Bakk Miklós: az autonómiaküzdelemnek több járulékos sikere is van

Kollaterális (járulékos) sikernek nevezte azt is, hogy a regionális témát sikerült az európai polgári kezdeményezések szintjére emelni, még ha kevés is az esély az elfogadására. Úgy vélte, még ha az eddigi törekvések sikertelenek is voltak, általuk „sikerült a területi status quo-t fenntartani”. „Mert bár autonómiával nem rendelkezünk, de a területi közigazgatási rendszerünkben léteznek azok a bástyák – itt elsősorban a székely megyékre gondolok –, amelyeknek az elvesztése nagyon fájdalmas és történelmileg rossz kihatású dolog lenne” – fogalmazott Bakk Miklós az MTI szerint.

Úgy értékelt: az autonómia támogatói fordulóponthoz érkeztek: a világrend átalakulása miatt felmerül a kérdés, hogy mi lesz a kisebbségi jogokkal. „A mi törekvésünk beszorult egy birodalmi és nemzetállami logika közötti kohézióba, igazából egyik logika sem tudja maximálisan támogatni” – mutatott rá.

A moderátori szerepet ellátó Mátis Jenő, az EMNT alelnöke arra kereste a választ, hogy jelenleg mekkora az esélye az autonómiatervezetek elfogadásának.

Mint fogalmazott, itt egy szerinte téves logika nyert teret, miszerint, ha 35 év alatt nem történt előrelépés a kérdésben, nem kell többet foglalkozni vele.

„Pontosan ennek az ellenkezőjét valljuk mi” – mondta, és felidézte, hogy az EMSZ országos választmánya tavaly októberben úgy döntött, kezdeményezi Székelyföld autonómiastatútumának újbóli beterjesztését a román parlamentbe, valamint a kulturális autonómiatervezetek beterjesztését is.

Arról is döntés született – mondta –, hogy a területi és a kulturális autonómia tervezeteit külön-külön fogják előterjeszteni, hogy „ne gyengítsék” egymás elfogadásának esélyeit. Utóbbi esetében a többi romániai nemzeti kisebbség támogatására is számítottak, de ezek a kis lélekszámuk és a román társadalomba való túlzott integrációjuk miatt nem mutattak hajlandóságot erre – fogalmazott.

Az SZNT elnöke a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezésének elutasítását is részletezte, rámutatva: a közösségi jogérvényesítés egy permanens küzdelem.

Szilágyi Zsolt politológus, az Európai Szabad Szövetség alelnöke, az EMSZ kül- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője hangsúlyozta, hogy

Aláhúzta: az autonómiaharc folytatása Kós Károly örökségének a felvállalása, mely Trianon óta aktuális. Meglátása szerint

• a feszültséget nem az autonómiaigény kinyilvánítása okozza,
• hanem az, hogy a román kormányzat elutasítja a párbeszédet erről.

Rámutatott:

A fórumon Mozgástér és lehetőségek címmel is zajlott panelbeszélgetés, majd átadták az EMNT Kós Károly-díját. Az erdélyi magyarság, valamint az önrendelkezés eszméjének kitartó képviseletéért járó kitüntetést idén Csóti György, Katona Ádám és Komlóssy József vehette át.

korábban írtuk

Tőkés László szerint ki kell mozdítani a holtpontról az autonómiatörekvések képviseletét

Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.