Désen is utcára vonulva tiltakoztak az emberek az adóemelések ellen
Fotó: Videófelvétel/Dejeanul.ro
A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét a polgárok.
2026. január 30., 18:302026. január 30., 18:30
2026. január 30., 18:492026. január 30., 18:49
Indulatos légkörben zajlott le a községi tanácsülés a Kolozs megyei Kisbácsban, ahol a felháborodott lakosok kérdőre vonták a polgármestert és a képviselő-testület tagjait az adóemelések miatt. Helyszíni beszámolók szerint a Kolozsvár egyik alvóvárosának számító, a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakkal együtt 14 ezer lelkes (a lakosság közel 20 százaléka magyar) nagyközség tanácsának csütörtöki ülésére bevonult több tucatnyi polgár, tiltakozva az adóemelés mértéke ellen. Az emberek azt mondták, megértik, hogy az ország többi településéhez hasonlóan náluk is emelni kell a helyi adókat és illetékeket, ám szerintük Kisbácsban ez Kolozsvárhoz képest is aránytalanul történt.
A felháborodott lakosok azt követelték Balázs János polgármestertől és a képviselő-testület tagjaitól, hogy számítsák újra az adókat, ahogy az történt például Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ-es elöljáró azonban hangsúlyozta, hogy az adóemelést a kormány által kidolgozott, a parlamentben pedig elfogadott jogszabály alapján hajtotta végre az önkormányzat, és idén már nem áll módjában módosítani.
A tavaly év végén megemelt helyi adóknak a csökkentését kéri az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) háromszéki szervezete. Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda után a héten Székelyudvarhelyen is utcai tiltakozásra készülnek.
Ezzel egy időben a szintén Kolozs megyei Désen utcára vonultak a lakosok az adóemelések ellen. A Dejeanul helyi portál beszámolója szerint csütörtökön mintegy százan tüntettek a sóbányájáról elhíresült kisváros központjában, szintén azt követelve az önkormányzati képviselőktől, hogy térjenek vissza korábbi döntésükhöz, és szállítsák le a megemelt helyi adókat és illetékeket. Emellett azt is szorgalmazták, hogy részesüljenek továbbra is adómentességben a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek, háborús veteránok, akiknek kedvezményeit ugyancsak eltörölték a kormány rendelkezései nyomán.
Itt elsőként Sepsiszentgyörgyön vonultak utcára a lakosok az adóemelés ellen. A tiltakozás nyomán Antal Árpád polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat felülvizsgálja a korábbi döntését. Közölte: indítványozni fogja, hogy 2026-ban az ingatlanadó a törvény által megengedett minimális szinten maradjon, míg a gépjárműadó összege ne haladja meg a tavalyi szintet.
Hétfőn Kézdivásárhelyen is több százan tiltakoztak a bukaresti adópolitika ellen, szerdán pedig Csíkszeredában tartottak villámcsődületet az adóemelés miatt. Miközben Háromszéken az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) állt a tiltakozások élére, Hargita megyében civil kezdeményezésre szervezik a demonstrációkat. Csíkszeredában szombaton újból utcára vonulnak az emberek, vasárnap délutánra pedig Székelyudvarhelyen hirdetett békés tüntetést az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport (UTCA).
Az elöljáró a megyeszékhely képviselő-testületének pénteki ülésén elmondta, Csíkszereda önkormányzata végrehajtotta azt a döntést, amelyet a parlament hozott meg decemberben. „Ez egyértelműen azt jelentette, hogy az addigi adókulcsainkat használva, azokat a fajta korrekciókat, amelyeket előírt a törvény, végre kellett hajtsuk” – idézte a Székelyhon portál a polgármestert, aki hozzátette, végre kellett hajtaniuk a kedvezmények eltörlését is, amely leginkább a fogyatékkal élőket érintette.
A polgármester közölte, több más településsel együtt átiratban fordultak a Hargita megyei prefektúrához, kérve, hogy a pénzminisztérium tisztázza, milyen mozgástere lehet az önkormányzatoknak az adók megállapítása terén. Korodi Attila egyetértett a megyei jogú városok szövetsége napokban kibocsátott állásfoglalásával, miszerint a jelenlegi helyzetet nem az önkormányzatok „kreálták”, hanem a kormány, és az a jogszabályrendszer, ami radikálisan felülbírálta a korábbi rendszert.
Újragondoljuk és átdolgozzuk az adópolitikát – jelentette be csütörtökön Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint így okafogyottá vált a napokban belebegtetett népszavazás kiírása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!