Izsák Balázs, Zakariás Zoltán, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt és Bakk Miklós a nagyváradi autonómiafórumon
Fotó: Pap István
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása, mely éppen a román politikum folyamatos tagadása által került be a román közgondolkodásba – jelentette ki Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, a Krónika korábbi főszerkesztője pénteken Nagyváradon.
2026. január 31., 12:392026. január 31., 12:39
2026. január 31., 12:432026. január 31., 12:43
Az egyetemi oktató, a TEUS transzilvanista egyesület alapító tagja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett autonómiafórumon vett részt. Az autonómiatörekvések esélyei változó világunkban című panelbeszélgetésen az autonómiaküzdelem eddigi sikereit és sikertelenségeit vázolta. Hangsúlyozta: utóbbiak is hasznosak voltak, mivel kijelöltek egy tanösvényt.
Kollaterális (járulékos) sikernek nevezte azt is, hogy a regionális témát sikerült az európai polgári kezdeményezések szintjére emelni, még ha kevés is az esély az elfogadására. Úgy vélte, még ha az eddigi törekvések sikertelenek is voltak, általuk „sikerült a területi status quo-t fenntartani”. „Mert bár autonómiával nem rendelkezünk, de a területi közigazgatási rendszerünkben léteznek azok a bástyák – itt elsősorban a székely megyékre gondolok –, amelyeknek az elvesztése nagyon fájdalmas és történelmileg rossz kihatású dolog lenne” – fogalmazott Bakk Miklós az MTI szerint.
Úgy értékelt: az autonómia támogatói fordulóponthoz érkeztek: a világrend átalakulása miatt felmerül a kérdés, hogy mi lesz a kisebbségi jogokkal. „A mi törekvésünk beszorult egy birodalmi és nemzetállami logika közötti kohézióba, igazából egyik logika sem tudja maximálisan támogatni” – mutatott rá.
A moderátori szerepet ellátó Mátis Jenő, az EMNT alelnöke arra kereste a választ, hogy jelenleg mekkora az esélye az autonómiatervezetek elfogadásának.
Mint fogalmazott, itt egy szerinte téves logika nyert teret, miszerint, ha 35 év alatt nem történt előrelépés a kérdésben, nem kell többet foglalkozni vele.
„Pontosan ennek az ellenkezőjét valljuk mi” – mondta, és felidézte, hogy az EMSZ országos választmánya tavaly októberben úgy döntött, kezdeményezi Székelyföld autonómiastatútumának újbóli beterjesztését a román parlamentbe, valamint a kulturális autonómiatervezetek beterjesztését is.
Arról is döntés született – mondta –, hogy a területi és a kulturális autonómia tervezeteit külön-külön fogják előterjeszteni, hogy „ne gyengítsék” egymás elfogadásának esélyeit. Utóbbi esetében a többi romániai nemzeti kisebbség támogatására is számítottak, de ezek a kis lélekszámuk és a román társadalomba való túlzott integrációjuk miatt nem mutattak hajlandóságot erre – fogalmazott.
Az SZNT elnöke a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezésének elutasítását is részletezte, rámutatva: a közösségi jogérvényesítés egy permanens küzdelem.
Szilágyi Zsolt politológus, az Európai Szabad Szövetség alelnöke, az EMSZ kül- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője hangsúlyozta, hogy
Aláhúzta: az autonómiaharc folytatása Kós Károly örökségének a felvállalása, mely Trianon óta aktuális. Meglátása szerint
Rámutatott:
A fórumon Mozgástér és lehetőségek címmel is zajlott panelbeszélgetés, majd átadták az EMNT Kós Károly-díját. Az erdélyi magyarság, valamint az önrendelkezés eszméjének kitartó képviseletéért járó kitüntetést idén Csóti György, Katona Ádám és Komlóssy József vehette át.
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Szokatlan trükkel csapták be egy idős kolozsvári férfit azok a tolvajok, akik egy „padláson rekedt postagalambra” hivatkozva jutottak be a lakásába. A nagy összegű készpénzt és ékszert eltulajdonító gyanúsítottakat rövid időn belül elfogták.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét.
Elvették szüleitől azt a 13 éves kiskorút, aki a gyanú szerint egy 15 éves társával együtt megölt egy másik 15 éves fiút a Temes megyei Csene településen – közölte pénteken a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC).
Új részletek derültek ki a Maros megyében megkéselt taxisofőr ügyében: a férfit megsebesítő fiatalok azt tervezték, hogy meggyilkolják és elrabolják az autóját.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Vitává fajult a gyulafehérvári helyi közgyűlésben csütörtökön egy, a magyar kormány által a várban található fejedelmi palota számára megítélt támogatás.
Két büntetőeljárás indult a Félixfürdőn történt illegális fakivágás ügyében, amelynek során egy több száz éves tölgyfát is kivágtak – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Kolozsvárt Nagyváraddal, majd a román–magyar határral összekötő vasútvonal egyik szakaszán éjjel-nappal folynak a felújítási, korszerűsítési munkálatok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!