsit eltérni ettől a mintától, a befejező epizód megrendezésére felkért bevált „bútordarab”, Abrams visszatért a biztonsági játékhoz – csak most nem csupán A Jedi visszatér sztoriját mondja fel újra, hanem az első két trilógia mind a hat részét felhasználta ihletforrásként.
Ami persze önmagában még nem lenne bűn, ha sikerült volna egy épkézláb történetet is kanyarítani mellé. Csakhogy az jóformán nincs – helyette a hardcore rajongók azon versenghetnek egymással, hogy felismerjék: melyik jelenet melyik korábbi film ismert snittjét idézi meg.
Azért jutott a filmbe váratlan fordulat is – amely persze nem annyira váratlan, hogy ne lehessen már film elején, az első utalás alapján rájönni, mi várható –, meg persze kaland is bőséggel, ismét csak látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza, ahogy az elvárható.
De azért egy Star Wars-film nem feltétlenül attól lesz jó, ha a korábbi részek sikeresnek bizonyult elemeit recikláljuk, csak éppen a The Walking Dead zombisorozatból ihletődve feltámasztjuk Palpatine császárt, és telenyomjuk annyi csillagrombolóval, hogy betöltsék az egész mozivásznat – a mennyiség ugyanis ezúttal is a minőség rovására megy.
A befejező részről meg annyit, hogy az utolsó jelenet alapján majd akkor hiszem el, hogy ez volt a Skywalker-saga utolsó epizódja, ha kiderül: a Tatuin bolygó felrobbant, ráadásul éppen akkor, amikor Rey és Csubakka C3PO és R2D2 társaságában éppen egy Mos Eisley-i kocsmában ejtőzött.
Star Wars: Skywalker kora (Star Wars: The Rise of Skywalker) Amerikai sci-fi, akciófilm, 155 perc, 2019). Rendezte: J. J. Abrams. Szereplők: Daisy Ridley, Oscar Isaac, John Boyega, Carrie Fisher, Adam Driver, Mark Hamill, Billy Dee Williams. Írta: J. J. Abrams, Derek Conolly, George Lucas, Chris Terrio, Colin Trevorrow. Kép: Daniel Mindel. Zene: John Williams. Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!