Sall László verseskötetét mutatták be Nagyváradon

Mint a Váradon született, jelenleg a svédországi Göteborgban élő költő (képünkön) rámutatott, számára épp ennek az érzésnek a jelenléte, vagy hiánya okozott „versközeli állapotot”. „Van amikor olyan jó a szerelem, hogy meg kell írni. Van, amikor olyan rossz a hiánya, hogy azt kell rögzíteni” – fogalmazta meg.

Ennek fényében nem meglepő, hogy bevallása szerint kötetét az „élet szerkesztette”, és az „magától összeállt”.

A kiadvány színes illusztrációit egy magyarországi grafikus, Szencz Lívia készítette, akivel a szerző pár éve ismerkedett meg és reményei szerint munkái egyszer eredetiben is elkerülnek majd Váradra.

A könyvbemutatón a beszélgetőpartnerként is közreműködő, a zenei kíséretet biztosító budapesti író, Frank Tyrell már a felvezetésében úgy fogalmazott, hogy a költő „ mágus”, azt viszont, hogy fehér vagy fekete mágiát művel-e, döntse el mindenki saját maga – az viszont bizonyos, hogy a jó vers hatással van a hallgatóságra.

A Sall által ízelítőként felolvasott sorokból emberi érzések bontakoznak ki vizualizálható közelségben, olyan képekkel, amelyek révén nem csak a költőre lehet rátalálni, hanem amelyekkel az olvasó is azonosulhat. Sall korábban Lukács Zoltán író álnéven is ismert volt, most Tyrell kérdésére vallott arról is, hogy miért „költözött” a Cseletneki Ányos név mögé.

„Célom az volt, hogy eltávolodjak az eseményektől, élményektől, amelyekből a versek születtek. Hogy haszna volt-e, azt nem tudom” – fogalmazta meg őszintén. Emlékeztetett rá, hogy a Várad kiadó gondozásában márciusban megjelent kötet nyomtatási költségeit a göteborgi Move and Walk Intézet támogatta, az értékesítésből származó bevételt pedig ismét jótékony célra szánja: a tavaly elhunyt gyergyószárhegyi magyar roma költő, Rafi Lajos családjának megsegítésére fordítja.

„Azért teszem, mert senki nem csinálja. Pedig az ilyen ügyért tenni kell, és ezt fel is kell vállalni” – szögezte le Sall László.