A résnyire nyíló, súlyos börtönajtót ábrázoló Sétatéri emlékműnél tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt a kolozsvári magyarok
Fotó: Rostás Szabolcs
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen. A Sétatéri ünnepségen az RMDSZ szónoka az új budapesti kormánynak üzenve fogalmazta meg, mit lehetne nemzeti minimumként elfogadni a magyar–magyar közeledés érdekében.
2026. október 23., 21:502026. október 23., 21:50
2026. október 23., 22:132026. október 23., 22:13
A hagyománynak megfelelően idén is a Sétatéri ötvenhatos emlékműnél tartották a kincses városban a központi megemlékezést az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, október 23-án. A kolozsvári eseménysorozatot csütörtökön este központi gálával nyitották meg a Magyar Operában, amelynek előterében Kolozsvári 1956-os emlékhelyek címmel megnyílt László Miklós fotókiállítása.
A 98 éves irodalomtörténészt, műfordítót a Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének fiatal tanársegédjeként a román kommunista rezsim koholt politikai vádak alapján több társával együtt elítélte az '56-os magyarországi forradalommal való szolidaritása, az 1956. november elsejei házsongárdi megemlékezés miatt. Politikai elítéltként Szamosújváron és a Duna-delta munkatáboraiban raboskodott 1957–1964 között.
A 98 éves Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt mond beszédet a kolozsvári megemlékezésen
Fotó: Rostás Szabolcs
Dávid Gyula az október 23-ai megemlékezésen felidézte a hét évtizeddel ezelőtti eseményeket, emlékeztetve, hogy Erdélyben a magyar forradalom napjai elsősorban a szolidaritás kifejezését jelentették, ami különböző formákat öltött a szovjet hivatalos „ellenforradalom” minősítéssel szemben. Ez jelentett
„Nálunk, Romániában a megtorlásnak megjelent egy sajátos dimenziója is: a magyar forradalom irányában kinyilvánított szolidaritásunkat a hatalom nacionalizmusnak, irredetntizmusnak nyilvánította. Megkezdődött nemzettudatunk éltetésére hivatott iskoláink felszámolása, az államosítás után megmaradt önálló magyar általános és középiskolák összevonása román nyelvű tanintézetekkel, majd az érintettek megfélemlítéséhez kellettek a koncepciós perek” – sorolta az ’56-tal szolidarizálókkal, valamint az erdélyi magyarsággal szembeni román kommunista megtorlás formáit Dávid Gyula, aki szerint az 1956-os erdélyi emlékhelyeket is be kell építeni a nemzettudatba.
A János Zsigmond Unitárius Kollégium kórusának előadásával és szavalatokkal fűszerezett megemlékezésen az RMDSZ nevében felszólaló Csoma Botond parlamenti képviselő kiemelte, hogy a magyaroszági forradalmárok nem voltak egyformák. Különböző társadalmi háttérrel rendelkeztek, különböző világnézeteket vallottak, különböző véleményük volt a tulajdonviszonyról, és abban sem értettek egyet, mi legyen Magyarország jövője, ha győz a szabadságharc.
A megemlékezők a Sétatérről fáklyákkal Mátyás király szülőházához, innen pedig a Házsongárdi temetőhöz, Dsida Jenő sírjához vonultak
Fotó: Rostás Szabolcs
A politikus szerint azonban az ötvenhatosok két dologban egyetértettek: az oroszok menjenek haza, Magyarországnak pedig függetlennek – mai divatos szóval élve: szuverénnek – kell lennie. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint a bátorságon kívül az utókor elsősorban azt tanulhatja az ’56-osoktól, miként lehet kialakítani azt a közösségi minimumot, amiben mindnyájan egyet tudunk érteni. Aktuálpolitikai kontextusba helyezve mondanivalóját Csoma úgy vélte, a magyar–magyar viszonyban is érvényesíteni lehetne ezt az álláspontot.
„Mégpedig azt, hogy nem kell mindig ráerőszakolni a másikra a saját perspektívánkat. Meg kell értenünk a másik perspektíváját, de a másiknak is meg kell értenie, ha mi nem feltétlenül értünk mindennel egyet. Ha ez lehetségessé válik, akkor olyan erdélyi közösségi, valamint magyar nemzeti minimum felé tudunk haladni, amely biztosítja számunkra, hogy erős közösség legyünk Erdélyben, és erős magyar nemzet legyen a Kárpát-medencében” – fogalmazott az RMDSZ parlamenti képviselője, aki nyilvánvalóan az anyaországi kormányváltást követő viszonyokra, a magyar–magyar kapcsolatokban tapasztalható „útkeresésre” utalt.
Fotó: Rostás Szabolcs
A verses, énekes kolozsvári rendezvény záróakkordjaként a történelmi egyházak lelkészei áldást mondtak, majd a politikai, társadalmi és ifjúsági szervezetek képviselői, valamint a résztvevők elhelyezték a résnyire nyíló, súlyos börtönajtót ábrázoló Sétatéri emlékműnél az emlékezés koszorúit, virágait. Az ünnepi megemlékezés után a résztvevők fáklyákkal Hunyadi Mátyás szülőházához vonultak, ahonnan stílszerűen 19.56-os kezdési időponttal a kolozsvári ifjúsági szervezetek tagjai ugyancsak látványos fáklyás menettel a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához vonultak.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!