
A roma kultúrára összpontosító brassói szemle emblematikus filmje a Becoming Led Zeppelin, az alkotás a kortárs zenetörténet egyik legrangosabb együttesének születéséről szól
Fotó: RROMA Film Festival/Facebook
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
2026. szeptember 02., 20:292026. szeptember 02., 20:29
2026. szeptember 02., 20:302026. szeptember 02., 20:30
A korábbi kiadásokhoz hasonlóan a negyedízben tartandó szemle gondosan válogatott, a roma kultúra ihlette tematikus rövidfilmeket mutat be, valamint a legfontosabb nemzetközi fesztiválokon elismert alkotásokat.
A tematikus, roma kultúra által ihletett alkotások között
Az idei szemle emblematikus filmje a Becoming Led Zeppelin, az alkotás a kortárs zenetörténet egyik legrangosabb együttese születéséről szól.
egyben hatással volt a zenekar későbbi, nomád ihletésű akusztikus folk irányvételére és a világzene fogalmának feltérképezésére is.
Az eseménysorozat plakátját Salvador Dalí 1968-ban készült, limitált kiadású színes litográfiája ihlette
Fotó: RROMA Film Festival/Facebook
A zsűri elnöke Laurențiu Damian rendező és forgatókönyvíró, a bukaresti I.L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanára, a Román Filmesek Szövetségének elnöke.
A fesztivál másodszor tiszteleg Salvador Dalí képzőművész előtt, akit mindig lenyűgöztek a jellegzetes roma táncok. Az eseménysorozat plakátját a festő 1968-ban készült, limitált kiadású színes litográfiája ihlette, amelynek címe: a „szerelem mint cigány nő”. A mű a híres Carmen grafikai sorozat része, amelyet Georges Bizet híres operája inspirált.
A fesztivál megnyitó ünnepségét szeptember 4-én, pénteken 18 órakor tartják a brassói ASTRA moziban, ahol sor kerül a Becoming Led Zeppelin vetítésére Bernard MacMahon brit rendező és Allison McGourty producer jelenlétében. A film a kezdetekről, az eredet feltárásáról és azokról a korai hatásokról szól, amelyek négy zseniális fiatalembert a zene egyetemes pályájára repítettek, ugyanakkor a közönség számára kevésbé ismert, archetipikus belső rugókat is felfed.
Ahogy tavaly a szemlén Michael Chaplin is feltárta édesapja, Charlie Chaplin roma származását a Spirit of a Tramp című filmben, úgy Robert Plant is vall a közönségnek az alkotásban édesanyja roma származásáról.
A ki nem alvó tűz – 1942 című rövidfilmet is vetítik a szemlén
Fotó: RROMA Film Festival/Facebook
A szemle zárófilmje a Malul Vânăt (Kék Part) Andreea Borțun rendezésében. A filmet Sebastian Stannal együttműködésben készítették, aki
A film cselekménye a Duna-menti régió egy szegény vidéki térségében játszódik, egy elszigeteltség jellemezte közösségben, ahol a roma és a román családok szoros közelségben élnek, és ugyanazokkal a társadalmi, pszichológiai és anyagi kihívásokkal küzdenek.
A fesztivál minden eseményére a belépés ingyenes, szemléről bővebben itt lehet információkat találni.

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az Élő Parázs Program keretében, a romák nemzetközi világnapja alkalmából rendezi meg április 10-én Csíkszeredában a Hargita megyei roma bált.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
szóljon hozzá!