Sebestyén Mihály történész két új kötete látott napvilágot a marosvásárhelyi Mentor Könyvek kiadónál: az Időtár V/2 és a Penelopé ruhája című kiadványokat Gálfalvi Ágnes és Káli Király István mutatta be a Bernády-házban a szerző jelenlétében.
2016. december 14., 13:412016. december 14., 13:41
Gálfalvi Ágnes, az Időtár új kötetének szerkesztője kiemelte, nem első ízben dolgozik a sorozattal, amely a város múltjához kapcsolódó jelentős eseményeket állítja kronológiai sorrendbe. A többkötetes mű – Marosvásárhely története a kezdetektől 1989-ig – megkerülhetetlen azok számára, akik a város múltját tanulmányozzák – hangsúlyozta a szerkesztő.
Miután Sebestyén Mihály elkészült a Vásárhely kronológiájával, újabb adatokat talált, így azokat két kiegészítő kötetbe foglalta össze, lezárva a sorozatot. Az Időtár hatodik (V/2) kötete az 1900–1944 közötti időszakra összpontosít, különös tekintettel az első világháborús esztendőkre. A kötet külön érdekessége az 1944. májusában elkobzott és bezárt zsidó üzletek teljes listája, amely véletlenül került a szerző birtokába. „Ez minden bizonyításnál jobban megvilágítja a kelet-európai holokauszt lényegét, amely nemcsak politikai indíttatású volt, hanem gazdasági is: vagyonszerzésre irányuló állami rablás volt” – hangzott el a bemutatón. A Penelopé ruhája című esszékötet a szerző átdolgozott tanulmányait tartalmazza, a még 2000-ben megjelent Nyúlgát az idő ellen című tanulmánykötet alapján. A szerző elmondta, a cím arra utal, hogy a zsidó közösség történetének kutatása is olyan mint Penelopé ruhaszövése, „folyton szövik és folyton felbomlik”.
A Penelopé ruháját Káli Király István mutatta be, kiemelve azt a részt, amely a Nyúlgát az idő ellenben nem szerepel: az Így éltünk a 20. században című tanulmányt, amely családtörténeti vonatkozásokat tartalmaz. A szerző úgy fogalmazott, az általános történeti tények mellett szükség van a hitelességre, és ezt a hitelességet a személyes tapasztalat, a családtörténet adhatja meg. A kötetben szó esik a marosvásárhelyi magyar kultúrájú zsidó közösség mindennapjairól, a hitközségi jegyzőkönyvekről, a bővülő családoknak juttatott segélyekről, beiskolázásról, az 1940-es évek végén történő közösségi eseményekről, pályaválasztásról, elidegenedésről, a kivándorlás beindulásáról. Ezek az események nem csupán a zsidó közösséget érintik, de hozzájárultak Marosvásárhely arculatának megváltozásához is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!