Sebestyén Mihály esszéi a vásárhelyi zsidóságról

Gálfalvi Ágnes, az Időtár új kötetének szerkesztője kiemelte, nem első ízben dolgozik a sorozattal, amely a város múltjához kapcsolódó jelentős eseményeket állítja kronológiai sorrendbe. A többkötetes mű – Marosvásárhely története a kezdetektől 1989-ig – megkerülhetetlen azok számára, akik a város múltját tanulmányozzák – hangsúlyozta a szerkesztő.

Miután Sebestyén Mihály elkészült a Vásárhely kronológiájával, újabb adatokat talált, így azokat két kiegészítő kötetbe foglalta össze, lezárva a sorozatot. Az Időtár hatodik (V/2) kötete az 1900–1944 közötti időszakra összpontosít, különös tekintettel az első világháborús esztendőkre. A kötet külön érdekessége az 1944. májusában elkobzott és bezárt zsidó üzletek teljes listája, amely véletlenül került a szerző birtokába. „Ez minden bizonyításnál jobban megvilágítja a kelet-európai holokauszt lényegét, amely nemcsak politikai indíttatású volt, hanem gazdasági is: vagyonszerzésre irányuló állami rablás volt” – hangzott el a bemutatón. A Penelopé ruhája című esszékötet a szerző átdolgozott tanulmányait tartalmazza, a még 2000-ben megjelent Nyúlgát az idő ellen című tanulmánykötet alapján. A szerző elmondta, a cím arra utal, hogy a zsidó közösség történetének kutatása is olyan mint Penelopé ruhaszövése, „folyton szövik és folyton felbomlik”.

A Penelopé ruháját Káli Király István mutatta be, kiemelve azt a részt, amely a Nyúlgát az idő ellenben nem szerepel: az Így éltünk a 20. században című tanulmányt, amely családtörténeti vonatkozásokat tartalmaz. A szerző úgy fogalmazott, az általános történeti tények mellett szükség van a hitelességre, és ezt a hitelességet a személyes tapasztalat, a családtörténet adhatja meg. A kötetben szó esik a marosvásárhelyi magyar kultúrájú zsidó közösség mindennapjairól, a hitközségi jegyzőkönyvekről, a bővülő családoknak juttatott segélyekről, beiskolázásról, az 1940-es évek végén történő közösségi eseményekről, pályaválasztásról, elidegenedésről, a kivándorlás beindulásáról. Ezek az események nem csupán a zsidó közösséget érintik, de hozzájárultak Marosvásárhely arculatának megváltozásához is.