
Ha a szerelem lételem, akkor azt kár tagadni vagy titkolni, azt jó rögzíteni – fogalmazódott meg Sall László Könnyű konyhalégzés című kötetének szombati nagyváradi bemutatóján.
2014. április 06., 17:102014. április 06., 17:10
Mint a Váradon született, jelenleg a svédországi Göteborgban élő költő (képünkön) rámutatott, számára épp ennek az érzésnek a jelenléte, vagy hiánya okozott „versközeli állapotot”. „Van amikor olyan jó a szerelem, hogy meg kell írni. Van, amikor olyan rossz a hiánya, hogy azt kell rögzíteni” – fogalmazta meg.
Ennek fényében nem meglepő, hogy bevallása szerint kötetét az „élet szerkesztette”, és az „magától összeállt”.
A kiadvány színes illusztrációit egy magyarországi grafikus, Szencz Lívia készítette, akivel a szerző pár éve ismerkedett meg és reményei szerint munkái egyszer eredetiben is elkerülnek majd Váradra.
A könyvbemutatón a beszélgetőpartnerként is közreműködő, a zenei kíséretet biztosító budapesti író, Frank Tyrell már a felvezetésében úgy fogalmazott, hogy a költő „ mágus”, azt viszont, hogy fehér vagy fekete mágiát művel-e, döntse el mindenki saját maga – az viszont bizonyos, hogy a jó vers hatással van a hallgatóságra.
A Sall által ízelítőként felolvasott sorokból emberi érzések bontakoznak ki vizualizálható közelségben, olyan képekkel, amelyek révén nem csak a költőre lehet rátalálni, hanem amelyekkel az olvasó is azonosulhat. Sall korábban Lukács Zoltán író álnéven is ismert volt, most Tyrell kérdésére vallott arról is, hogy miért „költözött” a Cseletneki Ányos név mögé.
„Célom az volt, hogy eltávolodjak az eseményektől, élményektől, amelyekből a versek születtek. Hogy haszna volt-e, azt nem tudom” – fogalmazta meg őszintén. Emlékeztetett rá, hogy a Várad kiadó gondozásában márciusban megjelent kötet nyomtatási költségeit a göteborgi Move and Walk Intézet támogatta, az értékesítésből származó bevételt pedig ismét jótékony célra szánja: a tavaly elhunyt gyergyószárhegyi magyar roma költő, Rafi Lajos családjának megsegítésére fordítja.
„Azért teszem, mert senki nem csinálja. Pedig az ilyen ügyért tenni kell, és ezt fel is kell vállalni” – szögezte le Sall László.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!